Hogyan fogyjunk le? A debreceni dietetikus óva int a csodakúráktól
A szerencsés kisebbséget leszámítva egyszer legalább mindenki feltette már magában a kérdést: hogyan kellene megszabadulni a felesleges kilóktól, amelyek szinte észrevétlenül „szaladtak fel”? Az internet világában azt gondolhatnánk, hogy a válasz nem is olyan nehéz, hiszen a világhálón minden elérhető. Néhány kattintás, és kezdődhet is a fogyókúra! Szalayné Kónya Zsuzsa dietetikust, élelmiszeripari mérnök azonban hamar megcáfolja ezt. Mit és mennyit együnk? Egyáltalán hányszor kellene egy nap étkeznünk? A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Egyetemi Dietetikai Szolgálatának vezetőjét kérdeztük.
Sok a kövér, elhízott ember. De vajon több-e, mint régebben, mondjuk a ’70-es, ’80-as években, vagy csak jobban fókuszba került ez a téma?
Szalayné Kónya Zsuzsa: Sajnos több. Sokkal többféle élelmiszerből, ételből válogathatunk, egyre nagyobb a kínálat az éttermekből, amelyek állandó csábítást, egyúttal stresszoldást is jelentenek. Ráadásul a mozgással is hadilábon állunk. A legtöbb munka elvégzéséhez egyre kevesebb fizikai aktivitás kell, és így szűkül az étkezések során bevitt energia leadásának lehetősége. Igaz ez a fiatalokra is. Régen a nyári szünetek igazából a fizikai aktivitásról szóltak, gondoljunk csak arra, hogy többnyire a szabadban játszottak, rengeteget kirándultak a gyerekek. Most pedig sokan ki sem mozdulnak a lakásból. Egyre több a kövér gyermek, és nem ritka közöttük a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás.
Egyáltalán: gyerekeknek szabad-e fogyókúrázni?
Szalayné Kónya Zsuzsa: Természetesen szabad, és adott esetben kell is, de csak orvos vagy dietetikus irányítása mellett! A gyermek egy fejlődő szervezet, a maga sajátosságaival. Rendkívül veszélyesek számára azok a szélsőséges táplálkozási irányzatok, amelyek az interneten terjednek. Ezeknek semmi tudományos megalapozottságuk nincs, arról nem is beszélve, hogy az élettani jellegzetességeket sem veszik figyelembe.
Rengeteg fajta diéta van. Kapásból most a ketogén és a paleo jut szembe. Aztán itt vannak a különböző böjtkúrák, és ki tudja, még mi minden. Van-e ezeknek bármiféle tudományos alapjuk?
Szalayné Kónya Zsuzsa: Ezek a „csodakúrák” hosszú távon egészségkárosodás nélkül nem alkalmazhatók. Mindentől le lehet fogyni, hiszen ha nem eszünk, vagy tényleg csak annyit, amennyit mondjuk egy bölcsis, akkor energiabevitel hiányában valóban lefogyunk, mert a szervezet hozzányúl a tartalékhoz, hogy életben tartson bennünket. Ez idáig rendben is van, de bizonyára sokan észrevették már, hogy ugyan lefogytak a különböző alternatív módszerekkel, de vagy nagyon legyengültek a végére, vagy rossz „idegállapotba kerültek”, vagy nagyon hamar visszahízták a leadott kilókat, esetleg még annál is többet. Az interneten ezerszámra fellelhetők mindenfajta tudományos megalapozottságot nélkülöző táplálkozási irányzatok, amelyekért senki sem vállal felelősséget. Csak véleményt közölnek vagy saját megtapasztalást. De mivel nincs két egyforma emberi szervezet, így az, ami valakinél működött, nem biztos, hogy a másik ember adott egészségi állapotában nem tud kárt tenni. Mi, dietetikusok úgy tanítjuk a fogyni vágyókat, hogy mindig figyelembe vesszük az egyéni egészségi állapotukat, de akár a szociális helyzetüket is.
Az a jó fogyókúra, amelynek során fizikálisan és mentálisan is tudunk teljesíteni, és közben megtanulunk egy olyan táplálkozási módot, amellyel az elért testtömeg fenntartható.
