Bács Zoltán kancellár az egyetemi modellváltásról

Cívishír: Modellváltás – mit jelent? Privatizálják az egyetemeket?
Bács Zoltán: Ha tőmondatban kell válaszolni, akkor a válaszom egyértelmű nem, ez álhír! A felsőoktatási modellváltás azt jelenti, hogy ugyanazt a tevékenységet más jogi környezetben látjuk el. Ez azonban olyan változás, amely talán egy kicsit hosszabb magyarázatot igényel.

Az első ilyen intézmény a Corvinus volt, amely valójában az állam által elindított, vagyonnal ellátott (jelentős mennyiségű részvény), alapítvány által irányított, az államtól függetlenedő egyetem lett, felmenő rendszerben állami támogatott és állami ösztöndíjas hallgatók nélkül. Ők az alapítványi vagyonból, illetve annak hozadékából állják az ingyenes oktatást, valamint az ösztöndíjakat az arra érdemesnek tartott hallgatók esetében. Valódi magánintézményi működési mechanizmus jellemző rá, egy adott céllal működtetett vagyonra alapozva.

A modellváltók második generációja már más környezetbe érkezett, szintén az állam által elindított alapítványi irányításban, de tevékenységükben a felsőoktatási közfeladatok állami finanszírozását megtartva, vagyis itt vannak állami támogatott, ösztöndíjas hallgatók, egyéb államilag finanszírozott közcélú feladatok, és emellett az egyetem piaci tevékenységeket is végezhet. A modell változása nem a finanszírozást, hanem egyrészt az irányítási modellt jelenti, azaz a sok intézményre hivatalszerűen figyelő minisztérium fenntartói, jóváhagyási, döntési feladatait egy alapítványi kuratórium veszi át, amely „gazdaként” kell figyeljen a saját gondjaira bízott intézményre. Másrészt az egyetemi folyamatok valójában a piaci jogszabályok közé kerülnek némi specialitással.

A most zajló folyamatban – amikor az orvosképzést is végző nagy tudományegyetemek jelentkeztek a modellváltásra – ugyanez, az előbb említett második generációs modell valósul meg. Privatizációnak ezt semmiképpen nem nevezhetjük, hiszen az állam által alapított alapítvány nem magánszemélyek privát tulajdona lesz. Sőt fontos azt is tudni, hogy az alaptevékenységhez kapcsolódó ingatlanokat (oktatási, kutatási épületek stb.) a közfeladatellátáshoz kapcsolódóan kapja meg az egyetem tulajdonba. Hangsúlyozni kell, hogy két külön jogi személyről van szó. Az egyik az alapítvány, amelynek a fő feladata az egyetem mint intézmény fenntartói feladatainak ellátása a stratégiai irányok kimunkálása az egyetemmel, gazdasági piaci szempontok érvényesítése. Mindezek mellett, bizonyos egyetemi döntések jóváhagyása, orientálása, szükség esetén felülbírálása. Ez ugyanolyan szerepkör mint amilyen az egyetemet jelenleg fenntartó minisztériumnak van. E mellett az alapítvány az egyetem működésétől független vagyonnal is rendelkezhet (ingatlanok, részvények, cégek), amelyeket haszonnal működtet, és annak hasznát az egyetemre fordítja. Az egyetem maga, mint intézmény egy másik jogi személy, más adószámmal, ami viszont a modellváltástól kezdve már tulajdonosként rendelkezik mindazon vagyon felett, amelyet tevékenységi körében jelenleg használ. Kivéve a föld területek, például az agráros tangazdaságban, amit továbbra is csak vagyonkezelésbe kaphat. Ez egyébként nem új az egyetemi tulajdon gondolata, már 2006-ban is felmerült, de akkor végül csak a Magyar Tudományos Akadémia kapta a vagyont tulajdonba, Debrecenben is övé például a DAB-székház. 

Mindenesetre

a modellváltó egyetemek állami alapítású alapítványok fenntartásában, alaptörvényben meghatározott közfeladatokat is ellátva, piaci szabályok között fognak működni.

Ha ez jelenti azt, hogy „magán”, akkor valamennyire azok lesznek, de nem a tulajdoni viszonyokat tekintve. Senki nem örökölheti sem a pozíciót, sem a vagyont, utóbbi a meghatározott feladat ellátásához szükséges célvagyonként fog működni.

Cívishír: Piacosodás – mondják a szkeptikusok a modellváltásra –, ami önmagában nem ördögtől való, de szüksége van-e rá a magyar felsőoktatásnak? Mi az, ami rossz most, ami igényli a váltást?
Bács Zoltán: Nem ismerjük minden intézmény hazai működését, de a Debreceni Egyetemnek szüksége van rá. Sok éve dolgozunk azon, hogy az államháztartási – nagyon kötött – szabályok mellett képesek legyünk partnerei lenni a piaci szereplőknek. Az államháztartás szabályozásának felsőoktatásra vonatkozó kivétel alapú szabályozását nem sikerült elérni 15 év alatt sem, csak a felsőoktatási törvény bizonyos előírásai mentén lehetett gondolkodni. A mi egyetemünk ebben elég innovatív megoldásokat dolgozott ki az intézményi társaságai révén, de még azokon keresztül sem érhettük el az összes kínálkozó piaci lehetőséget.  Semmi sem örök, a világ változik, lépést kell tartani vele. Az állam gondoskodása fontos, és ez sok tekintetben megmarad, de az is fontos, hogy a világ 28 ezer egyetemének versenyében még hatékonyabbak lehessünk.

