A szélsőjobbos AfD tarolt Kelet-Németországban
A közvélemény-kutatások nem tévedtek: a jobboldali Kereszténydemokrata Unió és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU-CSU) szerezte a legtöbb voksot a február 23-i németországi parlamenti választáson.
A CDU-CSU választásokat végül a szavazatok 28,6 százalékával nyerte meg. A második a migrációellenes Alternatíva Németországért (AfD) lett, története során először meghaladva a 20 százalékot, míg a baloldali szociáldemokraták (SPD) 16,4 százalékot értek el. A baloldal 1887 óta nem szerepelt ilyen rosszul.
Érdekesség, hogy az AfD az összes kelet-németországi tartományban győzött, Szászországban például 44 százalékot, Türingiában és Szász-Anhaltban pedig közel 40 százalékot szerzett. Ugyanakkor valamennyi párt kizárta, hogy együttműködjön az AfD-vel, amely ezt a kampányát is a migrációellenességre, és az ország keleti részén érződő gazdasági problémákra fűzte fel.
A következő kancellár nagy valószínűséggel Friedrich Merz, a CDU elnöke lesz, de ez még kérdéses, hogy milyen összetételű kormány alakul.