Van, aki állandóan számolja, miben mennyi kalória van, és ez alapján étkezik…
Szalayné Kónya Zsuzsa: A hatékony fogyókúrának csak egy része az energiaszámolgatás. Önmagában ezzel hosszú távon nem érhető el siker. Ugyanis akkor táplálkozunk jól, ha gondolatban szem előtt tartunk négy kérdést, amelyekre igyekszünk naponta jó választ adni. Mit együnk, mennyit együnk, mikor együnk, és hogyan legyen elkészítve az, amit eszünk. Nagyon fontos, hogy a kérdésekre adott válaszok közül egyik sem lényegesebb a másiknál, és csak akkor valósítjuk meg az egészséges táplálkozást, a fogyókúrát, ha a kérdésekre napi szinten is jó válaszokat adunk. A mennyiségi kérdés csak egy a többi közt.
Melyik étkezés a legfontosabb?
Szalayné Kónya Zsuzsa: Egyik sem fontosabb a másiknál. A szervezetünknek szüksége van a megfelelő étkezési ritmus felállítására. A tökéletesebb emésztés és tápanyag-felszívódás miatt arra van szükségünk, hogy naponta reggel hat és kilenc, továbbá este hat és kilenc óra között egyenletesen osszuk el az öt étkezési időpontot. Ha a szervezet megszokja a rendszeres táplálkozást, akkor a tápanyagok sokkal jobban hasznosulnak, mint amikor össze-vissza eszünk. Nagyon fontos például, hogy ne induljunk el otthonról egy kiadós, tartalmas reggeli nélkül, hiszen a délelőtti órákban a koncentráláshoz vagy a tanuláshoz, a diákoknak a testnevelés órán pedig még a fizikai aktivitáshoz is ebből kell energiát meríteni. A reggeli mindig tartalmazzon komplett fehérjét, (tojást, tejterméket vagy húsfélét) és elegendő szénhidrátot, ami ne cukor és méz, hanem keményítő legyen. A reggeli szénhidrátbevitelt célszerű valamilyen gabonatermékkel biztosítani, ilyen például a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, pékáru és a gabonapelyhek. És természetesen mindig fogyasszunk mellé 10 dekányi zöldséget is.
Olajat vagy zsírt használjunk a főzéshez?
Szalayné Kónya Zsuzsa: Tény, hogy a legmagasabb energiát a zsiradékok adják számunkra. De a közhiedelemmel ellentétben a zsír nélkülözhetetlen tápanyag az emberi szervezet számára. Zsiradékra szükségünk van a zsírban oldódó vitaminok oldásához, felszívódásukhoz. A zsír szükséges a hőháztartásunk szabályozásához, a sejteket kívülről határoló sejthártya kialakulásához, az izommozgáshoz, a véralvadáshoz, és a hormonok alkotóelemei is. A zsírszövet egyes szerveinket körül véve védőfunkciót is ellát. Ugyanakkor fontos, hogy naponta mennyit viszünk be belőle a szervezetbe. Körülbelül 6-7 dekagramm, amit kenyérkenéshez és sütés-főzéshez felhasználhatunk. Ha főtt tésztát eszünk vagy salátát, akkor mindig hidegen sajtolt vagy extraszűz olívaolajat, repceolajat vagy lenmagolajat csepegtessünk rá. Ha sült vagy főtt ételt készítünk, akkor az edény „bemaszatolásához” elsősorban libazsírt használjunk, de jó a sertészsír is vagy más állati eredetű zsiradék.
Vaj vagy margarin?
Szalayné Kónya Zsuzsa: Ne essünk bele abba a csapdába, hogy margarint eszünk vaj helyett! Semmilyen szempontból nem teszünk jót vele a szervezetünknek, ráadásul minél „lájtosabbat” választunk belőle, annál több olyan anyagot fogyasztunk, amellyel az egészségi állapotunkat romboljuk, szervezetünk természetes egyensúlyi állapotát felborítjuk. Egy ember egészsége nem csak azon múlik, hogy az általa fogyasztott terméknek mekkora a koleszterintartalma, hanem sokkal, de sokkal több dolgon. A margarinoknak ugyan nincs koleszterintartalmuk, mert a gyártók azt nem tettek bele, de amiből állnak, az sokkal rosszabb hatással van a szervezetünkre, mint az optimális mennyiségben fogyasztott koleszterin. A ciánban sincs koleszterin, mégsem esszük meg, mert tudjuk, hogy rossz nekünk. A margarin nem illeszthető be az egészséges táplálkozásba. Kérdezhetné, hogy akkor mit kenjünk a kenyérre. Például házilag készült húskrémet, libazsírt, natúr vajat, de persze a kenhető zöldségpástétomok, zöldségkrémek fogyasztása lenne a leginkább ideális.
