Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

HARC-ot hirdetnek a radikális debreceni állatvédők

| 2023. 03. 28. | 16:39:00
Állatjogi aktivista csoport alakult Debrecenben. Interjú a főszervezővel.
HARC-ot hirdetnek a radikális debreceni állatvédők
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A vándorcirkusz egzotikus állatokat és különböző mutatványokat ígér az érdeklődőknek. A bejárat előtt öten hatalmas, feliratozott képeket tartanak fel az előadás kezdete előtt. A képeken állatok: elefánt, ló, zebra, teve. Sokan gondolják és kérdezik első ránézésre, hogy a cirkuszt reklámozzák? Ha közelebb megyünk, meglepő feliratokat olvashatunk:

„Látod benne az egyént? Vagy csak egy eszköz a szórakoztatásodra?”

„Neked szórakozás, neki szenvedés”

„Szabadságot az állatoknak!”

A demonstrálók egyenpólóján a HARC szó és az „Until every cage is empty” (magyarul: Amíg minden ketrec üres nem lesz) jelmondat egyértelműsíti, hogy miről van szó. Többségük rutinos, már több hasonló utcai aktivizmuson részt vett, de van olyan is, akinek ez az első. Egyikük Budapestről érkezett, az ottani csapat koordinátora. Jól felkészültek: a transzparensek mellett egy tévén az állatokkal való kíméletlen bánásmódról vetítenek filmeket. A hangszóró is előkerül. A közlekedő autók és buszok felé is emelik a transzparenseket. A biciklizők lassítanak, a járókelők megállnak egy pillanatra elolvasni a feliratokat. Többen feltartott hüvelykujjal vagy a „Hajrá!” mondattal fejezik ki szimpátiájukat. Mások azt feltételezik, biztosan kapnak majd ezért az akciójukért ingyenjegyet a cirkuszba. A hangszóróban elmondott beszéd jól összefoglalja állásfoglalásukat:

„Az állatszámoknak az emberek szórakoztatásán és a profitszerzésen kívül semmi haszna nincsen. A cirkuszban ártatlan állatokat tartanak fogva és kínozzák őket. Ahhoz, hogy engedelmesek legyenek, erőszakkal veszik el tőlük a szabad élet reményét. Ezek az állatok szenvednek. Nekik nem szórakozás, amiért te fizetsz. Nekik ez börtön és fájdalom. Ez a rabszolgatartás leggonoszabb formája. Mivel érdemelték ők ki, hogy a természetes élőhelyüktől távol eszközként rángassák őket, vagy hogy egész életüket egy szűk ketrecben kelljen tölteniük? Ha te sem szeretnéd, hogy így bánjanak veled, akkor ne támogasd a pénzeddel ezt a terrorházat!”

A debreceni főszervezővel, Kónya Lászlóval beszélgettünk a csoport megalakulásáról, meggyőződéseikről és céljaikról.

Kik vagytok ti, és mióta csináltok ilyen fennakadást az utcán?
Kónya László: 2022 február-március környékén alakultunk Hungarian Animal Rights Corps, röviden HARC néven Budapesten. Az ötlet a kezdetekben néhány ember fejéből pattant ki a vegánok közt Facebook-csoporton belül. Az első megmozdulás a fővárosban volt március első felében a Jack’s Burger előtt. Mára már körülbelül 90 támogatónk van, akik a gyűjtésekben segítenek minket, aktivistáink pedig országosan több nagyvárosban is jelen vannak: Budapesten, Győrben, Debrecenben, Székesfehérváron és Pécsen. A debreceni csoport nyáron kezdett el szerveződni, az első megmozdulásunk augusztusban volt, azóta igyekszünk minden hónapban szervezni legalább egyet. Minden nagyvárosban van egy helyi főszervező, de mindenben közösen döntünk.

