A rovásírás mint politikai szimbólum
A rovásírás vagy székely írás a politikai polarizáció egyik markáns szimbólumává kezd válni, ez pedig semminek sem tesz jót – mondta Sándor Klára nyelvész, társadalomkutató a manna.ro-nak adott interjúban. A szegedi egyetem docense szerint azért nem teljesen reménytelen, hogy a székely írás kapcsán egyszer majd azt is el lehessen mesélni, milyen érdekes művelődéstörténeti háttere volt a használatának és fennmaradásának – az mindkét oldalnak igen jót tenne, mert egyik sem tud róla semmit, azok sem, akik idegenkednek tőle, azok sem, akik szentesítik.
Így nem lehet szimbólum
Arra a kérdésre, hogy a székely írás válhat-e nemzeti szimbólummá, nemzetközi szintéren is érdekes kulturális ismertető jeggyé, Sándor Klára határozott nemmel felelt. „Egyrészt a sikeresen fölépített politikai polarizáció miatt nem: ha egy szimbólumot a magyarság egyik része kirekesztésre használ, a másik része meg éppen ezért irtózik tőle, abból nem lehet nemzeti jelkép.” – mondta a nyelvész, aki 1990-től 2009-ig az SZDSZ-ben politizált, volt országygyűlési képviselő is, jelenleg pedig a Szabadelvű Polgári Egyesület elnöke.
Kevés a tudás
Sándor Klára annak örülne, ha sikerülne minél több embernek minél többet megtudnia a rovásírás művelődéstörténeti hátteréről. „És ez azért is jó lenne, mert akkor a közös kulturális örökségnek ezt az elemét egyszerűen nem lehetne sem mitizálni, sem pártszimbólummá alacsonyítani, sem kisajátítani. Minél kevesebb tere, szimbolikus törésvonala van az eszetlen, kibékíthetetlen politikai polarizációnak, annál jobb, mert hosszasan nem lehet ennek a nemzetnek olyan szétszakítottságban élnie, ahogyan az 1990-es évek végétől él.” – mondta.