Az utóbbi időben sokat hallhatunk a kókuszzsíról és a kókuszolajról. Ezekről mi a véleménye?
Szalayné Kónya Zsuzsa: A híresztelésekkel ellentétben a kókuszzsír és a kókuszolaj nem csodaszer. Manapság egyre inkább terjednek, elsősorban nem kellőképpen hiteles internetes források alapján, széleskörű egészségvédő, sőt, sok esetben akár gyógyító, megelőző hatásairól szóló írások, beszámolók. A legtöbb azonban tudományos bizonyítékok hiányában nem megalapozott állításokat tartalmaz. A különböző betegségek, mint például a cukorbetegség, a pajzsmirigy-rendellenesség, a daganatos betegségek vagy éppen az Alzheimer-kór megelőzésében, kockázatának csökkentésében, kezelésében betöltött szerepét a kutatások nem igazolták vissza. Csupán kevés bizonyíték szól amellett is, hogy az élelmiszerekben fogyasztva jelentős hatása lenne a gyulladásos folyamatokra vagy a bakteriális fertőzésekre. Megbízható kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy a kókuszzsír és a kókuszolaj fogyasztásának felsorolt lehetséges jótékony hatásai kellően alátámasztottak lehessenek. Egyébként a szív-és érrendszeri problémákat a kókuszzsír rendszeres használata fokozza az extrém magas telített zsírsavtartalma miatt. Ráadásul igen markáns májkárosító hatása is van.
Vannak-e olyan apró praktikák, amelyek segíthetnek leadni pár kilót? Például sokszor halljuk, hogy este hat után már ne együnk semmit…
Szalayné Kónya Zsuzsa: Nagyon fontos, hogy próbáljunk meg mindennap ugyanabban az öt időpontban étkezni. Vegyünk elő egy papírt, gondoljuk át a napi teendőiket, és ezután írjunk a papírra öt étkezési időpontot, amit hétvégén is be kell tartani. Az utolsó étkezés lehetőleg este hat, hét óra körül legyen, de ha kilencre esik, még az is belefér, viszont a vacsora és a másnapi reggeli között és teljen el 12 óra. Ez alatt az idő alatt folyadékot ihatunk, és „nasizhatunk” például salátákat vagy zödségpálcikákat. Ehhez vágjuk fel ceruzavastagságúra a megtisztított sárgarépát, karalábét, egyéb zöldségeket, és az így kapott csíkokat mártogassuk fűszeres joghurtba. Egy pohár natúr joghurthoz keverjünk mondjuk bazsalikomot, rozmaringot, kakukkfüvet, majorannát, pici fokhagymaport, kevés sót, borsot, és már kész is a mártás.
Vannak, akik arra esküsznek, hogy vacsorára már csak zöldséget, gyümölcsöt együnk. Ez jó irány?
Szalayné Kónya Zsuzsa: A fogyókúra akkor tartható be igazán, ha nincs éhségérzet, aminek a kialakulását radikálisan csökkenti a stabilan tartott vércukorszint. Ez nem csak a cukorbetegekre igaz, hanem mindenkire, aki táplálkozik. Éppen ezért, a gyümölcsöket, fruktóztartalmuk miatt, tízóraira vagy uzsonnára ajánlom, a zöldségeket viszont bármikor nyugodtan fogyaszthatjuk. Naponta legalább 50 dekagramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk valamilyen formában. Lehet párolva, főzve, sütve és nyersen is. Törekedni kell arra, hogy minden nap minimum négyféle színű zöldség, gyümölcs kerüljön az asztalunkra. Minél „színesebb” a zöldség-és gyümölcsfogyasztásunk, annál inkább garantált, hogy hozzájut a szervezetünk mindenféle vitaminhoz és ásványi anyaghoz, ráadásul a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerekkel együtt a naponta szükséges rostbevitelt is biztosítjuk szervezetünk számára. A mirelit zöldségek és gyümölcsök is beépíthetők az étrendbe. Arra azonban felhívom a figyelmet, hogy nem minden zöldség, ami a kertekben megterem. Táplálkozás-élettani szempontból a burgonya, a kukorica, és a szárazhüvelyesek nem zöldségek, hanem keményítőforrások, és nem zöldség a gomba sem.