Állatvédőknek nevezitek magatokat, de mit is képviseltek pontosan az állatokkal kapcsolatban?
Kónya László: A helyes kifejezés inkább állatjogi aktivisták. Mi nem állatjóléttel foglalkozunk, ugyanis annak támogatói megelégszenek annyival is, hogy az állatok tartási körülményei teljesen állatbarátok, humánusak legyenek – például olyan járműben szállítsák, ahol jó körülményeket biztosítanak számukra –, de a végén ugyanúgy elpusztulnak. Az állatjogi aktivista teljes mértékben elutasítja ezt, tehát a mi célunk az állatok teljes felszabadítása, hogy ne is létezzenek vágóhidak.

Erre bár vonatkoznak nemzetközi szabályok, országonként lehetnek különbségek. Az állatok pontosan mely jogaira hivatkoztok ti?
Kónya László: A legtöbb ország jogrendszerében védik a házi kedvenceket és a vadállatokat, viszont a haszonállatokra nem vonatkoznak ilyen szigorú szabályok, olyan pedig egyáltalán nem, hogy ne öljük meg őket. Egy házi kedvenc megkínzása vagy megölése a magyar törvények szerint is állatkínzásnak minősül. A fajizmus (bizonyos állatfajok emberi lények általi diszkriminációja vagy kizsákmányolása, az emberiség felsőbbrendűségének feltételezésére alapozva – a szerk.) iskolapéldája, hogy sok ember állatbarátnak tartja magát, azaz például kutyák, macskák, lovak esetében mélységesen felháborodik, ha állatkínzás történik, de azon nem, hogy mi folyik az állattartó telepeken vagy a vágóhidakon a zárt ajtók mögött, pedig azoknak az állatoknak is ugyanúgy vannak érzéseik, ők is ugyanúgy megérdemlik az nyugodt, békés, boldog életet. A mi célunk az, hogy semmilyen állatot ne öljenek meg vagy használjanak ki az emberek érdekei miatt, mert úgy is tudunk élni, hogy erre abszolút semmi szükség ne legyen. Amit mi el szeretnénk érni, még sehol nincs törvénybe foglalva: zárják be az összes vágóhidat, és mindenfajta állathasználatot szüntessünk meg az emberiség számára. Erkölcsi meggyőződésünk ez.

Kónya László
 

Téged személy szerint mi motivált, hogy bekapcsolódj ebbe a mozgalomba?
Kónya László: Az állatok miatt lettem vegán körülbelül három éve. Nálam nem volt átmenet: húsevő voltam, majd minden állati eredetű élelmiszert egy időben hagytam el. A Game Changers, a Dominion és az Earthlings című filmek erősítettek meg abban, hogy ezen az úton kell továbbhaladnom. Engem az állatokkal való bánásmód zavart, nem az egészséges életmódra térés, és szerettem volna többet tenni annál, mint hogy nem eszem meg őket. Ha az ember érzi magában a pluszt, hogy tenni akar, akkor az utcai aktivizmus egy nagyon jó lehetőség. Tisztázzuk, mi is az a veganizmus, mert világszinten, de Magyarországon hatványozottan jellemző, hogy az emberek többségének téves információi vannak, vagy abszolút fogalma sincs róla. A veganizmus nem egy diéta, nem egy egészségügyi étrend, nem egy klímavédelmi mozgalom, hanem egy életmód, ami azt tükrözi, hogy semmilyen formában nem támogatjuk az állatok kizsákmányolását. Pozitív hozadékai közé tartozik, hogy egészséges, és a bolygónknak sem ártunk vele, de alapvetően ez egy állatjogi mozgalom. Vannak persze, akik egészségügyi vagy környezetvédelmi okból, esetleg a sportteljesítmény növelése miatt váltanak, de szívem szerint őket csak növényi étrendesnek hívnám, hiszen ők nem erkölcsi megfontolásból az állatok miatt váltottak. Az ő esetükben fennáll annak az esélye, hogy ha például két hónap múlva kijön egy új kutatás, miszerint egy másfajta vegyes étrend még egészségesebb a növényinél, akkor újra vissza fognak térni a húsevéshez.

