Bajban lesznek, akik nem tudják használni a mesterséges intelligenciát
MI és a Tudomány címmel rendezett tudományos fórumot a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében tartott tanácskozáson elhangzott: nem a mesterséges intelligencia veszi majd el az állásokat, hanem azok az emberek, akik tudják használni az AI-t.
– A mesterséges intelligencia és annak hatásai kiemelt témaként jelennek meg egyre több tudományos és szakmai eseményen, lassan a mindennapi életünk része lesz, így értelemszerűen érdekli a hallgatókat, az oktatókat, a szakembereket és a szervezeteket is. Az AI alkalmazásával új játékszabályok jelennek meg az egyes területeken, éppen ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy naprakész ismeretekkel vértezzük fel a Gazdaságtudományi Kar hallgatóit. A kar képzési palettáján számos olyan szak, illetve tantárgy szerepel, ahol a különböző AI-alapú módszerek bemutatása, programok alkalmazása már beépült a tananyagba, amit az is mutat, hogy a konferencia előadói, szakemberei között szinte a teljes intézeti profil megjelenik – mondta el köszöntőjében Dajnoki Krisztina, a Gazdaságtudományi Kar dékánhelyettese.
A vitaindító nyitóelőadáson Hegedűs István, a HR-IT Solutions ügyvezetője beszélt arról, hol tartunk most az MI világában. Nem is prezentálhatta volna jobban ezt, hiszen avatárja beszélt helyette online bejelentkezése alkalmával.
– 2022 novemberében, egy technológiai robbanás alapjaiban változtatta meg a mesterséges intelligenciáról alkotott képünket. A nyelvi modellek fejlődési üteme elképesztő és példátlan gyorsaságú lett. Ma már a generatív modellek széles körben elérhetők, és új határokat nyitnak az innováció előtt. Olyan korszakot élünk, amikor napi szinten bukkannak fel új fejlesztések, és az átlagember számára szinte lehetetlen lépést tartani a változásokkal – vázolta Hegedűs István. A szakember rámutatott: az AI nem helyettesíti a kíváncsiságunkat vagy kezdeti tudásunkat, inkább kibővíti a képességeinket. A helyes kérdezés művészete kulcsfontosságú lett. Minél jobbak a kérdéseink, annál értékesebb és pontosabb válaszokat kapunk, az AI hatékony használatának a kulcsa a promptolás. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a generatív modelleken túl zajlik egy mélyebb ipari és tudományos fejlődés is. Az AI mintázatokat keres, következtetéseket von le és előrejelzéseket készít, amelyek áttöréseket hozhatnak az orvostudomány, a vegyipar, a robotika és az ipari alkalmazások terén. Ezek a fejlesztések kevésbé láthatók az átlagember számára, de ezek adják a valódi fejlődést.
Így látjuk MI – Helyzetjelentés a felsőoktatásból címmel szerepelt egy kerekasztal-beszélgetés a konferencia programjában. A GTK Marketing és Kereskedelem Intézet képviseletében Soós Mihály egyetemi docens, a Vezetés- és Szervezéstudományi Intézettől Kun András István egyetemi docens, míg a Módszertan és Üzleti Digitalizáció Intézet részéről Füzesi István egyetemi docens beszélgetett Dajnoki Krisztina moderálása mellett. A résztvevők rámutattak arra, hogy milyen kihívásokat és lehetőségeket hoz az AI a saját területükön, különösen a diákok felkészítésében, valamint azt is megvitatták, milyen módon befolyásolja az AI a hallgatók készségeinek fejlesztését. A konkrét alkalmazási területek ismertetése mellett az AI jövőjét is véleményezték. A konferencia további részében két tematikus blokkban, MI és az Intézetek címmel elsőként az üzleti, majd az oktatási és módszertani aspektusokat érintve hallgathattak meg előadásokat a résztvevők és tehettek fel kérdéseket az előadóknak.
A hibrid rendezvényen, mely online és a Böszörményi úti campuson zajlott, a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazási lehetőségeire helyezték a fókuszt. A kar oktatási palettájához illeszkedve szekunder és primer kutatási eredményeiket mutatták be egyetemi oktatók, doktoranduszok, szakkollégiumi és DETEP-es hallgatók.
