Hajdúhadház túllépett a múltján
Hajdúhadház az elmúlt másfél évtizedben látványos utat járt be. Foglalkoztatásról, racionalizálásról, fejlesztésekről és a következő évek kihívásairól kérdeztük Csáfordi Dénes polgármestert.
– Hajdúhadház életét másfél évtizede a folytonosság és a kiegyensúlyozottság jellemzi. A 2010-es évek elejének nehézségei – elsősorban a közbiztonság terén – mára rendeződtek. A 2024-es választás sem jelentett törést, inkább megerősítette a korábbi irányt: politikai és működési értelemben is stabil pályán maradt a város. Ha visszatekintünk 2010-re, jól látszik, hogy a legfontosabb hiányosságokat sikerült pótolni. A közbiztonság helyreállítása után tudatos, építkező munka indult el, amelynek eredményeként 2024-re az egészségügy, az oktatás, a közszolgáltatások és a kulturális élet is kiszámíthatóan működik. Megújultak a középületek – iskolák, konyhák, a művelődési ház, a városháza –, megépült és bővült a bölcsőde, a fejlesztések során pedig kiemelt szempont volt az akadálymentesítés, az energetikai korszerűsítés és a parkolási lehetőségek javítása. Kerékpárutak, pihenőparkok jöttek létre a főtéren és a városrészekben is, amelyeket a lakók aktívan használnak. A fejlődés a magántulajdonban lévő épületeken is látszik, ami a város egészének megújulását jelzi. Egyre több fiatal lát itt jövőt, nő a beköltözők száma, ami stabilitást ad. Mindennek köszönhetően ma már nem az örökölt problémákat felszámolni kívánó, kapkodó, kényszerű döntések mentén zajlanak a fejlesztések, hanem kiszámítható körülmények között lehet tervezni és élni a város mindennapjait – fogalmazott a polgármester.
Foglalkoztatás
Kitért azonban arra is, hogy az önkormányzati működés finanszírozása egyre nehezebb.
– A helyi adóbevételek gyakorlatilag elérték a felső határukat, miközben az infláció miatt ugyanaz a forrás ma lényegesen kevesebbet ér, mint öt évvel ezelőtt. Így a legnagyobb kihívást jelenleg a biztonságos működés fenntartása jelenti. Erre válaszul átfogó szervezeti átalakítást hajtottunk végre: intézményi összevonások történtek, egy önkormányzati egységet megszüntettünk, a polgármesteri hivatal működését pedig teljesen átszerveztük. Az önkormányzati tulajdonú Hajdúvitéz Kft. működését is folyamatosan racionalizáltuk. Konkrét példaként: három főzőkonyha helyett ma már csak két konyhával dolgozunk. Egyre nagyobb mennyiségű étel előállítása mellett csökkentettük a dolgozói létszámot, s a munkafolyamatokat is hatékonyabban szervezzük meg. A fejlesztésekhez szükséges források a pályázatoknak köszönhetően rendelkezésre állnak, és ezeket fel is tudjuk használni, mégpedig szigorú szabálykövetéssel, a lehető leggazdaságosabban, s természetesen a határidőket is betartva – mondta, majd a foglalkoztatás kapcsán megjegyezte, hogy Hajdúhadház helyzetét alapvetően meghatározza Debrecen közelsége, ami egyszerre jelent lehetőséget és korlátot. – A nagyváros gazdasági fejlődésének kedvező hatásai nálunk is érződnek. Ugyanakkor egyre inkább kirajzolódik egy olyan szereposztás, amelyben a munkahelyeket, a magasabb szintű oktatást, egészségügyi ellátást és a jelentős kulturális kínálatot Debrecen adja. A környező településekről az emberek Debrecenbe járnak dolgozni, vásárolni, szórakozni, majd hazatérnek aludni. A vármegye gazdasága nem állhat egyetlen lábon; szükség lenne helyben lévő munkahelyekre és erősebb agglomerációs pillérekre is. Erre Hajdúhadházban megvan az akarat, de a lehetőségek korlátozottak: egy komolyabb ipari beruházás előkészítése és megvalósítása olyan forrásokat igényelne, amelyeket önerőből nem tudunk előteremteni. Jelenleg ezért a stabil működés fenntartása az elsődleges feladatunk, a fejlesztések kizárólag pályázati forrásokból valósíthatók meg. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, különösen az életminőséget javító beruházások terén, akkor nincs valódi előrelépési lehetőség. A Debrecen felé történő túlzott eltolódás közlekedési és fenntarthatósági problémákat is okoz, ezt pedig meglátásom szerint a rendszer hosszú távon nem bírja el. Helyben működnek kis- és középvállalkozások, de nem olyan számban, hogy érdemben visszatartsák a munkaerőt; jelenleg is az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató a városban – fogalmazott Hadház első embere.
Fejlesztések
Csáfordi Dénes örömmel konstatálta, hogy a 2025-re tervezett beruházások döntő többsége megvalósult: elkészült az új piac, lezárultak a külterületi fejlesztések, két középület bővítése, valamint az energetikai korszerűsítések is. Az óvodabővítések befejezése 2026. március végére várható.
