A térinformatika volt a debreceni konferencia középpontjában
Miként lehet a térinformatikában használatos adatokat korszerű eszközökkel, hatékonyan kinyerni, és azokat milyen módszerekkel tudják feldolgozni? Ezek a kérdések álltak a középpontban a Debreceni Egyetemen november 3-án kezdődött 13. Térinformatikai Konferencián és Szakkiállításon. A kétnapos rendezvény több mint 170 résztvevője a plenáris előadások mellett öt szekcióban (négy magyar és egy angol nyelvűben) összesen 84, a témába illő előadás közül választhatott, 16-ot külföldi szakemberek tartottak.
A konferenciához kapcsolódva a Díszudvaron 15 cég és szervezet mutatta be termékeit, szolgáltatásait – összegezte Szabó Szilárd, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék vezetője.
Almási Győző, a Miniszterelnökség hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára a konferencia megnyitóján mérföldkőnek nevezte a földügyi igazgatás térinformatikai rendszereit és eljárásait megreformáló, úgynevezett e-ingatlan-nyilvántartás létrehozását. Hozzátette: tavaly ilyenkor kezdte meg működését a földmegfigyelési információs rendszer, melynek jóvoltából a közigazgatás egyedülálló lehetőséget kapott a rendszeresen érkező műholdadatok felhasználására. – Az állami ingatlannyilvántartási térképek minőségének javítása kiemelt feladata a térképészeti szakterületnek. Ezért egyeztetéseket kezdtünk szakmai partnerekkel arról, hogy ezek frissítésekor drónokat is igénybe vennénk a jövőben – ismertette.
A helyettes államtitkár sikeresnek nevezte emellett azt a kezdeményezést, hogy egyre több, a felsőoktatásban duális képzésben részt vevő hallgató kerülhet be földmérő gyakornokként a földhivatalokba.
A Debreceni Egyetem agrárinnováciért és képzésfejlesztésért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese arról számolt be, hogy az intézményben több tanszéken és intézetben is foglalkoznak térinformatikai kutatásokkal. Amennyiben ezekből eredmények születnek, azokat nemcsak az egyetemi hallgatókkal, hanem a szakemberekkel is meg lehet osztani – hívta fel a figyelmet Harsányi Endre. – Az agrárium jelenleg nagyon komoly technológiaváltáson megy át. Az informatikai, térinformatikai eszközök, szenzorok, távérzékelési technológiák olyan nagy számban jelentek meg a mezőgazdaságban, amihez ma már egy korábban végzett agrármérnök tudása egy gazdaságban nem elég. Ezt az újfajta tudást át kell adnunk a hallgatóknak, ezért 2023 szeptemberében precíziós mezőgazdasági mérnök alapszak indul a Debreceni Egyetem agrárkarán – jelentette be a rektorhelyettes.
Szabó Tünde, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési szakértője arról beszélt, hogy minden tevékenységük elengedhetetlen eleme lett a térinformatika. – A térinformatika színes eszközkészletének támogatásával szeretnénk hosszú távon is előremutató eredményeket elérni például a zöld infrastruktúra fejlesztésében, a körforgásos gazdaság meghonosításában, valamint a természet-alapú megoldások, illetve a fenntartható turizmus irányába – jelentette ki.