Jótékony egészségügyi hatását több kutatás is bizonyította, te mit tapasztaltál ebből? A családod számára mennyire volt megterhelő a váltás?
Kónya László: Nagy ellenérzések nem voltak a családban, de ők nem váltottak. A feleségem nekem külön főz, de ha úgy adódik, magamnak is főzök, ezzel nincs probléma. Gyakran hallom azt, hogy a vegán termékek drágák, ami igaz is a félkész ételekre, de meg lehet ezt oldani azok nélkül is. Vannak, akik nyers vegán étrendet követnek, ők a piacon mindent meg tudnak venni, ami szükséges számukra. A hús íze már nem hiányzik, még a növényi sajtok részét képezik az étrendemnek. Amikor elkezdtem, sokkal több energiám volt, sokkal fittebbnek éreztem magam. Az éves laborvizsgálatokon minden évben tökéletes a vérképem.

Mi az, ami a vegánokat a legjobban felháborítja az állatokkal való bánásmódban?
Kónya László: Számomra nincs különbség cirkusz vagy állatkert között, de a vágóhíd ezeknél is rosszabb. Nem esszük meg őket; nem hordunk semmilyen ruházatot vagy kiegészítőt, ami állati eredetű anyagot tartalmaz vagy teljes egészében abból készült; nem megyünk cirkuszba, sem állatkertbe; nem ülünk fel lóra, lovas szekérre, hiszen ez is az állatok kizsákmányolása. Akik ebből élnek, gyakorlatilag profitszerzési célból tárgyként kezelik az állatokat. Évente 70 milliárd szárazföldi állatot gyilkolunk le, ha még a vízi állatokat is hozzávesszük, akkor ez a szám felugrik körülbelül 2,5 billióra. Ezt nevezhetjük a történelem legnagyobb holokausztjának. Tudomásom szerint Izraelben a világ többi országához képest magasabb a vegánok aránya, amihez – úgy gondolom – köze van a holokausztnak, hiszen ők jobban átérzik azt a szenvedést, amit az állatok nap mint nap átélnek a vágóhidakon.

Debrecenben is egyre hangosabbak vagytok. Hány tagotok és támogatótok van?
Kónya László: 4-5 tagunk van, mert ez a szám folyamatosan változik. Egy debreceni támogatónk csak a háttérmunkában vesz részt, mert nem érez még magában annyi lelki erőt, hogy az aktivizmusba is bekapcsolódjon. Ehhez valóban nagyobb elköteleződés kell. Országosan több támogatóra is számíthatunk, akik a közösségi gyűjtések során adományokkal segítenek minket. Az első gyűjtésünket a Malacvédő Alapítványnak szerveztük, amely egy vegán menedékhely, leginkább törpemalacok mentésével foglalkoznak. Balmazújvároson szintén működik egy vegán menedékhely, a Minifarm Minimenedék – nekik karácsonykor gyűjtöttünk. A debreceni csapatnak most televízióra és egy asztalra, valamint egy áramforrásra volt szüksége. Eddig minden gyűjtésünk sikeres volt.

Módszeretek a közvetlen cselekvés vagy más néven diszruptív utcai aktivizmus, ami a megzavaráson alapul.
Kónya László
: Aktivista kampányok terén ötleteket merítünk külföldről is. Ilyen a Stands for change, amikor egy televízón rejtett kamerás felvételeket vetítünk vágóhidakról, állattartó telepekről, a tévé alatt pedig elhelyezünk egy „Ne nézz félre, ha fizetsz ezért” táblát. Ezzel próbáljuk felhívni az emberek figyelmét a döntéseik következményeire, hogy a vásárlásaikkal szenvedést okoznak, illetve támogatják ezeket az állatokat használó iparágakat. A HARC indított egy saját kampányt, a Mirror of change-t, amikor a tévé és a tábla mellett két aktivista tart egy tükröt, amelyre rácsokat festettünk és azt a feliratot: „A világ legveszélyesebb állata.” Így akarunk görbe tükröt mutatni az embereknek. A tükör alján az a szöveg áll még: ez a faj (mármint az ember) képes fajokat kiirtani, viszont ezt az erőt használhatja arra is, hogy védje és óvja őket. Ez is egy figyelemfelkeltő eszköz. A Train to Change módszer Németországból ered: metrókon utazva transzparensekkel, videókkal és beszédekkel próbálják az embereket elgondolkodtatni, ösztönözni arra, hogy változtassanak. Ezt a módszert a debreceni villamoson már bevetettük. Ezeken kívül plakátkampányokkal és utcai aktivizmussal szeretnénk az emberek figyelmét felhívni az állatok jogaira.

