Akkumulátorgyártás: Hajdúsámson is beáll a sorba?
2023 novembere óta Hajdúsámson élete nagyban felbolydult, miután az egyik helyi vállalkozó kérelmezte, hogy a városközponttól északnyugatra található nagy kiterjedésű telkét minősítsék át ipari övezetté. Bár magánterületről van szó, tehát azt tesz vele, amit csak akar, sokan mégis azt gondolják, hogy ez potenciális veszélyt jelent az egész település jövőjére. Az eredetileg erdővel borított 68,54 hektáros mezőgazdasági terület átminősítési kérelméhez egy környezeti hatástanulmányt is csatolnia kellett, melyben egy nagyberuházás terve szerepel.
„A beruházás jellege, profilja feltehetően kapcsolódik majd a debreceni BMW háttérüzemi tevékenységében érdekelt gazdasági szekcióhoz” – olvasható a hatástanulmányban.
Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere nyugalomra int, a témát nem feszegette az utóbbi időben, de annyi bizonyos, egy márciusi képviselő-testületi ülésen elhangzott a szájából, hogy senkinek sem szabad a homokba dugnia a fejét, és nyilvánvalóan az, hogy polgármesterként védeni akarja a települést a káros hatású üzemektől, még nem jelenti azt, hogy az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó mindenféle tevékenységet ki kellene zárni, hiszen ennek rengeteg formája van, példaként pedig a védő nejlonfólia és a tartó acélállványzat-gyártást említette.
Az említett átminősítéssel egy új ipari terület jött létre a város peremén. A gazdasági-ipari területek egyébként besorolásuk szerint lehetnek GIP-1, GIP-1* vagy GIP-2 övezetek. Ezeket a helyi építési szabályzat a terület nagysága és az ott végezhető tevékenységek szerint különíti el, ahová nem különlegesen veszélyes üzemek telepíthetők, kivéve a GIP-1* besorolásút, ami a környezetre veszélyesebb tevékenységre is lehetőséget ad. Legalább 1500 négyzetméteres terület nyilvánítható GIP-1 övezetté, GIP-2-es besorolású viszont csak tízezer négyzetméternél nagyobb lehet. Az említett vállalkozó, név szerint Gere Miklós területét tehát 2023 novemberében először GIP-1-es övezetté minősítették át, majd decemberben ugyanezt már GIP-2-essé nyilvánították kérésének megfelelően.
Ennek kapcsán a Hajdúsámson Fejlődéséért Egyesület (HFE) elnöke, Kincsesné Kirtyán Mária lakossági fórumot hívott össze 2024 áprilisában (az alábbi linkeken három részletben ez meg is tekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=C8JNL5RmIqk, https://www.youtube.com/watch?v=aJI7aa0dU7U, https://www.youtube.com/watch?v=C7d9oIo2Rv0). Mint megtudtuk, ennek egyik eredménye, hogy a város jegyzője ekkor egyik felszólalásában megígérte, hogy a GIP-1* övezeteket törlik a rendezési tervből, ami azóta meg is történt.
A HFE 2002-ben jött létre civilekből szerveződve, akik azóta is őrzik politikai függetlenségüket. Kincsesné Kirtyán Mária 2014 óta viseli a vezetői tisztséget, a legutóbbi önkormányzati választáson, áprilisban pedig polgármesterjelöltként is indult, ahol a szavazatok 42,35 százalékát szerezte meg az újraválasztott polgármester 57,65 százalékával szemben. A hajdúsámsoni képviselő-testületben a HFE három taggal a testület egynegyedét teszi ki.
Látva a Debrecen környékén bejelentett akkumulátorgyárak sorát, a HFE számára így az a lehetséges forgatókönyv rajzolódott ki, hogy településükön ehhez kapcsolódó raktározás, hulladékfelhalmozás vagy megsemmisítés történhet, erre kifejezetten alkalmassá válhat az az ipari terület, ha elkészül. Aggodalmaikról Kincsesné Kirtyán Máriával és az egyesület egyik tagjával, Jenei Edittel beszélgettünk.
