Papíralapú beutaló a digitális egészségügy árnyékában

Ugyan már évek óta működik – szinte zökkenőmenetesen – az eRecept, a szakrendelők egy része ma is ragaszkodik a papíralapú beutalóhoz, pedig az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) rendszerében elérhető az elektronikus beutaló is. A digitális egészségügy zászlaja alatt joggal merül fel a kérdés: mi indokolja a papíralapú beutaló létjogosultságát?

A Belügyminisztérium szerint az ellátás folytonosságának és biztonságának biztosítása érdekében szükséges a papíralapú beutaló, például az EESZT esetleges üzemzavara esetén, amikor az adatokat utólag, legkésőbb négy napon belül elektronikusan rögzíteni kell. – A beutaló nem csupán adminisztratív jogosultságot igazol, hanem fontos szakmai információkat is tartalmaz a betegirányítás, a diagnózis és az anamnézis vonatkozásában, amelyek technikai akadályok esetén is azonnal hozzáférhetők az ellátó számára. A papíralapú forma biztosítja azt is, hogy a digitális eszközökkel vagy elektronikus ügyintézéssel nem rendelkező betegek számára is egyértelmű legyen, milyen vizsgálatra és hová történt a beutalás – írta a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkársága a Cívishír megkeresésére.

Mikor adnak eBeutalót?

A vonatkozó kormányrendelet a beutaló kötelező használatát szélesen, speciális eseteket is tartalmazva határozza meg, azonban elektronikus beutaló használata csak a beutalóval érintett, nagy számban előforduló esetekben van előírva. Mint írták, 2021. január 1-jétől a beutalót kötelezően az EESZT útján kell kiállítani az alábbi esetekben:

• A beutaló nélkül igénybevehető szakellátások kivételével, a járóbeteg-szakellátásra a biztosítottat a háziorvos, házi gyermekorvos, valamint szakkonzílium céljából a fogorvos (ide nem értve a fogorvos által kezdeményezett szakkonzíliumot), vagy a járóbeteg-szakellátás orvosa (kormányrendeletben meghatározott kivételi körrel), az egynapos ellátást nyújtó szolgáltató orvosa utalja be.
• Krónikus ápolás finanszírozására szerződött egészségügyi szolgáltatónál történő intézeti ápolásra a háziorvos vagy a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa állítja ki a beutalót.
• A biztosítottat rehabilitációs ellátásra kizárólag a rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezeléséhez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos és e megbetegedéshez kapcsolódó esetleges szövődmények tekintetében illetékes szakorvos, valamint a rehabilitáció vagy fizikoterápia szakorvosa utalhatja be. A 0–3 év közötti gyermeket habilitációs kezelésre a háziorvos, házi gyermekorvos is beutalhatja.
• Szenvedélybetegség esetén az akut elvonási időszakot követően pszichiáter, addiktológus szakorvos vagy háziorvos utalja be rehabilitációs ellátásra.
• Továbbá 2025. október 1-től szintén elektronikus beutaló kiállítása szükséges, ha a beutalóköteles járóbeteg-szakellátás keretében a biztosított ismételt ellátása, ideértve a kontrollvizsgálatot is orvosszakmai szempontból indokolt, a visszarendeléshez a járóbeteg-szakellátás orvosa részéről új beutaló kiállítása szükséges, kivéve, ha a visszarendeléssel érintett ellátás során közvetlen orvosi közreműködés nem szükséges.

A felsorolásban nem szereplő esetekben papíralapú beutalót állítanak ki.

A Belügyminisztérium hozzátette, a kormányrendelet alapján az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak a beutalót az EESZT-ből kell lehívnia, megtekintenie, ellenőriznie. A szabályozás továbbá lehetővé teszi, hogy – egy esetleges üzemzavar vagy elektronikus hozzáférés hiánya miatt – a beteg a beutalót kiállító orvostól papíralapú igazolást kérjen a kiállított eBeutalóról, ebben az esetben legkésőbb 4 napon belül elektronikusan rögzíteni kell.

Megőrzési idő: legalább 30 év

Tisztázandó kérdés, hogy megtagadhatják-e az ellátást, ha a betegnél nincs papíralapú beutaló, de a felhőalkalmazásban látható? A Belügyminisztérium leszögezte, ilyen nem fordulhat elő, ugyanis az eBeutaló elfogadása kötelező az egészségügyi intézmények számára 2024 júliusa óta.

Megkérdeztük, van-e arról kimutatásuk, évente hány papíralapú beutalót adnak ki az orvosok, de erre vonatkozóan nem kaptunk választ. Azt azonban leírták, hogy 2025 októberétől szigorodtak az eBeutaló kiállítási szabályai, amely alapján bekerült annak a jelzési lehetősége is, hogy az adott beutalót elektronikusan állították-e ki. A jelzés elmulasztása nem feltételezi azt, hogy a beutalás kizárólag papíralapon történt meg.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy egy papíralapú beutalót hány évig kell megőrizni, és megdöbbentő választ kaptunk. Ugyanis az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig kell megőrizni. Kiemelték, a megsemmisítést úgy kell elvégezni, hogy az adatok visszaállítása lehetetlen legyen. A megsemmisítés pontos folyamatáról is leírást adtak: megőrzési idő ellenőrzése, selejtezési jegyzőkönyv készítése, biztonságos megsemmisítés az adatvédelmi előírásoknak megfelelően, jegyzőkönyves dokumentálás a megsemmisítésről.

A Belügyminisztérium arra vonatkozóan sem tudott statisztikai adatot mondani, hogy a beutalóval rendelkező betegek hány százaléka foglal online időpontot szakrendelésre. Ám azt hozzátették, az időpontfoglalás online módja egyre népszerűbb a lakosság körében, melynek aránya intézményenként és szakrendelésenként eltérő. A digitális időpontfoglaló rendszer élesítése óta (2023 szeptember) napjainkig mintegy 46 millió időpontot adtak ki a lakosság részére.

Fogarasi Renáta