Bementek az „ellenséges” terepre, például egy böllérversenyen olyanok közé, akiktől ez a szemlélet nagyon távol áll, miközben ti hangosan érveltek a saját igazságotok mellett. Ez a módszer agresszívnek tűnhet kívülről nézve…
Kónya László: Ez valóban vita tárgyát képezi vegán körökben is, de mi úgy gondoljuk, ennek van létjogosultsága. Gondoljunk csak bele, hol tartana most például a női egyenjogúság vagy a feketék emberjogi mozgalma, ha az aktivistáik nem vállalták volna a konfrontációt, és csak otthon a négy fal között háborogtak volna. Az egyre több megmozdulás és felszólalás miatt előbb-utóbb a törvényhozásnak is kell ezzel foglalkoznia. Reményeink szerint idővel egyre többen fognak ráébredni arra, hogy fogyasztásukkal támogatják az állatok kizsákmányolását és kínzását, ezért változtatni fognak az életükön. A fiatalok talán nyitottabbak erre, mint az idősebbek. Évek múltán ez a dolog egyre felkapottabb lesz. Még ha tíz emberből kilencnek ez a módszer visszataszító is, de ha egy embert is meg tudunk győzni, hogy legalább elgondolkodjon és nyitott legyen a témára, akkor már megérte.

Debrecenben eddig hol találkozhattak veletek a járókelők?
Kónya László: Októberben Halloween apropóján bejelentett demonstrációnk volt a Fórum előtt. Videókkal és transzparensekkel jelentünk meg, az utóbbiakon a következő szöveg állt angolul és magyarul: „Nézd meg a valaha készült legdurvább horrorfilmet!” Az utcai megmozdulások során érdekes beszélgetések alakulnak ki, sokszor beszélgetünk vegetáriánusokkal is, akik abban a tévhitben élnek, ez már elég, hogy ne ártsanak az állatoknak. Valójában ez egy zsákutca, egy illúzió, hiszen a tej- és tojásipar is kéz a kézben jár a húsiparral, tehát a vegetáriánusok nem okoznak sokkal kevesebb szenvedést az állatoknak, mint a húsevők. Novemberben a Márton-napi libalakoma alkalmából demonstráltunk, hiszen a libák erőszakos tömése is súlyos, akár halálos sérüléseket is okozhat az állatoknak. A második Train to Change alkalmával a villamoson volt egy érdekes beszélgetés egy nyolcvanéves nénivel, akinek fogalma sem volt arról, mi az a veganizmus, de saját elmondása szerint már öt éve aszerint éli az életét. Ebből látszik, hogy a változtatás képessége nem kortól függ. Megzavaró aktivizmusunk volt még egy hipermarketben, ahol a bevásárlókocsikra rögzítettünk transzparenseket, és laptopon videót vetítettünk. Miután körbementünk a teljes vásárlótérben, letáboroztunk a húspultnál, ahol sikerült körülbelül negyedórát eltölteni, amíg ki nem vezettek minket a biztonságiak. A vásárlók közül beszélgetni nem jött oda senki, viszont megdöbbent arcokat láttunk. Jellemző egyébként, hogy a megrögzött ellenzők nem jönnek oda az utcai megjelenésünkkor, esetleg néhány odavetett szó elhangzik, vagy előfordult, hogy megettek egy hamburgert az aktivisták előtt, de ezek az emberek inkább a közösségi oldalakon hangosak, az utcán továbbmennek. Ezeken kívül több plakátkampányunk is volt már.

