Tűz: összefogás a szabadságtelepi templomért
November 7-én szomorú esemény történt: a Szabadságtelepi Református Templomban tűz keletkezett. Debrecen híres a történelmi egyházak és város összefogásáról, ezért az első adventi gyertya fényét vitték el az egyházközségbe, kifejezve együttérző támogatásukat.
Az eseményen Széles Diána alpolgármester, a Debreceni Karitatív Testület társelnöke, Nagy Gábor szabadságtelepi református lelkipásztor, Rózsahegyiné Juhász Éva, a Debreceni Karitatív Testület elnöke, Szilágyi Edina önkormányzati képviselő és Bódor Edit egyházügyi referense vett részt november 28-án.
Amint azt Széles Diána többek közt elmondta, Istennek hála, hogy bár padozata kigyulladt, a Szabadságtelepi Református Templom nem égett le. Nagy Gábor lelkipásztor a tűzeset után azt írta a gyülekezet közösségi oldalán, hogy bár tűzoltásra volt szükség a templomban, most mégis arra kér mindenkit: tűzgyújtásért imádkozzon, e lélek tüzének fellobbantásáért. Ennek jegyében született meg az a gondolat, hogy az idei advent Nagytemplomnál fellobbant első lángját ide, a szabadságtelepi református gyülekezetbe is hozzák el. Amint azt Széles Diána kiemelte: szimbolikus jelentősége van most annak, hogy a hit gyertyája a szabadságtelepi gyülekezetben is ég, az együttérzést, a szeretetet, az összetartozást jelképezve. Az összetartozásból fakadó összefogás, a segítő szándék megjelenése az lesz, hogy
a Nagytemplomban az adventi időszakban a gyertyagyújtások idején, valamint a kulturális programok során összegyűlő perselypénzt a templom helyreállítása érdekében a szabadságtelepi református gyülekezetnek ajánlják fel.
Az alpolgármester köszöntetet mondott azért a szép gesztusért a Szent István Király Római Katolikus Plébániának, hogy a tűzeset után befogadták templomukba a szabadságtelepi reformátusokat. Szavai szerint ez is a város erejének, az összetartozás érzésének, a bajban való segítségnyújtásnak a szép példája.
Nagy Gábor lelkipásztor arról beszélt, hogy karácsonykor mindenki a béke lángjáért imádkozik a világban. A szabadságtelepi gyülekezetben pedig most a lélek tüzéért is imádkoznak. Amint azt Nagy Gábor elmondta, a Szabadságtelepen a református és a katolikus egyházközségek tagjai között nem most kezdődött el ez a kapcsolat, hanem visszanyúlik a korábbi esztendőkre. A katolikusok is voltak néhány évvel ezelőtt olyan helyzetben, amikor ők is kiszorultak a templomukból, és akkor a reformátusok is megnyitották előttük templomuk ajtaját. Íme, most eljött az az idő, amikor ezt a gesztust – hezitálás nélkül – a katolikusok tették meg. Nem tudják még a reformátusok, meddig lesz arra szükség, hogy a szomszédos római katolikus templomban tartsák meg vasárnapi és ünnepi istentiszteleteiket, de nagyon hálásak azért, hogy a gyülekezetben ezáltal is tovább folyhat az egyházi élet.