Sokan télen is szívesen fogyasztanak olyan zöldségeket, gyümölcsöket, amelyek itthon abban az időszakban nem teremnek. Ezek vitamintartalma mennyire kielégítő?
Szalayné Kónya Zsuzsa: Télen nem tekinthető vitaminforrásnak a paradicsom, a paprika, az uborka, az újhagyma és a földieper sem. Ilyenkor is az évszaknak és az adott éghajlati övnek megfelelő zöldségeket és gyümölcsöket fogyasszunk. Savanyú káposztát, feketeretket, céklát, sárgarépát, vöröskáposztát, sütőtököt, almát, körtét és aszalt gyümölcsöket. Sok „mű” zöldséget, gyümölcsöt eszünk abban a tudatban, hogy jót teszünk magunkkal, de a szervezetünknek valójában azokra a zöldségekre és gyümölcsökre van szüksége, melyeket a nap sugarai érleltek meg. Ha semmi más gyümölcsöt nem fogyasztunk a téli hónapokban, csak naponta két almát, akkor is nyugodtak lehetünk, mert rengeteg mikrotápanyaghoz jutunk általa. Napi két alma az orvost távol tartja – szól a mondás, és ez igaz is!
Fehér liszt, teljes kiőrlésű, esetleg zabliszt? Ki tud ebben eligazodni?
Szalayné Kónya Zsuzsa: Ez egyre inkább aktuális kérdés, mert manapság egyre nehezebb „normális” gabonaféléből készült kenyeret venni. Táplálkozásélettani szempontból teljesen indokolatlanul jelent meg a millióféle alternatív kenyér. Még egy cukorbetegnek vagy fogyókúrázónak sem kell szénhidrátcsökkentett kenyeret fogyasztania! Arra viszont törekedni kell, hogy az alacsonyan tartható vércukorérték érdekében teljes kiőrlésű kenyérféléket és péksüteményt fogyasszunk. Nem barnát, nem rozst, nem zabot, nem valamitől menteset, hanem teljes kiőrlésűt. Az emberi táplálkozás alapját ősidőktől fogva a gabonafélék jelentik, és a legfontosabb táplálékaink közé tartoznak. A bennük lévő szénhidrát jelentős hányada keményítő, amely nagyon jól hasznosítható energiaforrás, hiszen a megfelelő rosttartalom mellett hosszan tartó és egyenletes energiával látja el a szervezetünket. A teljes kiőrlésű termékeknek, gabonafajtától függetlenül, rengeteg előnyük van. A gabonamagvak héja elsősorban olyan rostokat tartalmaz, cellulózt, hemicellulózt, lignint, amelyek részt vesznek a normális bélműködés fenntartásában. Bőséges folyadékbevitel mellett ugyanis megnő a térfogatuk, és a salakanyagok bélrendszeren való átjutási idejét lerövidítik. Olyan rostanyagok is megtalálhatók bennük, amelyek jó hatással vannak a koleszterinre és az epesavakra, mindemellett egyenletesebbé teszik a vércukorszintet is. A gabonaszemek héjában és héj alatti részében B-vitaminok, a csírájukban pedig zsírban oldódó E-vitamin található. Jelentős az ásványianyag-tartalmuk is: kálium, foszfor, magnézium, kalcium és szelén is van bennük. A teljes kiőrlésű gabonafélékből készült termékek nagy mennyiségben tartalmaznak B1-, B2-, B3-, B5-, B6- és B8-vitaminokat, amelyek az idegrendszer működésére is kedvezően hatnak. Az ilyen termékek rendszeres fogyasztása bizonyítottan csökkenti az elhízás kockázatát, valamint védőhatása van a szív-és érrendszeri betegségekkel, bélrendszeri rosszindulatú daganatokkal és a 2-es típusú cukorbetegséggel szemben.
Fontos azonban, hogy a nagy rosttartalmú termékek rendszeres fogyasztásával párhuzamosan gondoskodjunk a bőséges folyadékbevitelről, hiszen a rostok vizet kötnek meg, és csak megduzzadva tudják kifejteni éhségérzetet csökkentő, laktató hatásukat.