A disznóvágásokon úgy tudom, a sok százéves hagyományra szoktak hivatkozni. Amikor vitatkozni próbálnak veletek, mik a legfőbb érvek?
Kónya László: Earthling Ed aktivista ebookjában végigvezeti az összes közhelynek számító kifogást, ami általában elhangzik arra, miért nem változtatnak az emberek az életükön, majd irányított kérdésekkel, a szókratészi módszerrel megmutatja, hogyan vezessük rá őket az igazságra. A vallásos emberek arra hivatkoznak, hogy ez így van a Bibliában, vagy Isten akarata az, hogy megegyük az állatokat. Tőlük megkérdezzük mutatva a vágóhídi kegyetlen, véres felvételeket: kinek lenne vajon ez jobban tetsző, a sátánnak vagy Jézusnak? Ha belegondolunk, nem maga a hús ízlik általában az embereknek, hanem fűszerekkel, azaz növényekkel teszik őket ízletessé. Az ember húsevő vagy ragadozó – ez is sokszor elhangzó közhely, ami teljesen abszurd, mert az ember inkább mindenevő, ami azt jelenti, megvan a választása, hogy mit egyen meg és mit ne. Megfelelő előkészítés után meg tudja enni és emészteni az állati eredetű termékeket, de erre csak nagyon extrém körülmények között lehetne csak szükség. A mai világban, ahol egy szupermarketben vagy a piacon bármilyen növényi ételt megkaphatunk, már nincs annak semmi létjogosultsága, hogy táplálék miatt állatokat kínozzunk meg és mészároljunk le. Beszólások és megbámulás egyébként mindig van, de nem kell ezt magunkra venni, az ilyenekre nem szabad az időt pocsékolni. Ha valakivel beszélgetünk, aki kezdetben még érdeklődést mutat, de aztán egyre inkább elzárkózik, akkor rövidre zárjuk a beszélgetést.

Ki csatlakozhat hozzátok? Mivel lennétek elégedettek itt helyi szinten a következő egy év távlatában?
Kónya László
: Aki nyitott a témára, szívesen látjuk akkor is, ha nem vegán. A HARC Facebook-oldalán és a zárt HARC Debrecen elnevezésű Facebook-csoportba érdeklődőként regisztrálhat. Ha pedig úgy dönt, át is tér a veganizmusra, akkor az aktivizmusba is bekapcsolódhat. Mindenképpen cél a csapat bővítése, valamint minél több sajtómegjelenés, hiszen ez is bevonzhatja az érdeklődőket. Helyi és országos ismertségre törekszünk.

Hol találkozhatnak legközelebb veletek a járókelők?
Kónya László: Áprilisban egy Kanadából indult nemzetközi kampányhoz szeretnénk csatlakozni, melynek középpontjában az állatkísérletek kegyetlenségei állnak. Ebben a kampányban több külföldi nagyváros is részt vesz; ehhez fog csatlakozni terveink szerint a HARC budapesti, pécsi és debreceni csapata.

Krajnik Ildikó

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Egy teherautónyi hamis szandált foglaltak le Hajdú-Biharban
Egy teherautónyi hamis szandált foglaltak le Hajdú-Biharban
Az áru értéke mintegy 17 millió forint.
Hirdetés
Hirdetés
Nettó átlagkereset: 417 ezer forint
Nettó átlagkereset: 417 ezer forint
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el.
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
A családok fogyasztását jelentősen befolyásolja az üzemanyagár
Literenként 76 forinttal drágább a gázolaj most, mint tavaly.
Református bölcsőde épül Józsán – letették az alapkövet
A beruházás várhatóan 2025 júniusára fejeződik be.
Varga Mihály: nem az adók miatt drága az üzemanyag
Táblázatot tett közzé a pénzügyminiszter.
Hirdetés
Hirdetés
Támogatott tartalom
A testi, lelki egészség jegyében indítja az idei szezont a Zsuzsi
A testi, lelki egészség jegyében indítja az idei szezont a Zsuzsi
Ép testben ép lélek! szlogennel nyitja meg a 2024-es szezont a Zsuzsi Erdei Vasút, ami május 1-jén indítja menetrend szerinti járatait.
A cirkuszművészet esszenciáját láthatják Debrecenben
A cirkuszművészet esszenciáját láthatják Debrecenben
A Magyar Nemzeti Cirkusz világsztárokkal mutatja be jubileumi műsorát.