– Szeretném leszögezni, hogy mi is azt gondoljuk, Hajdúsámsonnak szüksége van ipari fejlődésre, nagy segítséget jelentene a településnek az iparűzési adó. De nem mindenáron kell ezt elérnünk a lakosság egészségének romlása és környezetünk károsítása árán. Mi azt sem állítottuk, hogy itt biztosan akkumulátorgyár fog épülni, csak azt, hogy a körülmények jelenlegi állása kiváló táptalajt biztosít egy ilyen jellegű beruházásnak – mondja a HFE elnöke.
Hozzáteszi, ha végül valami ehhez kapcsolódó települ ide, szeretnék, ha az emberek tudnának róla és tisztában lennének a következményekkel. A tájékoztatás jegyében szervezték meg az áprilisi lakossági fórumot is, ahová többek között meghívták a Mikepércsi Anyák a Környezetért szervezet vezetőjét, Kozma Évát is. Az érdeklődés nyilvánvaló volt – mondják –, ugyanis a 80-100 körüli résztvevő teljesen megtöltötte a termet. Az átminősítés és a polgármester kijelentése jogosan kelt aggodalmat, főképp annak tudatában – állítják -, hogy a területre előzőleg már benyújtottak egy építési engedélykérést vadgazdálkodás folytatására és erdészház létesítésére, de ezt hirtelen visszavonták, az erdőt pedig kivágták. De más nyugtalanító előjel is van.
- Ahhoz is hozzájárult a képviselő-testület, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő Hajdúhadház felé vezető útból lecsatlakozó bekötőutat, ami a szóban forgó területhez vezet, 22 méteresre kiszélesítse a telek tulajdonosa. Közben ötmillió forintot megszavazott a testület az ehhez kapcsolódó kisajátítási folyamatra, amit tehát az önkormányzat végez el a saját pénzén. Egy videóban felvettük, leléptük ezt a 22 métert, ami szemléletesen mutatja, hogy akár nagyobb kamionforgalom lebonyolítására is alkalmas lesz ezentúl az az út – fejti ki aggodalmait Jenei Edit.
A terület még nem rendelkezik közművekkel, ezeket a tulajdonosnak kell kiépítenie. A létrejövő üzem(ek) számára nyilvánvalóan biztosítani kell a vízellátást, majd a szennyvíz elvezetését, amelyekre a vállalkozó által az önkormányzat felé benyújtott hatástanulmány is kitér. Jenei Edit szerint bár Hajdúsámson ívóvize nagyon jó, vízbázisa sérülékeny, ami további nyugtalanságra ad okot.
– A város vezetése nem zárkózott el attól, hogy a hatástanulmányban leírt, 3. számú – jelenleg a vízhálózatba még be nem kapcsolt – kútját átadja a tervezett iparterületnek. Nem értem ezt a megoldást, mert közben a hajdúsámsoni embereket nem tudjuk kiszolgálni, 2022 júliusa óta a Debreceni Vízmű Zrt. nem ad engedélyt az újabb víziközmű csatlakozási igényekre Hajdúsámson, Sámsonkert és Martinka területén, mert a helyi rendszer elérte kapacitásának maximumát. Ezért külső segítséget kapunk majd, a Debreceni Vízmű kapacitásnövelése révén lesz Hajdúsámson ivóvízellátása is biztosított. Ugyanakkor városunknak van négy darab ivóvízkútja, amelyekben bőven van víz (de jelenleg ezekből kettő működik), talán a másik kettőt kellene beüzemelni, a hálózatot pedig bővíteni. De nem ez a terv. Vajon miért? – fogalmazza meg tanácstalanságát Kincsesné Kirtyán Mária.
Nem kisebb aggodalmat jelent az ott keletkező szennyvíz elvezetése.
