Itt még a sofőrt is vizsgálják

A városi közlekedésben résztvevő autóbuszok hatékonyabb, költségtakarékosabb és kíméletesebb üzemeltetését lehetővé tevő, hároméves fejlesztésbe kezd az Inter-Tan-Ker Zrt. és a Debreceni Egyetem. Az iparkutatás fejlesztése, az adatvezérelt, predikciós alapú, fenntartható közösségi közlekedésért című projekt nyitórendezvénye november 7-én volt a Debreceni Egyetem Informatikai tanszékén.

Még több adat kell

– Nagy megtiszteltetés, hogy az első nagyobb projektünket Debrecen városában nyertük el. A DKV-val és a várossal közösen közel tizenöt éve vagyunk jelen Debrecen autóbusz-közlekedésében – fogalmazott köszöntőjében Horváth Zoltán, az Inter-Tan-Ker Zrt. ügyvezető igazgatója, az ITK Holding közlekedési üzletágvezetője. Ezt követően rátért a Debreceni Egyetemmel közös projektjükre.

– Mint szolgáltatónak, nekünk alapvető fontosságú, hogy a buszainkat jó költséghatékonysággal üzemeltessük és nagyon fontos a szolgáltatás jó színvonalának őrzése. Tisztán magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező magáncég vagyunk, ezért is volt nagy öröm számunkra, hogy egy európai uniós projektben a Debreceni Egyetem Informatikai Karával közösen pályáztunk, sikerrel. Az autóbuszokból a közlekedésükkel és műszaki állapotukkal kapcsolatban rengeteg adatot ki lehet nyerni jelenleg is. Vannak azonban olyanok, amelyek még nem állnak rendelkezésünkre, viszont roppant fontosak lennének. Például azok, amelyek a meghibásodásukat vetítik előre, de szükségünk lenne az élettartamukat befolyásoló tényezőkről is. Ugyanakkor arról is kellenek információk, hogy autóbuszvezetők hogyan, milyen módon vezetik a buszainkat. Ez utóbbiak befolyásolják a fogyasztást, a jármű elhasználódását. Az egyetemmel az együttműködésünk ezeknek az adatoknak a kinyeréséről szól – fejtette ki. 

A hagyományokra alapozva

A napokban induló, 470 millió forintból megvalósuló projekt részleteit Hajdu András, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának dékánja ismertette. Az együttműködésük a közösségi közlekedésben résztvevő autóbuszok gyártására és futására fókuszál. Mégpedig úgy, hogy akár a karbantartási időszakokat, akár a sofőrök viselkedését nézve, az Inter-Tan-Keren keresztül egy megtérülő, jól használható fejlesztés történjen. Sokrétű fejlesztésről van szó, hiszen az informatikától kezdve a járműgyártáson át egészen a sofőrök pszichológiájáig terjed a kutatás, amelynek eredményeit felhasználják. Ezek köre a valószínűleg tovább fog nőni, amihez a következő évtizedekben a mesterséges intelligencia révén biztosítanak majd eszközöket. A fejlesztésekhez alapot ad Debrecen elkötelezettsége a járműipar mellett, hiszen itt épít gyárat a BMW, továbbá a Debreceni Egyetem eddigi eredményei az önvezető autók fejlesztése terén.

Hajdu András kiemelte, hogy a projektben a helyi viszonyokon túlmutató együttműködés várható a mesterséges intelligencia és a járműipar területén. Ebből a DKV mekllett a Magyar Közút is profitálhat. A karvezető professzor hangsúlyozta az adatelemzések fontosságát, az együttműködésüket a Nemzeti Adatvédelmi Ügynökséggel, majd reményét fejezte ki, hogy a nemzeti adatvagyont is tudjuk bővíteni.

Dízel után az elektromos

A projekt terveit Kovács László, a Debreceni Egyetem informatikai karának adjunktusa ismertette. Elöljáróban felsorolta a Debreceni Egyetem elmúlt két évben a szenzorelemzés tekintetében elért eredményeit. Ez az önvezető járművek, a járműfejlesztés irányába indult, de ebben a projektben is meghatározó elem.

– Itt a jármű szenzor érzékelő része, és a környezeti állapot szenzoros érzékelése a két meghatározó tényező. Ezeket a szenzorokat integrálni kell a komplex rendszerbe, fenntartani, üzemeltetni, az adatokat elemezni. A Mercedes buszok alvázaiba tervezünk az Inter-Tan-Ker Zrt.-vel közösen olyan mesterséges intelligencia modulokat fejleszteni, amelyek adatokat gyűjtenek, helyben elemeznek,  támogatják a központi adatgyűjtést és a későbbi feldolgozást. Ebben a folyamatban nemcsak a buszok üzemeltetésekor, hanem a gyártás folyamán keletkező információkat is összegyűjtük. Ez azért fontos, mert ha a gyártás folyamán kiütközik valamilyen strukturális vagy folyamatbeli probléma, ami optimalizálható, akkor már a járműgyártás is költséghatékonyabb lesz. A szenzoradatokat felhasználva, például a sofőr viselkedése alapján igyekszünk a buszokat egyrészt olyan irányba fejleszteni, hogy azok lehetőség szerint minél hosszabb élettartamúak legyenek, másrészt a buszsofőröket úgy képezzük, hogy a vezetési stílusokkal minimalizáljuk a karbantartást, és a fogyasztása is kevesebb legyen.

Az egyetemi adjunktus kitért arra is, hogy mindennek elérése összetett folyamat. Például a mikrochipeket a járműben nem lehet akárhová elhelyezni, mert azokat csak portól és hőtől védett, rázkódásmentes környezetbe érdemes beépíteni. Ugyanakkor az információkat a hardverekről ki kell tudni nyerni, fel kell tárni a köztük lévő relációt és levonni azokat a következtetéseket, amelyek segítségével a jármű menettulajdonságai optimalizálhatóak lesznek.

– Ilyen adatok például a gázpedál, a fordulatszám, a sebességváltó állása, de nyilván beszélhetünk a hűtőfolyadék hőmérsékletéről is, a kormány szögéről, a sebességről, a gyorsulásról és lassulásról, ez mind-mind befolyásolja a busz elhasználódásának mértékét. Ezek mellett vannak a sofőrtől független külső tényezők is, például a forgalom nagysága vagy az útburkolat minősége. Ez egy újabb kutatás lesz.

Egyelőre a dízelmeghajtású motorok kerülnek a fejlesztések fókuszába, de később az alternatív meghajtásúakra is alkalmazzuk a kutatás eredményeit. A hosszútávú tervek között szerepel olyan hajtásláncok integrálása, amelyek jelenleg még nem állnak rendelkezésre. Első lépésben elkészítjük az adatgyűjtő szenzorhoz a prototípust, a második lépésben integráljuk az adatfeldolgozó modult, a harmadik lépés pedig az adatgyűjtés és az adatértelmezési fázisa lesz.