A kenyér mindenfajta diétába, például fogyókúrába, cukorbetegek étrendjébe beilleszthető, de hogy az adott diétában melyik kenyérfélét, milyen mennyiségben, milyen konyhatechnológiával elkészítve fogyasszuk, azt a dietetikusok tudják megmondani.
Burgonya vagy rizs? Esetleg egyik se nagyon?
Szalayné Kónya Zsuzsa: Mindegyik kell. És kell a főtt tészta, a galuska, a köles is. Még fogyókúra alatt is. Csak az adott állapothoz, diétához a megfelelő mennyiséget kell hozzáadni. Mint mindennek, így az emberi szervezet működésének is megvannak a maga szabályai. Akkor működünk jól, ha a három főétkezésre mindig fogyasztunk keményítőt, állati fehérjét, és zöldségeket. Az autó üzemanyaga a benzin, a miénk pedig az az élelmiszerhalmaz, amit reggeltől estig elfogyasztunk. Ebből az élelmiszerhalmazból energia szabadul fel, és ennek az energiának akkor jó az összetétele, ha 12-15 százalék fehérjéből, 30 százalék zsiradékból, és 55-58 százalék szénhidrátból, pontosabban keményítőből álljon, ne pedig cukorból vagy mézből. Ezek az arányok nem véletlenszerűek, hiszen kellő mennyiségű keményítőt kell magunkhoz venni, hogy az általuk beindított biokémiai folyamatok során a fehérjék és a zsírok a legkevesebb ártó bomlástermékek jelenléte mellett tudjanak hasznosulni.
Mennyi az egészséges fogyás, mondjuk havonta? Vagy ez az egyéntől függ?
Szalayné Kónya Zsuzsa: Havi 2-4 kilogramm mínusz. Ennyi fogyás mellett fizikális és mentális teljesítőképességünk is megmarad. Egyébként ezt az arányt az indulási testsúlyától független mindenki eléri, aki a megszokott energiabeviteléhez képest naponta 500 kalóriával kevesebbet eszik. Csak viszonyításként: 10 deka olajos mag, mogyoró, dió, napraforgó 570 kilokalória, kólából vagy 100 százalékos gyümölcslevekből egy liter 430, egy deciliter olaj vagy 10 deka zsír majdnem 900 kilokalória. Tehát naponta mínusz 500 kilokalória heti fél kiló fogyást eredményez. Egy hónap alatt ez már 2 kiló, fél év alatt pedig 12 kiló. Ilyen ütemű súlyvesztés mellett szervezetünk általános állapota nem romlik, és nem borul fel a belső háztartásunk, egyensúlyunk. Sajnos a fölösleges testtömegünk nem egy vastag kabát, amit egyszer csak leveszünk magunkról, és kész, megoldódott a problémánk, hanem tudomásul kell vennünk, hogy azoktól a kilóktól, amelyek tíz, húsz, harminc év alatt halmozódtak fel, csak megfelelő idő alatt, megfelelő ütemben tudunk megszabadulni.
Főzzük, pároljuk vagy süssük a húst? Sportolóktól hallottam, hogy ha gyorsan le kell fogyniuk, akkor csak főtt csirkemellet esznek.
Szalayné Kónya Zsuzsa: Ebben a kérdésben a kulcsszó a zsírszegény konyhatechnológia. Olyan ételkészítési eljárásokat kell alkalmazni, amelyek során minimális zsiradékot használunk fel. Ilyen például a gőzölés, a párolás, teflonedények, római tál, grillsütő, sütőpapír használata. Nagyon jó módszer a sóra ültetés, amikor kiszórunk egy kilónyi sót a tepsi közepére, befűszerezzük a csirkét, ráültetjük a só közepére, betoljuk az előmelegített sütőbe, és így sütjük meg. A végeredmény egy nagyon finom étel lesz. Sűrítéskor tejföl helyett kefires vagy joghurtos habarást használjunk; vagy a saját anyagával sűrítsük be az ételt. Nem kell lemondani a kedvenc rántott húsról, rántott zöldségekről sem, csak tepsiben kell elkészíteni. Egy teflontepsit összemaszatolunk egy kevés libazsírral, a csirkemellet a hagyományos módon bepanírozzuk, beletesszük a tepsibe, a szeleteket kenőtoll segítségével hajszálvékonyan és egyenletesen bekenjük olvasztott libazsírral. Utána a tepsit fólia nélkül betoljuk az előmelegített sütőbe, és körülbelül 15 perc alatt elkészül a rántott hús, amit sülés közben nem kell megforgatni. Pont úgy fog kinézni, mint amit megszoktunk. A zsemlemorzsa ugyanúgy megpirul a tetején, és ugyanolyan hullámos lesz a bundája. Ez a módszer rendkívül egyszerű, ráadásul nem lesz zsírszag a konyhában, nem kell ácsorogni a tűzhely mellett, és fölösleges luxuskalóriákat sem veszünk magunkhoz. Ugyanígy elkészíthetők a rántott zöldségek és a bundáskenyér is.