Nem az oktatás és a kutatás az, ami elsősorban igényli a változást, az működött eddig is, megvan az „így szoktuk meg és a tudjuk hogyan kell ezt csinálni” érzés, de azok a lábak, amelyek megtámaszthatják, előre vihetik, magasabbra emelhetik az egyetemet, azok miatt szükséges más jogi és más motivációs környezetbe kerülni. 

Cívishír: Miért kell modellt váltani, és alapítványi formában működtetni tovább az intézményeket? 
Bács Zoltán: Nem kötelező modellt váltani, ez jelenleg felelős intézményi döntésre van bízva. Nálunk is ez történt, magas támogatással minden szavazáson, amiből sok volt a döntési sorozat folyamatának hetei alatt. 

A folyamat nem meglepő. Emlékezzünk a 10 évvel ezelőtti új felsőoktatási törvényre, az akkori „önfenntartó egyetem” kifejezésre, aztán a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című stratégiai tervre, és ebből levezethetjük a jelenlegi folyamatot. Egy több éves folyamat fontos mérföldkövéhez értünk.

Cívishír: Az ellenzék részéről gyakori vád a modellváltás kapcsán, hogy az aktuális politikai hatalom az egyetemi tulajdonra, ingatlanokra feni a fogát. Veszélyben a Lovarda, vagy a Teniszke a DEAC-pályán?
Bács Zoltán: Ezek – ahogy a többi, ezektől nagyobb jelentőségű épületek is – jelenleg állami ingatlanok, amit az egyetem vagyonkezelésben használ. Annyi változás lesz, hogy az egyetem tulajdonába kerülnek, mint minden épület, amelyekben az egyetem Debrecenben, Szolnokon, Hajdúböszörményben, Mádon, és más helyeken működik oktatási, kutatási és közösségi, szolgálató funkcióval. 

Cívishír: Stumpf István, az országos modellváltás kormánymegbízottja szerint a váltás a magyar egyetemek versenyképességének növelése szempontjából fontos. Ez kritika a Debreceni Egyetemnek is?
Bács Zoltán: A világ 28 ezer egyeteme között a magyar pénzügyi lehetőségek közepette ott lenni a legjobb ezerben, vagy 500-ban, az nagy teljesítmény. A Debreceni Egyetemet illetően erre már most is több rangsorban van példa. A Debreceni Egyetem öles léptekkel haladt előre az elmúlt évtizedben. Büszkék vagyunk az oktatási és gazdasági eredményekre, a rangsorokban való előrelépésre, de még több potenciál van bennünk, abban a tudásban, ami az egyetemi közösségben van, aminek kiaknázásához környezetváltozás szükséges. A jogi és működtetési környezeté. 

Cívishír: Gazdasági szempontból mit ígér az új rendszer? Több pénze lesz hosszabb távon a Debreceni Egyetemnek? Ha igen, honnan, milyen forrásból?
Bács Zoltán: Bízunk benne. Az elmúlt 8 évben 80 milliárdról 200 milliárdra nőtt az egyetem teljesített költségvetése, ami nem magyarázható az inflációval. Bővítettük a tevékenységi kört, növeltük a külföldi hallgatói létszámot, szélesítettük az intézményi társaságok tevékenységét. Az ezekben rejlő dinamizmust szeretnénk megőrizni és új távlatokat nyitni. Az egyetem Ipari Parkja még Agrár-Innovációs Park néven 2000-ben jött létre, 21 éve. Eddig olyan vállalati betelepülők voltak benne, akik megszerezték a telket, és végzik a maguk dolgát tőlünk függetlenül. Ettől ez még nem egyetemi Science Park. Annak a korszaka most következik, olyan beruházásokkal, amelyek új perspektívát nyitnak és jelentős bevételeket is hozhatnak. Innovációs Központ, Nemzeti Oltóanyaggyár, Járműlabor, a Gyógyszerésztudományi Kar egy mini gyógyszergyárral egybeépítve, tudáshasznosító együttműködések és még sorolhatnám. 

Cívishír: Az oktatás szempontjából mit jelent a modellváltás? Szemléletváltás is lesz?
Bács Zoltán: Valószínűleg igen, de nem egyik napról a másikra. Részben már be is következett, de ez folytatódni fog, magával hozza sok területen az új működési modell, az új, konkretizálható, termékekben és eredményekben megjelenő kimenet, amihez lehet csatlakozni. 

