Az I. világháború végére emlékeztek a Debreceni Egyetemen

Az I. világháború befejezésének száznegyedik évfordulójára, valamint a 25 éve alapított Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezet jubileumára emlékeztek a Debreceni Egyetemen rendezett konferencián november 11-én. Az eseményen Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a haderő modernizálásáról tartott előadást. A katonai konferenciát a Magyar Tudomány Ünnepe, valamint az Emlékezés napja rendezvénysorozathoz kapcsolódóan rendezték meg – írja az unideb.hu.

A rendezvény megnyitóján Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora kiemelte, az emléknap fontos esemény, hiszen a magyar történelem egyik meghatározó mozzanatához kötődik.

– A világháborúban megfordult a világ, elvesztettük azt a képességünket, hogy a győztesek mellé álljunk. A tanácskozáson emlékezhettünk azokra az időkre, amikor Magyarország politikailag, katonailag, gazdaságilag a nagyhatalmak közé tartozott. Remélhetőleg a jelenlegi modernizáció révén a magyar honvédség visszanyeri azt a védekező képességet, ami megnyugtatóan hathat a magyar lakosságra – jelentette ki a rektor. Az egyetemi vezető megjegyezte, hogy a katonai szolgálat az erkölcsi nevelés és a nemzeti öntudat szempontjából is meghatározó jelentőséggel bír.

A magyar haderő aktuális kérdéseiről tartott előadást Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Hangsúlyozta, Magyarország történetének egyik legnagyobb haderőfejlesztése zajlik napjainkban, folyamatosan bővül a Magyar Honvédség állománya, így ezen a területen is egyre nagyobb hangsúlyt kap a felsőfokú szakmai képzettség. 

– Magyarország időben megkezdte komplex fejlesztési programját, ezáltal hamarabb elérhetjük a kitűzött célokat. Nyitottunk a társadalom felé, ugyanis a legmodernebb katonai eszközök megléte sem ér semmit társadalmi támogatottság nélkül. A kötelező szolgálat felfüggesztése ellenére ma már csábító terület a katonaság, csak Debrecenben több mint négyezerhatszáz kadét készül a pályára. Figyeljük a világban történő innovációkat, azt, hogy milyen haditechnikai eszközök adhatnak nekünk stratégiai előnyt, de a legnagyobb erő a mai magyar honvédségnél a humán erőforrás, éppen ezért a modern technológia működtetéséhez, továbbfejlesztéséhez szükség van a középiskolai és az egyetemi oktatásra, a szakemberek képzésére – fejtette ki a Magyar Honvédség parancsnoka. 

Az altábornagy beszédében az ukrán-orosz háború kapcsán kifejtette, a háború dinamikájában akkor lehet változás, ha a társadalom, a kormányzat és a hadsereg egyensúlya megváltozik és az egyik hatást tud gyakorolni a másikra.

Farkas Sándor alezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka elmondta, a konferencia amellett, hogy emlékezés az elesett bajtársakra, figyelemfelhívás a jelenkor hőseinek is.

– A tanácskozás két céllal jött létre, egyrészt a Magyar Tudomány Ünnepére és az 1918. november 11-én bekövetkezett, a nyugati hadszíntéren az I. világháború lezárását jelentő békeszerződés aláírására való emlékezés, valamint főhajtás azon elesett katonák emléke előtt, akik a hazájukért áldozták fel az életüket. Ma a hétköznapi katonai hősök ugyanúgy szolgálják a nemzetet – akár Koszovóban, vagy Afganisztánban – mint a száz évvel ezelőtt harcolók. A határainkon belül és kívül is jelen vagyunk, a kórházak, az orvosok, a rendőrök munkáját segítjük, de helytállunk a tudomány világában is, hiszen ezt követeli meg a modern hadviselés – tette hozzá a dandárparancsnok.

Többek között a száznégy éve véget ért I. világháború jellegéről, valamint mai megítéléséről is hallhattak előadást a konferencia résztvevői, emellett felidézték a háború befejezésének körülményeit, megismerhették a huszonöt éves Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezetének működését, a Debreceni Militáriumot, a Honvédtemető-Hősök temetőjét, a debreceni Magyar Királyi Állami Méntelepet. Mindemellett hallhattak a háborús kegyelet és hőskultusz pedagógiai lehetőségeiről és az aktuális biztonságpolitikai kérdésekről is.