– Ezek mind kézzelfogható javulást hoztak a mindennapokban. S azt is kijelenthetjük, az élet szinte minden területén jelentős a fejlődés és a megújulás, a közlekedési infrastruktúrában azonban az elért eredmények ellenére is rengeteg még a teendő, hiszen hatalmas lemaradást kellett ledolgoznunk. Legutóbb tizenkét utcában történt aszfaltozás, a következő időszakban további négy utca újulhat meg, és külterületi utak fejlesztése is folyamatban van. Fontosnak tartjuk, hogy az új piac megközelítése is rendezett legyen, ezért indokolt az aszfaltozott út kiépítése a Hajdúvidi úttól az új piacig és a Gáborkertig. Mindezek mellett a Nefelejcs utca jelentős szakasza is megújulhat, ami már tudatos nyitás a vasúton túli városrészek fejlesztése felé. A beruházások sorrendje következetes: belülről haladunk kifelé, mindig a meglévő úthálózathoz kapcsolva az új szakaszokat. A Versenyképes Járások Programja évente nagyságrendileg 100-200 millió forint közötti összegű forrást biztosít – ebből bővítjük a térfigyelő kamera rendszert, parkolók épülnek, valamint a város régi tavainak helyreállítása és a körülöttük kialakított pihenőterek fejlesztése zajlik – sorolta a polgármester.
A helyi intézményrendszer terheltsége kapcsán azt monda, az óvodáknál nincs gond, az általános és középiskolákra viszont igaz, hogy nem tudják teljes mértékben kiszolgálni a lakossági igényeket. – Az egészségügyi ellátás alapvetően működőképes, az infrastruktúra adott, ugyanakkor a két gyermekorvosi körzetből csak egyet tudunk betölteni, mert nincs megfelelő szakember. A szociális ellátás és az intézményrendszer összességében stabil létszámmal működik, a mindennapi igényeket képes kiszolgálni. A közmű-infrastruktúra – víz, szennyvíz, elektromos hálózat – rendben van, ez lehetővé teszi a további lakásépítéseket és bővítéseket is. Ugyanakkor, ha a beköltözések üteme tartósan magas marad, ezen a területen is fejlesztésekre lesz szükség. Ennek előkészítése már megkezdődött: a Versenyképes Járások Program keretében elindult az ivóvízhálózat bővítésének tervezése, járási szintű együttműködésben, hiszen a víz- és szennyvízrendszer több települést közösen szolgál ki – mondta.
Kihívások
Tekintve, hogy a közbiztonság és a közrend kérdése gyakran kerül szóba Hajdúhadház kapcsán, a jelenlegi helyzetről így vélekedik a polgármester:
– Hajdúhadház a 2010-es évek elején valódi mélypontra került, akkor a közbiztonság súlyos problémát jelentett, és a lakosság biztonságérzete is megingott. Az akkor elindított intézkedések egy-két éven belül rendet teremtettek. Hajdúhadházon jelenleg rend van, béke és nyugalom. Teendő persze mindig akad, jelenleg a legnagyobb kihívást a kábítószerrel kapcsolatos problémák jelentik, amelyeken a rendőrséggel együttműködve, folyamatosan dolgozunk – hangsúlyozta, majd kulcskérdésre, a város megtartó erejére tért rá.
– Egy település társadalmának életében természetes a mozgás; a lényeg mindig az egyenleg. Hajdúhadház esetében ma az látszik, hogy többen költöznek be, mint ahányan elmennek, ami egyértelműen pozitív jövőképet jelez. Ez az intézményrendszerben is érzékelhető: a bölcsődében, óvodákban folyamatosan jelennek meg új családok. A város megítélése sokat változott az elmúlt években, ma már nem meghatározó kérdés az etnikai arány, az együttélés természetessé vált, sok a vegyes kapcsolat és család. A beköltözők értékelik a kiépült közműrendszereket, a szilárd burkolatú utakat, az építési és fejlesztési lehetőségeket.
Fontos, hogy aki itt szeretne jövőt építeni, kiszámítható környezetet találjon. A szociális, egészségügyi ellátás működik, Hajdúhadház járási székhelyként számos állami szolgáltatást helyben biztosít. Emellett a kulturális és sportélet is széles kínálatot nyújt. Ezek együtt adják azt a megtartó erőt, amelyre tovább lehet építeni
– húzta alá. – 2026-ban is a működőképesség megőrzése lesz a legnagyobb kihívás. Elsődleges célunk, hogy a lakosság számára biztosított szolgáltatások zökkenőmentesen működjenek, ehhez pedig fegyelmezett tervezésre van szükség. Törekedtünk arra, hogy már január végén elfogadtuk a költségvetést, mert csak így lehet kiszámítható működést fenntartani. A mozgástér szűk, ezért a rendszerszintű kiadásokat úgy kell csökkentenünk, hogy közben az ellátás színvonala ne romoljon. Fontos hangsúlyozni: miközben racionalizálunk, a lakosságnak nyújtott szociális támogatások összege évről évre nő, ezt a szemléletet 2026-ban is megtartjuk – fogalmazott Csáfordi Dénes. Emlékeztetett arra is, hogy a következő időszak egyik kulcskérdése a lakhatás: több fejlesztő érdeklődik Hajdúhadház iránt, ezért a városépítési szabályzat finomhangolása, új építési telkek kialakítása is napirenden van Hajdúhadház több városrészében. – Célunk, hogy elérhető árú lakóingatlanok és bérelhető lakások is megjelenjenek, mert erre valós igény van. Az önkormányzat feladata a megfelelő feltételek megteremtése. Emellett továbbra is keressük a munkahelyteremtést szolgáló gazdasági lehetőségeket, míg más területeken inkább finomhangolásra és együttműködésre van szükség, például az oktatásban. A hadháziaknak azt üzenem: felelősen, hosszú távra tervezve dolgozunk a város jövőjén.
