Szálloda és tanétterem létesülhet a Kartács utcán
Tovább folytatódik a Debreceni Egyetem töretlen fejlődése, 2030-ig csaknem 450 milliárd forintot költhetnek az új célokra, ha minden megvalósulhat - hangzott el a Debreceni Egyetem Gazdasági Évindító Partnertalálkozóján március 9-én, ahol az intézmény vezetői az egyetemmel együttműködő szervezetek, vállalatok képviselőit látták vendégül.
– Elítélünk minden háborús cselekményt, együtt érzünk Ukrajna polgáraival, a háború valamennyi áldozatával, és aktívan részt veszünk a humanitárius segítségnyújtásban. A rászorulóknak adományokat gyűjtünk, menekülteket fogadunk, szállásolunk el, valamint orvosi segítséget nyújtunk. Felszólítjuk a háborús feleket, hogy a humánum nevében mindenfajta háborús cselekményt szüntessenek be, minél előbb hozzanak létre békét, hogy az emberek szenvedését enyhíteni, megszüntetni lehessen – jelentette ki a rendezvény elején Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, majd köszönetet mondott a Debreceni Egyetem egészségügyi intézményeiben dolgozóknak a COVID-19 járvány idején nyújtott munkájukért.
A közelmúltban végbement egyetemi modellváltással kapcsolatban az elnök úgy fogalmazott, hogy az megerősíti az egyetemi autonómiát, biztosítja az oktatás, a tudomány és a gazdálkodás függetlenségét, valamint a Debreceni Egyetem integrációját, jelenét és jövőjét.
Kossa György hangsúlyozta: a Debreceni Egyetem nem a hazai felsőoktatási intézményeket tekinti versenytársnak, hanem például a méltán híres prágai Károly Egyetemet és a krakkói Jagelló Egyetemet. – Küldetésünk, hogy Európa egyik legjobb egyetemeként tovább erősítsük és növeljük hazai és nemzetközi kutatásainkat, publikációinkat, társadalmi szerepvállalásunkat, minősített oktatóink számát, valamint az általunk kiadott oklevelek megítélését, értékét. Ezek határozzák meg hallgatóink és egyetemünk jövőjét – vélekedett.
Arról is beszélt, hogy az állammal kötött megállapodás jóvoltából korábban nem látott mértékű béremelést kaptak az egyetem oktatói, kutatói és dolgozói.
Papp László, Debrecen polgármestere beszédében arra emlékeztetett, hogy néhány napja a Debreceni Egyetem kancellárjával és a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés vezetőjével, Pajna Zoltánnal közösen számoltak be a sajtónak fejlesztési terveikről. Ott Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja bejelentette: tíz éven belül egy új, a XXI. századi igényeknek megfelelő „szuperkórházat” szeretnének építeni a cívisvárosban. – Ez a fejlesztés a város számára is rendkívül kívánatos, egyértelműen hozzátartozik Debrecen jövőképéhez – jelentette ki Papp László.
Kósa Lajos országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a Debreceni Egyetem sok tekintetben az ország egyik legnagyobb, vezető felsőoktatási képzőhelye, amelynek célja, hogy a világ legjobban jegyzett egyetemei közé kerüljön. – Amennyiben ezt sikerül az elérni, és ott lesz a világ legjobb felsőoktatási intézményei között, az nemcsak az egyetemnek, hanem a városnak is előrelépést jelenthet, ahogy jelenleg is kiemelt jelentőségű, hogy egy ekkora egyetem működik a városban – osztotta meg gondolatait Kósa Lajos. A magyar gazdaság jó állapotban van, kellően erőteljes, a GDP tavaly 7,1 százakkal gyarapodott. A hazai ipar 2010 óta dinamikusan növekszik – emelte ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. – A hazai ipar által előállított high-tech termékek aránya például ma már eléri a 70 százalékot – közölte a miniszter.
Szavaiból kiderült, hogy olyan sok ipari beruházás érkezik mostanában az ország észak-keleti részébe, hogy az itteni iparosodottsági szint öt éven belül minden bizonnyal eléri, és akár meghaladja majd az észak-nyugati országrészét.
