Anjou „felségterületre” lépne Szent István Debrecenben – frissítve

A Dósa nádor teret javasolja a jövő augusztus 20-án avatandó Szent István szobor számára Mazsu János.

A közgyűlés kulturális bizottsága elnökének előterjesztéséből – amiről szeptember 17-én, a délutáni órákban szavazott a bizottság– kiderül továbbá, hogy a város legfeljebb nettó 68 millió forintot szán a köztéri alkotásra, a pályázat díjazására pedig bruttó 5 millió forint áll rendelkezésre.

[Beillesztett cikk: Új köztéri szobrot állítanak Debrecenben - jelentette be a polgármester]

Arról, hogy az államalapító szobrot kap Debrecenben – jelenleg csak domborműve látható – Papp László beszélt először, a polgármester augusztus 20-án jelentette be a szándékot. A hónap végén a közgyűlés megszavazta az elképzelést azzal, hogy a kulturális bizottság dolgozza ki a részleteket. Így a szeptemberi közgyűlésre tegyen javaslatot egy belvárosi helyszínre és az országosan kiírandó alkotói pályázat szövegére. 

Mihez is illeszkedjen?

Ebbe a folyamatba illeszkedik most a Mazsu-féle előterjesztés, amelyik a szobor(kompozíció) számára a közeljövőben megújítandó Dósa nádor teret javasolja. A fideszes elnök mankóként azt kapta a közgyűléstől, hogy a tér kiválasztásánál „tekintetbe kell venni a szobor által közvetített eszmei tartalmakat”.

[Beillesztett cikk: Még nem dőlt el, hová kerüljön Debrecen új szobra]

Mi a tartalom? Elsősorban a szobor fizikai megjelenése, ami egyszerre fejezné ki az uralkodó bölcsességét, igazságosságát, s azt – idézzük az elképzelést –, hogy I. István „keménykezű és céltudatos államszervezői munkája során sem tekintett el a keresztény hitéből fakadó mély erkölcsi követelményektől”. Tehát a Dósa nádor tér volna a Mazsu János megfogalmazása szerinti „méltó” helyszín. Igaz, derül ki előterjesztéséből, a terület egyike a közeljövőben átalakítandó cívisvárosi köztereknek.

[Beillesztett cikk: Megvan, hogyan rendezik át a Dósa nádor teret és a Csapó-tömböt]

Vagyis a leendő alkotás leendő helyszíne egyelőre csak látványterveken létezik, ami azért felvet kérdéseket az emberben. Főleg, amikor az országos pályázat javasolt szövegében azt olvassa elvárásként, hogy az alkotás „illeszkedjen a megjelölt tér szerkezetébe, közvetlen környezetébe”. Kell majd hozzá fantázia, az biztos, hiszen az egész alakos szobor (kompozíció) elkészítésére kiírt pályázat beadási határideje 2018. november 30., miközben a Dósa nádor tér átépítése szemmel látható módon még el sem kezdődött.

Aki megalapozta Debrecen befolyását

Laikus megjegyzés: Szent István történelmi szerepéhez nem fér kétség, mégis képzavarnak tűnik majd azon a téren látni a szobrát, mely névadója az Árpád-házat követő Anjouk első királyához,  a közvélemény által talán kissé alulértékelt Károly Róberthez (uralkodása: 1308–1342) kötődik. 

De mit is tudunk az 13. század végi Debrecenről?

Például azt, hogy a váradi püspök 1291–1296 közötti tizedjegyzéke alapján – emlékeztet sorozatában Papp József helytörténész – Debrecen az „egyházmegye öt legnépesebb települései közé tartozott”, míg Módy György megállapítása szerint „a 13. század végén Debrecenben már kereskedő jobbágyság volt”, ahol nagy értékű cikkekkel vásároztak.

Dósa nádor – akit a Podmaniczky-díjas Papp következetesen „Debreceni Dózsaként” emleget – 1307-ben Károly Róbert egyik vezére volt, ő irányította 1311-ben a Csák Máté elleni győztes csapatokat, majd a közreműködésével arattak fényes győzelmet a király ellen lázadók felett az 1312-es rozgonyi csatában. 1317-ben (más források szerint 1316-ban) pedig Dósa az, aki a debreceni csatában legyőzte a szintén az uralkodóval szemben fellépő Barsa Kopaszt, hadrendbe állítva a királyhű nemességből és a debreceni jobbágyokból verbuvált csapatokat. Dósa 1320-ban elnyerte a legnagyobb méltóságot, a nádori kinevezést, amellyel Debrecen nádori székhellyé vált. Oklevelek tanúsága szerint – emlékeztet Papp József – a király ekkoriban többször is Debrecen vendége volt. Érdekesség: a nádort a mai Nagytemplom helyén emelt, a család építtette Szent András templomban temethették el.

Szintén kevesen tudják, de a jelenlegi Dózsa György utcát a közgyűlés 1927-ben a nádorról nevezte el, csak 1948-ban az akkori politikai széljárás nem kedvezett az arisztokratáknak, ezért inkább a parasztvezér nevére módosították. 

Egyáltalán nem szeretnénk a megmondó szerepében tetszelegni, de ha már köztéri alkotások, akkor érdemes elgondolkodni azon, mennyire őrzi a város annak a földesurának az emlékét, aki Debrecen befolyását megalapozta.

Ratalics László

Frissítés:

Szeptember 18-án beszéltünk Mazsu János elnökkel, aki azt mondta, előterjesztését változatban formában fogadta el a bizottság az előző napon. Cikkünket azzal árnyalta, hogy a pályázóknak nem csak látványtervek állnak rendelkezésükre a majdani Dósa nádor térről, hanem részletes tervrajzok is. Továbbá a tervező is rendelkezésükre áll majd igény esetén.