Nem elég a fejükre olvasni, hogy nem elég jók
Az oktatásban a tudást rendszerezetten kell átadni, a rendszerezésnek pedig általánosan elfogadott módja az, hogy a tudást tantárgyakba soroljuk; ezzel szemben a gyakorlati életben a problémák nem a tantárgyak szerint kategorizálva jelentkeznek – hívta fel a figyelmet Korondi Péter. A Debreceni Egyetem Műszaki Kar professzora egy, a mérnökképzéshez kapcsolódó minapi kerekasztal-beszélgetésen elmondta: az igazán tehetséges hallgatók a mérnöki munkájukban ezt az ellentmondást át tudják hidalni, de sok hallgató számára ez komoly problémát jelent.
– Például megtanulja a matematikusok által leadott differenciálegyenletek elméletét, és ha kap egy matematikai formában felírt differenciálegyenletet, akkor a sablon szerint megoldja. De ha kap egy műszaki problémát, akkor arra már a differenciálegyenletet sem tudja felírni, nemhogy megoldani. Ez egyben azt is jelenti, hogy sok hallgató a megtanult elméletet nem tudja a gyakorlatban hasznosítani. Kesereghetünk azon, hogy ez borzasztó és az ilyen embernek nem szabad semmilyen mérnöki diplomát adni. Ám inkább próbáljunk ezeken a hallgatókon segíteni, és nem azt a fejükre olvasni, hogy ti nem vagytok elég jók, mert az ipar az ő munkájukat is igényli, persze nem kutatómérnökökként. Ha egy szóval szeretnénk jellemezni azt az utat, amelyen elindultunk, akkor az a szó a szinergia – fejtette ki.
A gépészmérnöki tanszék vezetőhelyettese, Hajdu Sándor szerint a mérnöki gyakorlatban használt tudományterületek, tantárgyak, továbbá az elmélet és gyakorlat szinergiáját is szeretnék megteremteni.
Részletek az egyetemi oldalon.
