Az ukrán gabona nem tesz jót a hazai piacnak

Nem tett jót a hazai malomiparnak az ukrajnai búzaszállítások elindulása – derült ki Lakatos Zoltánnak, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatójának szavaiból. A cég vezetője azonban ennél lényegesen tovább ment: Ukrajna a gabonakereskedelmével gyakorlatilag bent van az Európai Unióban, ráadásul úgy, hogy rá sem kvóták, sem útdíjak, sem áruellenőrzések nem vonatkoznak. Mi több, északkeleti szomszédunkban vethetnek génkezelt magvakat, műtrágyázhatnak és permetezhetnek olyan vegyszerekkel, amelyeket az unióban, így Magyarországon sem használhatnak. És hogyan alakul a liszt ára a jövőben? Ők, alkalmazkodva a piachoz, csökkenteni fogják, de hogy az a multikon keresztül leér-e a kisfogyasztókhoz, nem tudja. Mint ahogy azt sem – igaz, ez nem is az ő témaköre –, hogy az olcsóbb liszt hatására a pékségek csökkentenek-e árat.

Hatalmas a készlet, esik az ár

Lakatos Zoltán kijelenti, a hazai hatalmas mértékű élelmiszerár-emelés 2021-ben kezdődött. Abban az évben júliusban – a szektor minden résztvevőjének megelégedésére – a búza tonnánkénti ára 62 ezer forint volt. Főleg a kínai sertéstartás élénkülése, továbbá más nemzetközi hatások miatt év végére 100 ezer forint fölé, 2022 tavaszára pedig 140 ezer forintra emelkedett a búza ára. Ez az áremelkedés – a cégvezető véleménye szerint – túlságosan nagy volt.

A szakember úgy látja, a közel egy éve kezdődött háború gabonapiacra gyakorolt káros hatásait pedig csak ezután fogjuk igazán érezni.

De térjünk vissza a közelmúltra, amikor a termelői kör megérezte azt, hogy ha vár a búza eladásával, akkor összefogással, kormányzati támogatással magasabb árat tud elérni. A búzafelhasználók versenyeztek a portékáért, ezért hirtelen nagy lett a kereslet. Az árak pedig úgy felmentek, hogy Magyarországon lett Európában, de talán az egész világon a legdrágább a kenyérgabona. A nagyon magas búzaárakat követte a liszt, majd a kenyér ára. Ezekből a termékekből hazánk eddig exportország volt, most viszont hirtelen elkezdett befelé áramlani a szomszéd országokból a liszt.

Tehát nemcsak Ukrajnából, hanem Romániából, Szerbiából, Horvátországból, de már Ausztriából is kapunk lisztet.

– Ukrajna egy nagy próbatétele lesz a magyarországi búzapiacnak. Ugyanis Ukrajna 2022. második félévében hárommillió tonna búzát vitt Európa olyan országaiba, ahová eddig mi szállítottunk. Például Olaszországba, Spanyolországba, Romániába, Lengyelországba. Emiatt itt ragadt a búzánk, hatalmas készlet van az országban, és nagyon úgy néz ki, hogy ennek a készletnek egy jelentős része még a nyáron is itt marad. Ehhez azonban még hozzá kell tennem, hogy az ukrán búza alacsonyabb árú, mint a magyarországi. A Hajdú Gabona nem használ ukrán búzát, de az ukrán liszttel van bajunk, mert az megzavarja a malmok piacát. Az ukrán liszthez odakint nagyon nyomott áron tudnak búzát vásárolni. Ott nagyjából nyolcmillió tonnányi búza van raktáron, mert nem tudták hajón elszállítani. Azt valahova el kell vinni. Ugyanakkor Ukrajnából körülbelül 5-6 millió ember kivándorolt, tehát ennyi ember nem fogyaszt a korábbi évekhez képest; és ez a mennyiségű búza, liszt kereste a piacát.

Mindezek miatt Ukrajnában erősen nyomott áron, tonnánként 60-70 ezer forintért tudtak búzát venni.

A kint megvásárolt kenyérgabonát pedig részben Magyarországon próbálták eladni, de ez még mindig jóval olcsóbb volt, mint a hazai gazdák búzája. Ez már decemberben azt jelentette, hogy a búza ára a 135 ezer forintos árról hirtelen elkezdett csökkenni. Az év végén nagyjából 120 ezer forintra esett, most pedig már lassan a 100 ezer forintot súrolja. És ez nem jó, mert ennek a levét a gazdák isszák meg. Ugyanis a gázolaj, a műtrágya és a termeléshez kellő dolgok ára nagyon magasan voltak. Amit a gazdák a 2021-es hirtelen nagy árnövekedéssel el tudtak érni, annak egy részét most biztosan elbukják, mert látszik, az ukrán beszállítás nem áll meg – részletezte az ukrán gabona keltette problémát Lakatos Zoltán, aki hangsúlyozta: a szabad beszállítást nem lehet korlátozni, mert az ukrán búzának szabad kvótája van, és emellett nem kell útdíjat fizetniük, valamint nincs kocsiellenőrzésük. Ezek okán jóval alacsonyabb árakkal jelentek meg. Ráadásul most már itt vannak az ukrán búzából készült lisztek is.

