Két fiatal életébe került egyetlen rossz döntés Debrecenben

Bár a rendőrség egyelőre nem közöl részleteket a Balmazújvárosi vasúti átjáróban augusztus 20-án történt szerencsétlenségről, az ismert körülmények tudatában valószínűsíthető, hogy elsődlegesen pillanatnyi figyelemkihagyás, majd egy végzetes döntés is közrejátszhatott a huszonéves jegyesek debreceni tragédiájában.

Ami ismert: a virágkarnevál napján, 16 óra 36 perckor egy 27 éves létavértesi fiatalember és két évvel fiatalabb debreceni párja a Balmazújvárosi úton haladtak a városból kifelé, amikor a kétszer kétsávos utat átszelő vasúti átjáróban – a fényjelző tilos jelzése mellett – összeütköztek a Tiszalökről Debrecenbe tartó motorvonattal. A pár a helyszínen elhunyt; Citroen személygépkocsijukat a személyvonat száz méteren át tolta, a holttesteket a tűzoltók emelték ki a roncsból.

A képes sajtóbeszámolókban jól látszik: az átjárót védő félsorompók a helyszínelés idején sértetlenek, miközben a MÁV közlése szerint – szemtanúk által is megerősítetetten – a karok leengedett állapotban voltak az ütközés bekövetkezésekor. Hogyan lehetséges ez, tették fel a kérdést nemcsak a közösségi médiában, de szerkesztőségünkben, ismerősi körben is.

Mielőtt erre rátérünk, szögezzük le: a baleset tényszerű rekonstruálása az ügyben kirendelt igazságügyi műszaki szakértő és a rendőrség kompetenciája; ők tudják majd megválaszolni a gépkocsi sebességére, műszaki állapotára, az aznap délutáni napsugarak esetleges vakító hatására és a további körülményekre vonatkozó felvetéseket. 

Ami egyelőre kijelenthető az annyi, hogy a külső sávban haladó férfi, ha késve is, de bizonyosan észlelte a bajt, és erős fékezésbe kezdett. Erről egy több mint húsz méteres – a mellékelt felvételen látható –, a külső sávot el nem hagyó féknyom tanúskodik. 

Ha a félsorompó le volt eresztve, a féknyom pedig nem hagyta el a külső sávot, hogyan került a gépkocsi a sínre és miként maradt sértetlen a félsorompó?

Nos, a képeken nem látszik, de a guminyomok alapján az autó az erős fékezés után középre húzódott, tovább haladt, és begurult a vasúti átjáróba. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a félsorompók – az előírásoknak megfelelően – lefedik ugyan a forgalmi sáv kétharmadát, de nem érnek végig. Ennél az átjárónál két sáv halad a városból kifelé – a közeli körforgalom irányába –, és bár mindkettőhöz tartozik egy-egy vasúti félsorompó, egy személyautó számára leengedett állapotban van hely az áthaladáshoz. Ebbe a 3 méter körüli „résbe” hajtott be a Citroen; ez a magyarázata annak, hogy félsorompó le volt engedve, a kocsi mégis úgy jutott mögé, hogy nem tett benne kárt.

Hogy miért gurult be az átjáróba a fiatal sofőr ezen a résen át? 

Mivel ő maga már nem tud erre felelni, marad a találgatás. A helyszínelés eredményeire rálátó források azt mondják, a sofőr talán elkerülhette volna a végzetes ütközést, ha azon az áron is folytatja az intenzív fékezést, hogy belecsúszik a félsorompóba. Szerencsés esetben ezen a módon elég időt nyerhettek volna ahhoz, hogy oldalról ütközzenek neki a jobbról érkező szerelvénynek, csökkentve a halálos sérülések kockázatát.
A másik megoldás az lehetett volna, hogy a férfi – ha már levette a fékről a lábát, és balra manőverezett a rés felé – a lehető legnagyobb sebességgel hajt át a sínen. Az ütközést talán így sem kerülhették volna el, de a legnagyobb erőhatás nem az utasteret, hanem a kocsi hátulját érte volna.