A halat, a sertést, a vörös vagy a fehér húst részesítsük előnyben? A sokféle információ között nehéz eligazodni.
Szalayné Kónya Zsuzsa: A húsok fajtája teljesen mindegy. Összességében egyik sem jobb a másiknál, mindegyiknek megvan a maga értéke. Igazából nem a fajta a lényeg, hanem a mennyiség, amit egy étkezés során fogyaszthatunk belőlük. A húsokból nyersen mérve 10-15 dekagramm lenne az ideális egy étkezés alkalmával. Ez a felnőttek mennyisége, gyermekeknél életszakaszonként változik az ajánlás.
Tíz deka rántott húsért le sem ülünk az asztalhoz…
Szalayné Kónya Zsuzsa: Erre mondok egy példát. Ha mondjuk beteg valaki, és az orvos gyógyszert ír fel, akkor az előírás szerinti mennyiségben szedett gyógyszer meggyógyítja a szervezetet. De ha ugyanazt az orvosságot harmincszoros mennyiségben szedi be valaki, akkor azt úgy hívják, hogy gyógyszerrel elkövetett öngyilkosság. A gyógyszer a hibás, mert tragédiát okozott? Nem, hanem én, mert esztelen vagyok. Minek vettem be belőle annyit! Ugyanígy gondoljunk táplálkozásunk során a rosszul megválasztott mennyiségekre is. Az életben semmit sem lehet büntetlenül túlzásba vinni. De mondhatnám azt is, hogy napi 1-2 deci vörösbor az egészséges táplálkozás részét képezi, napi 1-2 liter liter viszont tönkreteszi a májat.
Itt van a kerti partik, a bográcsozás ideje. Azok alapján, amit elmondott, szinte meg sem merem kérdezni. Egy jó vegyes pörkölt körömből, csülökből, combból házi tarhonyával maga a bűncselekmény a szervezetünk ellen?
Szalayné Kónya Zsuzsa: Ha minden nap ezt ennénk, akkor igen. De alkalmanként teljes mértékben belefér az egészséges táplálkozásba. De együnk hozzá mondjuk egy nagy adag salátát, kovászos uborkát. És az étkezés végén ne érezzük azt, hogy „degeszre ettük magunkat”. Vigyázzunk mindig a mennyiségre. A mennyiségi kérdés rendkívül fontos az életünkben. A reggeltől estig elfogyasztott élelmiszerhalmaz ugyanis körülbelül 100 000 vegyületet tartalmaz. Ezek az élelmiszerek természetes összetevői, amelyből viszont csak 45 a létfontosságú, 300 még elég fontos, a többi meg, „csak úgy van”. De ezzel a „csak úgy van”-nal is foglalkoznia kell a szervezetünknek, hogy hozzájusson a fontos vegyületekhez. Tehát az emésztési folyamatok összessége a szervezet számára nem kis munka. Tulajdonképpen a működésünket, egészségi állapotunkat az határozza meg, hogy a táplálkozásunk során milyen felelősséggel vagyunk a százezer vegyület iránt. A számunkra hasznos vagy a szervezetet gyengítő vegyületekből lesz-e benne több. Az én tudományom, a dietetika, tulajdonképpen azzal foglalkozik, hogy van egy ember, akinek valamilyen ok miatt meggyengült az egészségi állapota, és a gyógyulása érdekében hogyan gazdálkodjunk ezzel a vegyülethalmazzal. Mit csökkentsük, mit emeljünk, mit hagyjunk el, mi domináljon a többi felett. Természetesen mindezt egyetemi szinten, tudományos háttérrel végezzük.
Takács Tibor
