Tárkányi a CATL-dokumentumról: évekig titkolták
Újabb részletek váltak ismertté abból a szándéknyilatkozatból, amelyet 2022-ben írt alá a magyar kormány és a kínai CATL akkumulátorgyártó debreceni beruházásának előkészítése érdekében – tudatta Facebook-oldalán a TISZA Párt debreceni országgyűlési képviselője.
Tárkányi Zsolt közlése szerint a dokumentum több olyan vállalást is tartalmazott, amelyek az infrastruktúra-fejlesztéstől kezdve a munkavállalók elhelyezésén át a külföldi munkaerő beutazásának támogatásáig jelentős állami és önkormányzati szerepvállalást irányoztak elő.
A szándéknyilatkozatot Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium akkori államtitkára írta alá. A dokumentum szerint a magyar kormány vállalta, hogy segíti a párbeszédet az önkormányzattal annak érdekében, hogy a CATL a beruházás eredeti helyszínén túl további földterületek megszerzésére is lehetőséget kapjon. Emellett a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által kijelölt telkek előzetes műszaki vizsgálatát is biztosították, hogy a vállalat kiválaszthassa a számára legmegfelelőbb beruházási helyszínt.
A dokumentum alapján Debrecen önkormányzata vállalta, hogy a városi vagyonkezelőn keresztül megszerzi az érintett területeket, elvégzi azok szükséges előkészítését és tehermentesítését, majd értékesíti azokat a beruházónak. A megállapodás egyik pontja szerint a CATL-nek a telek vételárán felül nem kellett volna további költségeket viselnie.
A kormány azt is vállalta, hogy listát készített volna minden, Debrecentől 50 kilométeres körzetben található, legalább 100 hektáros területről, amely alkalmas lehet további ipari fejlesztések befogadására. Kritikusok szerint ez arra utal, hogy a térségben további akkumulátoripari beruházások lehetőségével is számoltak
– hangsúlyozza Tárkányi Zsolt.
A szándéknyilatkozat a munkaerő kérdésére is kitért. A dokumentum szerint a hatóságok kiemelt ügyintézőkkel segítették volna a Kínából és más, Európai Unión kívüli országokból érkező munkavállalók vízumügyeinek gyors lebonyolítását. A tervekben szereplő létszámadatok szerint az építkezés és az üzem beindítása során több ezer külföldi munkavállaló érkezésével számoltak. Az előrejelzések alapján a létszám 2024 végére meghaladhatta volna a hatezer főt, míg a termelés beindulását követően 1000-2000 fős állandó külföldi állománnyal kalkuláltak.
A megállapodás szerint az önkormányzatnak és a magyar államnak együtt kellett volna közreműködnie a dolgozók elhelyezésének megoldásában is, több ezer bérlakás kialakításával. Ez a vállalás azért vált vitatottá, mert ellenzői szerint a magyar közszférában dolgozók számára korábban nem indult hasonló volumenű bérlakásprogram.
A dokumentum dolgozói képzéseket támogató elemeket is tartalmazott. A tervek szerint a képzési költségek egy részét állami forrásból finanszírozták volna, meghatározott felső korlátok mellett.
Szó esett a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről is. A vállalások között szerepelt a beruházási területet érintő vasútvonal korszerűsítésének és villamosításának vizsgálata, valamint a szükséges közúti és vasúti kapcsolatok fejlesztése.
A dokumentum nyilvánosságra kerülése ismét felerősítette a Debrecenben és környékén zajló vitákat az akkumulátoripari beruházások társadalmi és gazdasági hatásairól. Az ellenzők szerint a helyi lakosság nem kapott kellő tájékoztatást a vállalásokról, míg a beruházás támogatói a fejlesztések gazdasági jelentőségét és a munkahelyteremtést hangsúlyozzák.
A szándéknyilatkozatban szereplő vállalások nyilvánosságra kerülése újabb fejezetet nyithat a CATL debreceni beruházásáról folyó közéleti vitában, amely az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb gazdaságpolitikai és helyi politikai témájává vált Magyarországon.
Ezt a dokumentumot éveken keresztül eltitkolták a magyar emberek, a debreceniek elől. Ha a magyar emberek nem váltották volna le a Fideszt, akkor ez ma is így lenne. Éppen az ilyen eltitkolt és a helyiek által nem támogatott beruházások miatt nem szívesen látott vendégek Debrecenben az akkuiparnak azok a fideszes lobbistái és külföldi szereplői, akik ma a Kölcsey Központban gyűlnek össze. Nem szívesen látott vendégek azok, akik a lakosság jogos aggodalmait figyelmen kívül hagyva, a lakókörnyezetüket és családjuk egészségét féltő debreceniekben évek óta nem tudnak bizalmat kialakítani tevékenységüket illetően. Álságos módon engem is csak azt követően hívtak meg előadni, miután hangot adtam kifogásaimnak, egyébként a szervezőknek nyilván eszükbe sem jutott. Nekem pedig felszólalni nem jut eszembe, hiszen az álláspontom hónapok óta világos: egyetlen gyár sem szívesen látott vendég nálunk, amennyiben nem tudják/akarják betartani a szabályainkat. Az elmúlt időszakban meghoztuk (és a jövőben továbbiakkal bővítjük) azokat a jogszabályokat, amelyek nagyon súlyosan szankcionálják a szabályszegést. Vége a VIP-státusz időszakának
– írja bejegyzésében Tárkányi Zsolt