A fiatalember talán a kocsi összetörését szerette volna elkerülni azzal, hogy elkormányozta a járművet a félsorompó elől, és miközben a sínekre ért, a következő lépés helyes felmérésére már nem maradt ideje, nem volt elég lélekjelenléte. Ez utóbbin egyáltalán nem kell meglepődni: valószínűleg nagyon-nagyon kevesen lennének képesek hatékonyan cselekedni egy több tíztonnás motorvonat drámai közelségében. 

A nyomozást segíthette volna, ha a MÁV-nak van figyelő kamerája a vasúti átjáróban, de nincs: ezt a vasúttársaságtól tudjuk.

Ezeket a félsorompókat a vonat vezérli 

A baleset kapcsán hangsúlyozandó: a félsorompók „csak” az átjáró biztonságát növelő figyelemfelhívó kiegészítések, ugyanis a síneken nem szabad áthaladni a vasúti fényjelző villogó, piros jelzése esetén. 
A MÁV-nál érdeklődésünkre elmondták: ebben a Balmazújvárosi úti átjáróban a sorompóberendezést a hozzá közeledő vasúti jármű vezérli. 

– A vezérlési ponthoz érkezve a közúti fényjelzőkön a villogó fehér fényt piros váltja. Ennek a megjelenése után kezdenek záródni a csapórudak, amelyeknek még a vonat érkezése előtt vízszintes helyzetbe kell kerülniük. Az ehhez szükséges időt az adott vasúti pályaszakaszon engedélyezett legnagyobb sebesség figyelembevételével számítják ki a sorompó telepítésének hatósági engedélyezésekor. Ebben az átjáróban a többsávos út fedezésére telepített sorompórendszer minden tekintetben megfelel a hatósági előírásoknak

– közölték. Azt nem tudták megmondani, hogy mennyi idő telik el a piros jelzés és a félsorompók leereszkedése, továbbá a félsorompók zárása és a vonat érkezése között, ezért augusztus 27-én, a reggeli órákban lemértük: akkor a félsorompók a tilos jelzés után 17 másodperccel kerültek csukott állapotba, majd még ugyanennyi idő telt el a vonat érkezéséig. 

Gyorshajtás, figyelmetlenség, telefonálás…

A MÁV májusi összegzése szerint a legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás („még átérek”), az agresszív vezetési stílus, a telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza. A záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik.

Azt írják, a 2020-as 62 baleset (6 halálos) jóval alatta marad az előző évinek (75), de ebben a járvány miatti gyérebb forgalom is benne van. Az idei év első négy hónapjában 19 útátjárós baleset (4 halálos) történt, néggyel több, mint az előző év azonos időszakában. A társaság teljes hálózatán 2008 óta nem volt vasúti hibából bekövetkezett, halálos áldozatot követelő baleset. 

Amire külön felhívják a figyelmet:

• A vasúti átjáró megközelítésekor, az áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek. Ha a fénysorompó egyik lámpája sem villog, akkor a sorompóberendezés nem működik. Ilyenkor fokozott figyelem szükséges, továbbá a KRESZ szerint ez nem jelent szabad jelzést a közúti járművek részére.
• Ha a fénysorompó piros jelzést mutat, az útátjárón nem szabad áthaladni. Csak akkor lehet elindulni a síneken keresztül, ha sorompó esetén a karok már teljesen felnyíltak és fehéren villog a lámpa.
• A gépjárművezetőknek minden esetben meg kell győződniük arról, hogy nem tart vasúti jármű a sorompó felé és biztosított a folyamatos áthaladás. Az átjáró előtt meg kell állni, ha bármely irányból vasúti jármű közeledik. Tilos az előzés a vasúti átjáróknál és közvetlenül előttük.

Hajdú-Bihar megyében néhány nap alatt több baleset történt vasúti átjárókban. Augusztus 19-én Derecske határában egy 66 éves nő halt meg, amikor személyautójával a tilos jelzés ellenére a sínekre hajtott. A cikkünkben ismertetett debreceni tragédia után, augusztus 27-én egy józsai átjáróban személyvonatnak rohant egy autós, ő könnyebb sérüléssel megúszta.

Ratalics László