Végveszélyben Debrecen egyetlen kastélya

Visszanyeri-e még valaha eredeti állapotát a debreceni Vértessy-kastély? Vagy szép lassan az a kevés is eltűnik belőle, ami még megmaradt? Úgy tűnik, jelenleg ez utóbbi a valószínű, ha csak nem történik fordulat az ügyben. Az évek óta üresen álló kúriának már csak a falai állnak, és lehet, hogy csak a jó minőségű téglának meg a habarcsnak köszönhető, hogy még nem omlott teljesen össze. Ha valaki a Gázvezeték utcán a Vértesi utca felé jár, talán már észre sem veszik a kastélyt, hiszen az útról egyre kevesebb látszik belőle, és szinte már tényleg nincs is mit észrevenni rajta. Pedig akár Debrecen egyik büszkesége is lehetne.

A kastély és a hozzátartozó mintegy 3200 négyzetméter tulajdonosa jelenleg egy családi cég, amely 2005-ben vette meg az ingatlant. A vállalkozás képviselője, Szabó Tamás érdeklődésünkre nem tudott jó hírrel szolgálni. Felidézte, hogy

2012-ben sikeresen pályáztak, és 500 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek a felújítására. Ám pár héttel azt követően, hogy megítélték a félmilliárd forintot, a nyertes pályázatot valamiért visszavonták. A pénzből az épületet és a környékét is teljesen fel lehetett volna újítani.

A tulajdonos elképzeléseiben egy olyan rendezvényház kialakítása szerepelt, ahol például esküvőket tarthattak volna. A kúria állapota azóta is folyamatosan romlik, így ma már a felújítás valószínűleg az akkori költségek többszörösébe kerülne. Szabó Tamás elmondta azt is: nem adta fel, folyamatosan keresi a lehetőséget arra, hogy hogyan tudna forrást bevonni, de olyan pályázatot egyelőre nem talált, amelybe „beleférne” a kastély rekonstrukciója.

A debreceni úszósport bölcsője

A 2011 óta műemléki védettség alatt álló kastély történetéről az egykori tulajdonos unokájától, Vértesi Ferenctől számos érdekességet tudtunk meg. Például azt, hogy a Déli sor, a Mikepércsi út és a reptér által határolt területen 1871-ben kezdődött a földosztás, vasutasoknak és téglagyári munkásoknak. Előtte búzaföldek, szőlőültetvények voltak a környéken. A térség fejlődése Balogh Mihály városi főmérnök és rokona, Vértessy István nevéhez fűződik. Emléküket 1910 óta őrzi utcanév. A Vértesi és a Balogh Mihály utcák közötti területen állt a téglagyár és a kastély, amelynek építtetője Somogyi Gábor nemesi származású cserépmester volt. Belvárosi házának árából a Tégláskert mellett vett egy telepet, amelyen 1827-ben cserép- és téglagyárat létesített, magának és családjának pedig felépítette a kastélyt. A kúria romantikus stílusban épült, de azt nem lehet tudni, hogy pontosan mikor.

Ami biztosnak tűnik: 1842-ben már teljesen berendezve állt. Később a kastély Zichermann Ignác, majd Balogh Mihály városi főmérnök, végül pedig a Vértessy-család tulajdonába került.

A Vértessyek a téglagyári vállalkozásba is Balogh Mihály révén kerültek, Vértessy István ugyanis a főmérnök unokahúgát, Molnár Juliannát vette feleségül. A családi vállalkozás 1904-től 1945-ig volt bejegyezve Balogh-Vértessy Közkereseti Társaság Téglagyára néven.

Ez a társaság végezte a szemétszállítást is, amely az agyagkitermelés után megmaradt gödröket töltötte fel a lakossági hulladékkal. Később a kubikgödrökből kitermelt agyag helyére gyógyító hatással is rendelkező talajvíz tört fel, így hozták létre a város első nyílt vizű strandját, ahol több mint 100 kabin, büfé és különböző tornaszerek álltak a fürdőzők rendelkezésére. Sőt a debreceni úszás bölcsője is itt volt, az egyik tulajdonos, Vértessy Lajos ugyanis megalapította a Debreceni Kereskedelmi Alkalmazottak Sportegyesületének (DKASE) úszószakosztályát. A város első úszóversenyét is itt tartották 1919. augusztus 16-án.

