„Pár év múlva Debrecenben senki sem fog kórházi fertőzésben meghalni”
Újabb, a kontinensünk egészségügyét is hosszútávon meghatározó Pilot kutatólaboratóriummal gazdagodott a Debreceni Egyetem innovációs parkja. A 2 ezer 400 négyzetméter nagyságú, benne 400 méter tisztatérrel rendelkező, oktatásra, kutatásra és gyártásra alkalmas intézményt július 2-án avatta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter. Az eseményen jelen volt Müller Cecília országos tisztifőorvos is.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora világította meg beszédében azt, hogy mi a jelentősége az új kutatórészlegnek. Felidézte négy régi jóbarát közel egy évtizeddel ezelőtti vacsorabeszélgetését, amelynek témája az volt, hogy lejár az antibiotikumok ideje, és helyettük jöhetnek az úgynevezett fágok. Ebben meglátták a lehetőséget, belehelyezték a Debreceni Egyetem kutatásaiba, amelynek alapja egy „háromlábú szék” a polgármesterrel, a rektorral és az iparvállalattal. Melléjük állt a kormányzat, és ebből lettek a baktériumokat specifikusan elpusztítani képes vírusok, a bakteriofágok. Ezeket gyártják majd az új részlegben.
– A kutató-gyártó egységtől várjuk, hogy álljon rendelkezésünkre a Debreceni Egyetemen azonosított úgynevezett kórházi fertőzéseket okozó baktériumok elpusztítására alkalmas fegyver. Ez azt jelenti, hogy egy pár év múlva Debrecenben senki sem fog kórházi fertőzésben meghalni. A baj az, hogy ez pár éven belül csak Debrecenben és környékén lesz abszolút biztos fegyver, mert pár száz kilométerrel odébb ugyanaz a baktériumtörzs már más variánsban mutatkozik meg. Ki kell tapasztalni azt is, és le kell gyártani azok ellen is a fágokat
– beszélt az üzem jelentőségéről Szilvássy Zoltán, majd európai viszonylatba emelte a kutatás és gyártás jelentőségét – Az Európai unióban körülbelül 500 ezer eset van, amikor valamilyen fertőzés miatt intenzív osztályra kerül a beteg. Tizedük meghal. Az üzemnek, amely technológiailag a világ teteje, egy évtized múlva képesnek kell lennie, hogy az egész kontinensről kiirtsa a kórházi fertőzéseket, mint halálos kórokozókat – mutatott rá a rektor.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter kiemelte: Magyarország kormánya nem kevesebbet szeretne elérni, minthogy 2030-ra Magyarország Európa tíz legjobb innovátora közé emelkedjen, legyenek TOP 100-as egyetemeink Európában és a világban. Mindezt úgy, hogy azok a magyar nemzet szuverenitását, gazdaságát erősítsék és segítsék. Ebben szánnak kiemelt szerepet a Debreceni Egyetemnek.
– Egy olyan magyar modellt alkottunk, amelyben az egyetem együttműködik a térség és a gazdaság meghatározó szereplőivel, hiszen ez a magyar nemzet érdeke. Ezt segíti a Neumann János program, abban kiemelten kívánjuk erősíteni az egészségipart, a gyógyszeripart, a digitalizáció és a zöld átállást az agráriumban. Mindezt természetesen úgy, hogy Magyarország szuverenitását erősítse. A program egyik meghatározó pillére a science parkok fejlesztése, amire 13 egyetem, köztük a debreceni is jelentkezett. Itt már épül az egyetem science parkja, amely mutatja, hogyan képzeljük el a jelent és a jövőt. Ehhez nem csak épületek kellenek, hanem kiváló magyar kutatók is. Ezek garanciái annak, hogy a növeljük a kutatásra fordított forrásokat. Tavaly 21 milliárd forint, az idén már 43 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Kiválósági Programban. Megújuló infrastruktúra, kiváló magyar kutatók, ez az a modell, amely az egyetemek köré szerveződve erősíti a magyar gazdaságot, a magyar szuverenitást. Ennek egyik meghatározó fellegvára a Debreceni Egyetem, hiszen az egyik nemzetközi ragsoron 400 helyet ment előre, így a legjobb kétszázalékban a 600-800. hely között helyezkedik el. Egy másik rangsorban pedig az idén 100 helyet erősödött, tehát a világ több mint 30 ezer felsőoktatási intézménye között az 574. helyen van. Szeretnénk, hogy ezekkel a fejlesztésekkel még versenyképesebb legyen a Debreceni Egyetem, a térség és általa a teljes nemzet. Ezt erősíti a Pilot üzem, és erősíti a jövőben átadandó oltóanyaggyár is.