– A csatolt szakértői vélemény azt is tartalmazza, hogy a területen keletkező kommunális szennyvizet a Hajdúsámsonban működő szennyvízcsatorna-rendszerbe vezetnék el. Igaz, azóta helyesbített a polgármester, hogy ez azért nem pontosan így lesz. De jelenleg még így szerepel benne, miközben azt sem lehet tudni, hogy abban a szennyvízben mi lesz, továbbá, hogy a város rendszere egyáltalán elbírja-e, ugyanis tanulmányok erre nem készültek. A rendszer kiépítésekor még olyan tizenháromezren laktunk a városban, mára már tizenötezren vagyunk, és a rendszer így is gyakran akadozik – fejti ki véleményét a HFE elnöke.
Másik nyugtalanító pont az uralkodó szélirány miatt adódik, ami északi, északnyugati irányú.
– Mivel ez a terület a település északnyugati részén található, ez azt eredményezi, hogy a szél onnan mindent behoz a városközpont felé, tehát a legkisebb füstöt sem kerülhetjük el. A levegőszennyezés sajnos nem áll meg a telekhatárnál – figyelmeztet Jenei Edit.
Hozzáteszi, ha körbenéznek a Debrecen körüli létesítmények között – Ebesen már van, Bocskaikertbe most telepítenek egy logisztikai központot –, számítani kell arra, hogy ezek tele lesznek akkumulátorhulladékkal, ugyanis a legyártott akkumulátorok 40 százaléka selejt.
– Az ősrettegésünk az, hogy majd engedélyt kapnak egy hatalmas logisztikai központ építésére, amit most Ebesen is elkezdtek építeni. Utána viszont pontforrások, azaz kémények elhelyezésére kérnek engedélyeket, ami így hulladékgazdálkodásra is alkalmassá teszi. Egy ekkora létesítményt szinte lehetetlen ellenőrizni – fogalmazta meg félelmeit Jenei Edit.
Ezt megelőzendő egyfajta biztosítékként azt szeretnék, hogy a helyi építési szabályzatban konkrétan szerepeljen az a kikötés, hogy „az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó tevékenységek közül sem bármely alkatrész gyártása, sem bontása, sem megsemmisítése, sem tárolása nem valósulhat meg az övezetben”. Jelenleg ez olvasható a helyi építései szabályzatban a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére vonatkozóan: „Az övezetben a Gip-1* alövezet kivételével csak környezeti hatás szempontjából semleges (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek (pl: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-gazdálkodás, energiaszolgáltatás stb.) helyezhetők el.”
– A „nem különlegesen veszélyes” kifejezés számunkra még mindig azt sejteti, hogy azért valamennyire veszélyeset lehet létesíteni. Értesüléseim szerint az akkumulátorgyártás hazánkban jelenleg nem számít veszélyes üzemnek. Háromszor terjesztettem a rendezési terv módosítási javaslatunkat a testület elé, legutóbb májusban, de azóta nem bocsátotta újra vitára a polgármester. Egyszer került a testület elé, amikor a főépítész is jelen volt és azzal érvelt, hogy a jelenlegi szabályozás minden szükséges garanciát tartalmaz, melyet további kiegészítésekkel ellátni nem életszerű. Mi azt szeretnénk, hogy a gazdasági övezetek esetében vegyék ki a „nem különlegesen veszélyes” megnevezést is – tájékoztat Kincsesné Kirtyán Mária.
Azt mondja, a lakosságot félinformációk érték csak el, ugyanis a városvezetés csak azt sulykolja, hogy a település számára csakis előnyt jelent egy ilyen beruházás, hiszen munkaerőt vesz majd fel és iparűzési adót fizet. Meglátása szerint viszont Hajdúsámson nem rendelkezik akkora munkaerőbázissal, tehát ez nem fog akkora hasznot hozni a lakosoknak; az iparűzési adó pedig egyes üzemeknél – például szétszerelő vagy megsemmisítő üzem esetében – kevés bevételt hoz a településnek. Viszont politikai nyomásra sok mindent el lehet érni, ezért félve gondolnak arra, hogy esetleg kiemelt beruházásnak nyilvánítják a projektet, ami végül ellehetetlenítené még a városvezetők beleszólását is.
