A magyar nő nem akar gyereket szülni
A KSH Népességtudományi Kutatóintézete arra kereste a választ, mi az oka annak, hogy bár a magyar nők átlagosan két gyermeket terveznek, ezzel szemben a jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy átlagosan csak 1,3 gyermek születik meg.
A kérdőív hét lehetőséget kínált fel a kérdés a megválaszolására, ebből hármat választottak ki a legtöbben. A válaszadók 28 százaléka családi okot (például megromlott a házassága) jelölt meg, a második leggyakoribb válasz (26 százalék) az egészségügyi indok volt, míg a harmadik helyen (24 százalék) az anyagi magyarázat állt (például az, hogy kicsi volt a lakás). A várthoz képest mindössze öt százalék hivatkozott arra, hogy munkahelyi karrierje akadályozta meg gyermekvállalási tervei megvalósításában. Míg az első és a harmadik válasz nem szorul magyarázatra, addig az egészségügyi ok igen.
A kutatók szerint ez az indok a gyermektelenek esetében, illetve az egygyermekesek második gyermekről való lemondásában jelentkezik markánsan. Feltételezik, hogy nagy számban vannak közöttük azok, akik idősebb korukban próbálták megvalósítani gyermekvállalási terveiket, és emiatt biológiai értelemben „kifutottak az időből”.
Ez talán nem is olyan meglepő a KSH korábbi vizsgálatainak tükrében, amelyek szerint a nők egyre kevésbé vállalják fiatalon az anyaságot. Korábban nem tapasztalt dinamikával emelkedett ugyanis az első és a további gyermeket vállaló anyák átlagos életkora. Míg az 1970-es években 21–22 év volt a nők átlagéletkora az első gyermek születésekor, ma ez 27–28 év. Vagyis a nők töredéke szül már csak tizenévesen, a többségük a húszas éveik második felében vagy még később.