Palkovics László szerint az is a magyar ipar jó állapotát bizonyítja, hogy több autóbuszgyártó is működik az országban, köztük Debrecenben. A vasúti járműgyártás és a hadiipar feltámasztása folytatódik. Az autógyártásról szólva kiemelte, hogy három német prémium márka is jelen van, amit nagymértékben magyaráz, hogy hazánk az akkumulátorok és a hidrogén piacán is nagyhatalomnak számít. – A Debreceni Egyetem fontos szerepet játszik ebben az átalakulásban, a széles palettájú szakemberképzés mellett például a mesterséges intelligencia fejlesztésében, az adatalapú technológiák kidolgozásában. Megkezdtük az itteni szuperszámítógép teljesítményének a jelentős bővítését is, először 5, aztán 20 petafloppsra – ismertette a miniszter. Hozzátette: már jóval a járvány kitörése előtt, 2018-ban megszületett az a kormányhatározat, mely szerint a Debreceni Egyetemmel együttműködve építik meg a Nemzeti Oltóanyaggyárat. Ennek a megvalósítása most felgyorsul, bizonyos részei már ez év végén megkezdhetik a működést.
Az egyetemi modellváltással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy megszabadították az érintett 21 egyetemet az általa vezetett ITM közvetlen irányításától, ezt az alapítványi kuratóriumokra bízták. Közben két és félszeresére emelték az egyetemek éves állami támogatását, és megkezdődik a 2 700 milliárdos fejlesztési program első részének a megvalósítása is.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja előadásában kiemelte, hogy az elmúlt évben az intézmény hallgatói létszáma elérte a 30 ezer főt, köztük 7 ezren külföldiek, akik 119 országból jöttek. Ez a létszám kiegészítve a 12 ezres dolgozói állománnyal és a 3 ezer köznevelésben tanuló diákkal alkotja a 45 ezer fős egyetemi polgárságot, amelyhez több mint 26 ezer alumni tag csatlakozik. A gazdálkodási adatok ismertetése során kiderült, hogy töretlenül fejlődik az egyetem, mely tendencia a pandémia idején, 2020-ban és 2021-ben sem változott. A költségvetési mérlegfőösszeg idén várhatóan 228 milliárd forint lesz. – A márciusban a Szenátus elé kerülő új költségvetés maximálisan biztosítja a Debreceni Egyetem működését, nyugalmát, jövőjének tervezését – fogalmazott.
A kancellár megjegyezte, hogy míg 2009-ben a teljes magyar felsőoktatás saját bevételének a 11 százalékát adta a Debreceni Egyetem, addig ez az arány most 21 százalék.
Arról is beszélt, hogy látványosan javult az intézmény külső kommunikációja az elmúlt években. Miközben a Debreceni Egyetem Sajtóirodájának összesítése alapján az egyetem nevét 2014-ben (a Sajtóiroda létrejöttekor) még csak alig 5 ezer alkalommal említette meg a sajtó, ez a szám 2021-re csaknem 33 ezerre emelkedett. Bács Zoltán hangsúlyozta, hogy nem szeretnének a fejlesztésekkel leállni, 2030-ig 450 milliárdot költenének ilyen célokra. Folytatják például a Nemzeti Oltóanyaggyár megvalósításának előkészítését. Tiszafüreden Limnológiai Központ, Hajdúnánáson Zárt technológiás Agritech Kutató Bemutató és Képző Központ, Hajdúböszörményben Rehabilitációs és Fejlesztő Központ jöhet létre. A legnagyobb terv egy úgynevezett szuperkórház létrehozása, amely egy tömbben tenné lehetővé a sürgősségi és a műtéti szakmák működését, valamint a járóbeteg ellátás is új megoldásban működhetne, miközben a jelenlegi működési helyek rekonstrukciója és funkcióváltása is megtörténhetne egy alapos szakmai, műszaki, városüzemeltetési előkészítést követő 10 éves távlatban.
Küszöbön áll a Műszaki Kar fejlesztésének megvalósítási szakasza, ahogy a Kémia épület belső felújítása és a Járműlabor létrehozása is.
A pallagi Balásházy iskola új szárnyat kapna, ahol otthont kaphat az elindított egészségügyi képzés. A Vezér utcai 73 hektáros Science Parkban 11 projekt valósulna meg. Itt alakítanák ki például a Járműlabort. A Pilot Kutatólabor már épül, és várhatóan 2023-ban megkezdi a működését. A Nemzeti Gyártó Kutató és Oktató Középüzemet – ami tulajdonképpen az egyetem Gyógyszerésztudományi Karának új épülete lesz – kapszulák és tabletták készítésére alkalmas GMP csarnokkal és gépekkel szerelnék fel. Erre megvan a forrás, a komplexum átadását ugyancsak jövőre tervezik. A Haszonállat-gyógyászati, kísérleti-műtéttani, reprodukciós és állomány-egészségtani központ az állategészségügyi mérnökképzéshez kapcsolódva készülne el. A Sporttudományi kutató-fejlesztő és innovációs tér, a „WIN FÓRUM” szintén ebben az ipari parkban valósulhat meg.