– Csatlakoztunk ahhoz az aláírásgyűjtéshez, ami azt szorgalmazza, hogy legyen népszavazás a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről. Ugyanis, amint valamit kiemelt beruházásnak minősítenek, minden hatóság jogsegélyt ad egymásnak. Legyen szó régészeti lelőhelyről vagy környezeti terhelésről, ezeket más mértékben és összefüggésben kezdik el vizsgálni, szinte bármit meg lehet csinálni gyorsított eljárásban, értesítés nélkül, mire felkelsz, már el is kezdtek építeni a házad mellett egy veszélyes üzemet. Nagy szükség lenne erre a népszavazásra, mert ezzel valamennyire vissza lehet zárni a szellemet palackba – vélekedik Jenei Edit.
Mindketten úgy gondolják, Hajdúsámsonban talán még időben elkezdődött a mozgósítás és a tájékoztatás, a lakosság nagy részéhez eljutott az üzenet. Igaz, ismerve a magyar mentalitást itt is az jellemző, hogy amíg nem történnek konkrét lépések egy bizonyítottan káros hatásokkal járó üzem létesítésére, az emberek nem veszik komolyan a fennálló veszélyeket, ami többek között lehet a termőföld, a víz- és a levegőminőség romlása, de az ingatlanok árainak drasztikus esése is.
– Mindenesetre van akkora támogatottságunk, hogy ha kell, ki fogunk menni az utcára is kifejezni nemtetszésünket. Hiszünk a közösség erejében, teszünk is a közösségépítésért – hangsúlyozta Jenei Edit.
Gere Miklós vállalkozó feljelentéssel fenyegette a HFE-t, pánikkeltésnek nevezte tevékenykedésüket, áprilisban közzétett nyílt levelében azt állítja, nem volt és nem is lesz szó akkumulátorgyár vagy az akkumulátorok elkészítéséhez kapcsolódó ipari vagy vegyi üzem létesítéséről a tulajdonában álló területeken. A fentiek ismeretében megkerestük őt és Hajdúsámson polgármesterét is. Ez utóbbi reagált megkeresésünkre.
Válaszlevelében Antal Szabolcs mindenekelőtt kiemelte: mint ahogyan az elmúlt időszakban a témakörrel kapcsolatban tett nyilatkozataiban is már számos alkalommal hangot adott, az akkumulátoripari és a hozzá kapcsolódó beruházások városukba történő betelepülését nem támogatja, a képviselő-testület sem támogatja, mellyel kapcsolatban az elmúlt időszakban a városvezetés és a lakosság között egyetértés alakult ki.
Ennek szakmai biztosítéka – folytatta –, hogy Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének Hajdúsámson Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló önkormányzati rendeletének az ipari gazdasági területekre vonatkozó szabályai alapján városukban, a magáningatlanok vonatkozásában is, csak környezeti hatás szempontjából semleges üzemek helyezhetőek el.
A polgármester továbbá tájékoztatott az alábbiakról:
„információnk betelepülő akkumulátorgyártó üzemmel összefüggésben nincsen, ugyanakkor olvasói megnyugtatása érdekében kiemelem, hogy városunk helyi építési szabályzata semmilyen formában nem teszi lehetővé a környezetre káros, akár akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó tevékenységet folytató üzem létesítését, melyet a mindenkori engedélyező hatóságoknak, szakhatóságoknak is a végsőkig figyelembe kell vennie”.
Végezetül úgy fogalmazott, mindezekre tekintettel a HFE egyesület politikai indíttatású, a választási kampányidőszakra időzített kezdeményezésének létjogosultsága szakmailag indokolatlan és okafogyott.
A hajdúsámsoni GIP-2 övezethez kapcsolódó fejleményeket a továbbiakban figyelemmel kísérjük és hírt adunk róluk.
Krajnik Ildikó
