Nyilatkozott a CATL a debreceni talajvédelemről

A CATL kínai akkumulátorgyár a tevékenysége során különös figyelmet fordít annak biztosítására, hogy semmilyen szennyező anyag ne kerüljön a geológiai környezetbe, a felszíni vagy felszín alatti vizekbe. A műszaki megoldásokkal történő védekezésen túl egy monitoring rendszert is kiépítenek, ami a tevékenység ellenőrzését szolgálja – mondta a környezetük épségéért, egészséges voltáért aggódóknak Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője.

A Cívishír a gyár létesítésének körülményeiről, a tervezett munkálatokról és a majdani működéséről szóló interjúsorozatának újabb részéhez érkezett. Ebben a talaj és termőföld védelme témakörben kérdeztük Szilágyi Balázst.

Mekkora területen fekszik majd a gyár? Ott milyen minőségű termőtalaj (volt) található?
Szilágyi Balázs: A Contemporary Amperex Technology Hungary Kft. (CATL) által megvásárolt földterület 105 hektárt és 441 négyzetmétert tesz ki. Az adásvétel időpontjában ez nem termőföld besorolású terület volt.

A gyár tervezett területén korábban mezőgazdasági tevékenység folyt. Mekkora területet kellett kivonni a művelésből? Erre milyen összegben, akár hektáronként is meghatározva, költött pénzt az állam, a gyár.
Szilágyi Balázs: A CATL nem vett részt a művelésből történő kivonásban, és nincs tudomása ennek részleteiről. Ipari rendeltetésű földterület adás-vételére került sor.

A területkisajátítás után azonnal megkezdődtek a munkák. Ez hogyan volt lehetséges, amikor még, információink szerint, a beruházónak semmilyen engedély nem áll rendelkezésre az építkezés megkezdésére. Vagy a talajelőkészítés, a talajszint alatt folyó munkák nem tartoznak a gyár létesítéséhez?
Szilágyi Balázs: Az építési engedélyek kiadására több lépcsőben kerül sor, az eltérő környezetvédelmi engedélyezési előfeltételeknek megfelelően. A földmunkák és az alapozás engedélyezése előbb történt, mint a magasépítésé. A tereprendezéshez és mélyalapozáshoz szükséges előzetes környezetvédelmi vizsgálat már az adás-vétel pillanatában rendelkezésre állt a teljes ipari park vonatkozásában.

Láthatóan a termőréteget lefejtették. Mekkora mennyiségű termőtalajt kellett eltávolítani? Hol van jelenleg az a termőföld? Annak mi lett, mi lesz a sorsa? Hol, kik és mikor hasznosíthatják? Az ebből származó bevétel kit illet? Milyen összeget remélnek a termőföld értékesítéséből?
Szilágyi Balázs: A humusz teljes egészében az építkezési területen van deponálva. A CATL nem számol ennek eladásából származó bevétellel – kész a termőtalaj egy részét környezetvédelmet elősegítő, jó célra felajánlani. A CATL nyitott az erre irányuló javaslatokra. A termőföld jelentős részben zöldfelületek kialakítását fogja segíteni az üzemterületen.

A földfelszíntől mélyebben lévő munkálatok látszanak. Mit végeztek már el a területen? És mi várható még?
Szilágyi Balázs: Érvényes építési engedélyünk alapján tereprendezési és mélyalapozási munkákra szerződtünk. Nyárig ezekre kerül sor. A magasépítés kezdete nyár közepére várható.

Amennyiben idővel megszűnne a gyár, esetleg nem kapja meg a létesítéséhez szükséges engedélyeket, akkor a területnek vissza lehetne-e adni a korábbi, jórészt mezőgazdasági funkcióját?
Szilágyi Balázs: Ilyen döntést az önkormányzat hozhat. A földterület rendeltetésének változásáról a teljes ipari park vonatkozásában döntöttek. A CATL egy ipari parki terület tulajdonosa.

A talajvédelem miatt kérdezzük: a gyár elhelyezkedéséből adódóan milyen irányúak a lejtési viszonyok? Azaz, az esetlegesen a talajba jutott szennyeződések milyen irányba, mely települések felé indulhatnak el? Mérték-e a terjedés sebességét? Ha igen, milyen gyorsasággal haladhat a szennyeződés a talajban?
Szilágyi Balázs: Tevékenységünk során különös figyelmet fordítunk annak biztosítására, hogy semmilyen szennyező anyag ne kerüljön a geológiai környezetbe, a felszíni vagy felszín alatti vizekbe. A műszaki megoldásokkal történő védekezésen túl egy monitoring rendszert is kiépítünk, ami a tevékenység ellenőrzését szolgálja.

Az akkumulátorgyárban és környezetében milyen sűrűségű, és helyileg hová tervezett monitoring rendszer ellenőrzi majd a talaj minőségét?
Szilágyi Balázs: A lehetséges szennyező források közelében végezzünk a talaj és a talajvíz monitoringját, a hatóságokkal egyeztetett rendben, teljeskörű mennyiségi és minőségi lefedettséget biztosítva.

A gyáron belül milyen rendszer véd a talaj és a talajvíz szennyeződésétől? Szükséges-e a gyáron kívüli védőrendszer? Ha igen, hol és milyen felépítmény formájában?
Szilágyi Balázs: A szennyezés megelőzésére elsődlegesen a létesítmények és épületek megfelelő műszaki védelme szolgál, valamint a technológia-irányítási és -működtetési szabályoknak való megfelelés, továbbá a berendezések működésének folyamatos ellenőrzése, szükség szerinti kiigazítása. A talaj és a talajvíz monitoringját az üzemterületen tervezzük. Emellett együtt kívánunk működni az illetékes hatóságokkal az üzemterületen kívüli talaj- és talajvízszennyezés lehetőségének kizárása érdekében.

Milyen potenciális szennyezőforrások, szennyezőelemek kerülhetnek a gyárból a talajba?
Szilágyi Balázs: Mindent megteszünk azért, hogy semmilyen szennyező anyag ne kerüljön a geológiai környezetbe, a felszíni vagy felszín alatti vizekbe. Meggyőződésünk szerint az ezt szolgáló műszaki megoldások hatásosságát fogja alátámasztani a monitoring rendszer.

Amennyiben a talajba kerülnek szennyező anyagok, azt milyen módon lehet ártalmatlanítani, a talajvízzel történő terjedését megakadályozni?
Szilágyi Balázs: Világszerte 13 hasonló CATL-létesítmény sikere támasztja alá a tervezés és működtetés terén szerzett nagy tapasztalatunkat. Nem volt erre eddig sehol példa, de természetesen az illetékes hatóságokat azonnal tájékoztatva, velük együttműködve hoznánk meg a szükséges intézkedéseket ilyen nem várt esetben.

CH

[Beillesztett cikk: Szijjártó a CATL-beruházásról: ez más kínai vállalatokat is ösztönöz ]