Ezek – a bevizsgálások alapján – a magyar malmok termékeinek minőségét nem ütötték meg.

Az ukrán búza sikértartalma 21 és 26 közötti, a Hajdú-Gabona azonban étkezési búzának 27-28-as sikérűnél alacsonyabbat nem használ. De ukrán búzát nem csak minőségi okok miatt nem fog feldolgozni a debreceni malomipari cég. A hajdúsági löszháton termelt búzából az egykori István gőzmalom utódaiként működő malmokban készült liszt várhatóan hungarikum lesz. Ha más alapanyagokból is készítenének lisztet, akkor kizárnák magukat a nemes elismerés lehetőségéből – tudtuk meg Lakatos Zoltántól.

Előnyben az ukrán gabona

– A malomipar most minimum április végéig rendelkezik készlettel. Az ukrán gabona miatt azonban olyan nyomás van a piacon, hogy kénytelenek leszünk árat csökkenteni – prognosztizálta a malomipar következő hónapokban várható eseményeit Lakatos Zoltán. – A liszt gyártásában kilónként 10 forintos emelkedésünk van ugyan a kamat növekedése, a magasabb bérek, a drágább gázolaj és csomagolóanyag miatt, de ezt a drágulást már nem tudjuk rátenni a lisztre. Az árplafont elértük, a lisztnek az első félévben mindenképpen csökken az ára. Hogy a továbbiakban a kereskedelmi láncok ezt mennyire veszik majd figyelembe, a malmok árcsökkentéséből mennyit érzékelnek a kisfogyasztók, azt nem tudhatjuk. A pékségeknél a malmok egymással versenyeznek a liszt beszállításáért, a sütödék pedig nyilván az olcsóbb ár mellett döntenek. 2023 az átrendeződés éve lesz.

A piacnak meg kell találnia, hogy az ukrán búzából kiinduló, frissen jelentkezett nagy beszállítókat a rendszerbe miként építi be.

Az látszik, hogy a termények ára alacsonyabb lesz, és ez nem fog jót tenni a magyar gazdatársadalomnak. Egy hatalmas, a magyarországitól teljesen más termelési feltételekkel rendelkező versenytárs jelent meg a piacon. Ennek rendezésére az Európai Unióban már most tettek lépéseket a közép-európai országok szakminiszterei. A szabadjára engedett beszállítás a régió országait nagy mértékben fogja érinteni. Ukrajna gyakorlatilag bent van az Európai Unió piacán, ráadásul úgy, hogy megkapott mindenféle kedvezményt, és nem ismerjük a búza ottani termelési szabályait, feltételeit. Ukrajnában génkezelt vetőmagot is lehet vetni, mindenféle, nálunk már sok-sok éve nem használható vegyszereket lehet alkalmazni, nem mérnek vegyszermaradványokat, és ezeknek most még nem látható következményei lehetnek. És ott van közelükben Csernobil. Mindezek alapján kimondható, nem tudjuk, milyen hatás érte ezeket a terményeket. Jó lenne, hogyha Magyarországon felelősen döntene mindenki, aki búzát, gabonát, lisztet szeretne vásárolni. Kétségek esetén a megvásárolni kívánt árut vizsgáltassa be laboratóriumokban – fejtette ki véleményét a Hajdú Gabona vezérigazgatója, aki a jelenlegi legnagyobb bajnak azt tartja, hogy Magyarország kiszorulóban van a külpiacokról. – Éves szinten 200 ezer tonna lisztet szoktunk exportálni. Ez várhatóan a felénél is kevesebbre esik vissza. Emellett be szokott jönni körülbelül 50 ezer tonna liszt, és már most legalább 100 ezer tonna körül tartunk. Ezek nem tesznek jót a malomiparnak. Mint ahogy az sem, hogy itt vannak a nagy értékű készletek, amit az ágazat el fog veszíteni. Látható, a malomiparnak sem lesz jó éve. Innentől kezdve pedig le kell követni az árakat, megpróbálunk versenyáron venni búzát, ami nem lesz jó a termelőknek. Most azért küzdünk, hogy legalább valamelyest próbáljuk mérsékelni a várható nagyobb mértékű visszaesést – zárta szavait.

CH