Jövőre már Józsának is lesz autópálya-lehajtója

Egy éven belül két új lehajtási lehetőség nyílik meg az M35-ös autópályán Debrecen közelében; a 354-es útnál (Kismacstól északeletre) létesülő csatlakozást már 2021 végén, míg a józsai csomópontot (a településrésztől nyugatra) jövő júniustól használhatják a közlekedők

– hangzott el a beruházásokról tartott július 23-i sajtótájékoztatón, amelyen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte, 2025-re a kormány mind a 23 megyei jogú várost bekötné a gyorsforgalmi úthálózatba. 2016-ban ez még 14 település esetében teljesült, míg jelenleg tizenkilencről mondható el. 2020 végére Egert, Salgótarjánt, Sopront, Szombathelyet és Veszprémet érte el ilyen út, most pedig Békéscsabán, Kaposváron, Szolnokon és Zalaegerszegen a sor, több részszakasz már elkészült („már ha a magyarok úgy akarják”, célzott Palkovics László a jövő évi országgyűlési választásokra).

További kiemelt cél, hogy még ebben az évtizedben bármelyik magyarországi településről 30 perc alatt el lehessen érni egy négysávos gyorsforgalmi utat.

Míg 2010-ben az 1300 kilométert sem érte el a magyarorszáági gyorsforgalmi úthálózat hossza, addig azóta majdnem 1700 kilométerre bővült. A jelenleg zajló vagy előkészítés alatt álló beruházások eredményeként jócskán felülmúljuk majd a 2000 kilométert is. Ezek mennyiségüket, minőségüket, kiterjedésüket tekintve is kiemelkedőek az ország történetében. Folyamatosan dolgozunk a gyorsforgalmi utak nemzetközi hálózatba történő bekapcsolásán, elvezetve azokat az országhatárokig. 2010-ben három, most hét országhatárhoz juthatunk el ily módon. Az öt éve indult útprogramhoz 3600 milliárd forintot társítottunk, ennek nagyobb felét a magyar költségvetésből fedezzük – közölte a tárcavezető, .

A folyamatban lévő építkezések közül, mint „talán a legfontosabbat”, kiemelte a 2021-ben elkészülő M30 hiányzó, Tornyosnémetiiig tartó szakaszát, mely révén Budapestről Kassára végig autópályán lehet közlekedni. Hozzátette, a Szatmárnémeti felé vezető sztráda előkészítésével és megvalósításával Magyarország a 2026-os határidő előtt teljesíti a Via Carpatia kapcsán rá eső feladatokat.
– Magyarország több más európai országhoz hasonlóan koncessziós eljárásban valósítja meg a fejlesztéseket, tekintve, hogy az EU gyorsforgalmi beruházásokat a jövőben nem finanszíroz. Ez azonban még gyorsabb ütemű építkezéseket eredményez, az államadósságot érdemben nem növeli, míg a fejlesztési-fenntartási költségeket az útdíjak fedezik majd – mondta a miniszter.

Kósa Lajos debreceni országgyűlési képviselő a kétezres évek első évtizedében regnáló baloldali kormányokat kritizálta az M3-as és az M35-ös kapcsán, mondván, olyan hibákat követtek el, amelyek még húsz év elteltével is velünk élnek, de muszáj lesz kijavítani azokat. Ilyen például az, hogy az M35-ösről nem lehet Nyíregyháza felé fordulni, ahogy a sztrádán a szabolcsi megyeszékhely irányából haladva szintén nem lehetséges Debrecen irányába közlekednii a szükséges infrastruktúra hiányában. Az akkor elmaradt csomóponti fejlesztések helyett épült viszont M3 Archeopark, amelyet viszont a funkciótlansága miatt már régen be kellett zárni.

Kósa Lajos a sajtótájékoztatón azt mondta, nem megkerülhető téma a jövőben az M3-as autópálya sávbővítése a miskolci elágazástól a Budapestig terjedő szakaszon. A sztráda már most is nagyon forgalmas, és ha Romániában befejeződnek a pályaépítések, a tranzit tovább ront majd a helyzeten.

A kormány sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően az ország Európa egyik legtőkevonzóbb térsége, amiből Debrecen is kivette a részét. A 2010-es évek közepétől a városba települt, és a már ott lévő vállalkozások növekedésének hála több mint 10 ezer új munkahely jött létre. Az elmúlt 3-4 évben két nagy iparterület jött létre a semmiből, a déli és az északnyugati ipari parkok, előbbi több mint 250, utóbbi 500 hektáron, ahol Európa legmodernebb gyárát építi fel a BMW. Debrecen ambíciója, hogy ne csak ipari, hanem üzleti központ is legyen Közép-Kelet-Európában. Ez nagyon sok közlekedésfejlesztési igénnyel jár

– üdvözölte a beruházásokat Debrecen polgármestere. Papp László jelezte, az M35-354-es kereszteződés Kelet-Magyarország egyik fő közlekedési csomópontjává válik a jövőben (a 354-es lényegében Debrecen északi elkerülője, amely a keletről, a 4-es főút felől érkezőket csatornázza be a város közlekedési rendszerébe). Hozzátette, a józsai csomópont egy immár több mint 12 ezres településrész számára biztosítja majd a közvetlen csatlakozást az autópályára, így ezzel is kevesebb teher hárul a 35-ös főút Debrecen és Józsa közötti szakaszára. 

A két csomópont összesen mintegy 8,8 milliárd forintba kerül (a Colas Út Zrt. és a Duna Aszfalt Zrt. a kivitelezők). Ezek mellett fontos, hogy zajlik a 33-as főút 4 kilométeres szakaszának 2x2 sávosítása Kismacs térségében, ott 2023 őszére készülhetnek el – derül ki Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettesének szavaiból.

RaL