Kastélyból sertéshizlalda

Vértesi Ferencnek gyermekkorából is vannak emlékei. Mint mondta, utolsó családtagként a nagynénje lakott a kastélyban, ő pedig többször is ott nyaralt. Megvolt még akkor a tó, a gazdasági épületek, amelyeket gyümölcsöskert vett körül. Az 1952-es államosítás után jött az igazi mélyrepülés: a kastélyból sertéshizlalda lett, az épületbe pedig beköltöztették a dolgozókat. 1953-ban a nagynénjének is el kellett hagynia a kúriát. Később az üzem épületeit lebontották, a tavat feltöltötték, majd egy időben szociális szükséglakásokat alakítottak ki benne. – Elszomorít, ami történt, tulajdonképpen a szemünk láttára megszűnik a múlt egy darabja – fogalmazott. – Ha nem áll be kedvező fordulat, csak a képek, dokumentumok maradnak me az utókornak.

Lehet, hogy Ybl Miklós tervezte

A kastély felújításának tervét a debreceni Kassai Zsolt készítette. A jelenleg Budapesten dolgozó okleveles építészmérnököt telefonon értük el. – Különböző funkciókat próbáltunk kitalálni  az épületnek, és végül egy esküvői rendezvényházra adta be a tulajdonos cég a pályázatot, amit meg is nyert, de később mégsem jutott hozzá a támogatáshoz – mondta. – Rengeteg munkám van ebben a projektben, és most ott hevernek a tervek az asztalfiókban, miközben a kastély állaga folyamatosan romlik.

Bár teljes bizonyossággal nem állíthatja, de Kassai Zsolt elképzelhetőnek tartja, hogy az eredeti tervet Ybl Miklós készítette. – Budapesten egy Ybl-ház tetőrébeépítésének a végéhez közeledtünk, amikor a Vértessy-kastély tervezésével megbízott a tulajdonos - mesélte. A két épület között számos hasonlóságot fedeztem fel, ezért azt gondolom, hogy Ybl Miklós keze munkáját dicséri a kastély. Bár az eredeti tervek nem maradtak fenn, több olyan mesteri szerkesztés is van az épületben, amelyek erre utalnak, és amelyek miatt még mindig áll az épület.

Kiváló anyagot használtak a megépítésekor, a boltozatok íveit mesteri módon szerkesztették meg. Ma már nem igen találnánk olyan kőművest, aki ezt újra meg tudná csinálni.

De vajon meg lehetne-e még egyáltalán menteni a kastélyt, amely nagyon rossz állapotban van? Kassai Zsolt szerint ez nem is lehet kérdés. – Ez egy országos műemlék, mindenképpen meg kellene menteni – szögezte le. – Nézzen körül Debrecenben! Hány kastélyt lát a városban? Egyet sem, ez az egyetlen, nagyon sajnálnám, ha végleg eltűnne. Hiába a kiváló anyag, ha nem történik valami, előbb-utóbb magától összedől. Bízom benne, hogy a jelenlegi városvezetés felismeri a jelentőségét, és nem hagyja veszni ezt az értékes műemléki épületet.

Kassai Zsolt kérdésünkre elmondta azt is, hogy a tervek elkészítéséhez nagyon sok segítséget kapott az egykori tulajdonos unokájától. Vértesi Ferenc a családi albumból olyan régi fotókat adott át neki, amelyek alapján rekonstruálni lehetett, hogyan is nézhetett ki a kastély a fénykorában. Az okleveles építészmérnök kudarcként éli meg, hogy a tervek a fiókban porosodnak. – Egy ilyen sikertelenség elkedvetleníti az embert – mondta. – Debreceni vagyok, de itt kevés tervem valósulhatott meg. Úgy tűnik, tényleg igaz a mondás, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában.

Debreceni önkormányzat: meg kell óvni az épületet

Az ügyben megkerestük a debreceni önkormányzat sajtóosztályát is. Válaszukat változtatás nélkül közöljük.

A Vértessy-kúriával kapcsolatban az önkormányzat határozott álláspontja, hogy az épületet minden lehetséges eszközzel meg kell óvni, hiszen egyedi értéke városunknak, jelenleg is műemléki védelem alatt áll. Ennek érdekében az önkormányzat továbbra is biztosítja az egyeztetés lehetőségét a Vértessy-kúria fejlesztési irányainak megvitatására. A megőrzés és rehabilitáció szándékát tükrözi, hogy a város új településrendezési eszközei a kúria telkét is magába foglaló területet oly módon szabályozzák, melyek lehetővé teszik a turisztikai irányú fejlesztéseket abból a célból, hogy a kúria méltó módon betölthesse szerepét a város életében.

Takács Tibor