Debrecen nem „összeszerelőüzem”
Papp László polgármester úgy fogalmazott, hogy ez a beruházás már nemzetközi szinten is elismerést kiváltó fejlesztés. Részletezte, hogy a Debreceni Egyetem, valamint az önkormányzat vezetése a Debrecen 2030 projektben a város gazdaságát, az innovációigényes ipari tevékenyégeket, a kutatásfejlesztést, a tudományos tevékenységeket először infrastruktúrális beruházások megvalósítását jelentő, majd pedig azok tartalommal történő megtöltését segítő fejlesztési ívet dolgozott ki. Ebben az elmúlt 10 évben több mint 12,5 milliárd eurónyi működő tőke érkezet, ami 20 ezret meghaladó munkahelyet jelent.
– Sokszor vádolják a magyar gazdaságfejlesztési stratégiát azzal, hogy összeszerelő országot csinál, tudásigényes iparágakra nincs szükség. Ezt csak azok mondják, akik nem ismerik a valóságot. Ha csak Debrecent nézzük, a Debreceni Egyetem égisze alatt több mint 82 milliárd forint fejlesztés valósult meg. Egy egyetemi fejlesztés kéz a kézben jár az oktatással, a tudománnyal, az innovációval. A folyamatban lévő, következő három évben megvalósuló hasonló típusú beruházások értéke pedig eléri a 60 milliárd forintot. Debrecen élen jár az innovációs és kutatási bázison álló fejlesztéseknek is
– hangsúlyozta a polgármester, majd az egészségügyben is fontos szuverenitásra mutatott rá azzal, hogy jó, ha tudunk magunkról gondoskodni. Ebben a gondolatkörben fogant a Pilot Kutatólaboratóriumról az elképzezelés, amelynek „ősatyja” Szilvássy Zoltán rektor. Még a Covid előtt beszélt arról, hogy jó lenne, ha Debrecenben létrejönne egy gyorsreagálású kutatólaboratórium, amely a kórházak falain belüli baktériumok és vírusok okozta problémákra gyors megoldást tud kínálni. Ezért is fontos a szuverenitás a kutatásban, a gyógyszerészetben és ezek fejlesztésében is.
– Ez nem egy oktatási épület, nem egy sportcsarnok, nem egy irodaépület; ez a legkomolyabb gyógyszeripari technológia, amit nekünk is meg kellett tanulni. 5,2 milliárd forintos európai uniós támogatást fordítottunk az Európában unikális tartalmú laborlétesítményre. Ez lehetővé teszi, hogy a jövőben eredményeiben is egyedülálló fejlesztéseket, kutatásokat tudjunk megvalósítani
– ezt már Bács Zoltán, az egyetem kancellárja mondta köszöntőjében. Tőle tudtuk meg, hogy a Pilot üzemnek 2026-ig próbaüzeme lesz, ez még körülbelül egymilliárd forintot emészt fel, utána kezdődhet a termelés.
Az új létesítményt Kossa György, az egyetemet fenntartó kuratórium elnöke is méltatta. Mint fogalmazott, egy olyan álom valósulhatott meg, ami hazánk minden állampolgára és az emberiség számára is hasznos, fontos és reménykeltő a jövőre nézve. Az új laboratórium két, egymástól jól elkülönített területén a biológiai hatóanyagok steril gyártási technológiával történő előállítása folyik majd.