Cívishír: A Debreceni Egyetem az ország legnagyobb egészségügyi intézményét is működteti. Mi változik a betegellátásban? 
Bács Zoltán: Reméljük, hogy jobb körülmények közé kerülünk, új infrastruktúrák épülnek, javul a műszerellátottság is. A veszélyhelyzetben átalakuló intézményrendszerben erről nehéz előrelátóan beszélni, de nyilvánvalóan a betegellátás biztonságosságát fenn kell tartani, és minőségét javítani kell. Ehhez minden körülménynek, motivációs tényezőnek, a humán erőforrásnak is rendelkezésre kell állnia. Jelenleg az állami egészségügyben is modellváltás zajlik. Az alakuló, új állami egészségügyi modellt és az elképzelt, új felsőoktatási modellt olyan összhangba kell hozni, ami az előzőekben említett feltételeket biztosítani tudja.

A magyarországi betegellátás negyede az egyetemi klinikákhoz kötődik, ami az egyetemek tudásszintjének, felkészültségének, fejlődési képességének eredményeként, egy természetes folyamatban jött létre, ami a magyar lakosság és az egészségügyi rendszer érdeke is. Az orvosképző egyetemek tevékenységét a minél jobb betegellátás és a fejlődés vezérli. Ez az új rendszerben is így kell, hogy maradjon. Az egészségügyben zajló tudományos-technológiai innováció letéteményesei az egyetemek, mint mindenhol a világon. A jelenlegi pandémiában is lépten-nyomon egyetemi kutatásokról és eredményekről számol be a világsajtó. 

A magyar klinikák iránti közbizalom közel 80 százalékos, ez meghaladja a magyar egészségüggyel kapcsolatos általános bizalmi indexet. A közbizalom a klinikákkal, az ott elérhető tudással és fejlődéssel kapcsolatban van meg, nem a költségvetési szervezeti besorolás miatt. Az embereket az eredmény érdekli a gyógyulás reményében, nem a szervezeti forma.

Cívishír: A szenátus megszavazta a modellváltást, a hallgató önkormányzat is rábólintott, de a debreceni professzorok, oktatók egy csoportja szerint nem történt érdemi egyeztetés velük. Mi az igazság?
Bács Zoltán: Nemcsak a szenátus és a HÖK szavazott, hanem a karok, néhol az intézetek is. 

Egy nagyon összetett, sok eseményből álló, egyeztetési folyamat előzte meg a szenátusi szavazást. Először a kibővített dékáni kollégium tagjaival vitattuk meg az átalakulás részleteit, utána pedig a dékánok a saját kari tanácsaikkal egyeztettek. A legelső körben tehát a hallgatói képviselőkkel, a Klinikai Központ elnökével, valamint a dékáni kollégium tagjaival vitattuk meg a témát, majd szavazáson egyöntetűen (20 igen, nulla nem és nulla tartózkodás) döntöttünk amellett, hogy nekiindulunk a modellváltás véleményezési folyamatának. Arra kértük a dékánokat, hogy ez a folyamat minden karon menjen végig, és mindenhol tartsanak szavazást, hogy világosan láthassuk a véleményeket. Ebben a körben már voltak – az országos sajtóból kiolvasható – kérdések, melyekre nyilvánosan és átláthatóan adtunk választ egyetemi felületeinken. Készült egy interjú, ami a leggyakoribb kérdésekre adott választ a DEmedia felületén, amelyet több mint 12 ezren olvastak el két nap alatt. Ezt követően tűztük ki a szenátusi szavazást, melyet személyesen – a járványügyi szabályok teljes körű betartása mellett – tartottunk meg és itt alaposan kitárgyaltuk a modellváltás következményeit. Készítettünk egy modellváltási stratégiát, amit minden tag elolvashatott és szóban is áttárgyaltuk. A szenátus 65 igennel, ellenszavazat nélkül és három tartózkodással fogadta el a modellváltás tervét.

Jelenleg a szenátus által elfogadott modellváltási stratégia képezi az alapját a Debreceni Egyetem modellváltásáról szóló kormány előterjesztésnek.

Cívishír: Debrecenben is vannak ellenálló hallgatók, kisebb csoportjuk is van a Facebookon. Nekik mit üzen a kancellár? A hallgatók mit nyernek a modellváltással?
Bács Zoltán: Nemcsak nekik, hanem minden hallgatónak azt mondhatom, hogy veszíteni semmit nem veszítenek. Ugyanúgy lesznek állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók, ugyanazok a juttatások járnak, az egyetem ugyanúgy a legfontosabb egyetemi polgároknak tekinti őket. Amit nyerhetnek az egy dinamikusabb intézmény, amely még jobb körülményeket és feltételeket akar biztosítani a tanulmányokhoz és a szabadidő eltöltéséhez, a közösségi élethez, és jobb diplomát a későbbi elhelyezkedéshez. Egyes területeken az egyetemi társaságok rendszere komoly munkáltatóként is megjelenhet.

Cívishír: Az oktatóknak anyagilag mit ígér az új rendszer? Magasabb lesz a fizetésük, ha már – a hírek szerint – nem lesznek közalkalmazottak? Mennyit keres ma egy adjunktus a Debreceni Egyetemen?
Bács Zoltán: A bértábla szerint nem sokat, inkább keveset. Az egyetemi oktatói lét a köznevelési életpályamodellel sem tartotta versenyt. Most következhet egy 30% (15+15%) bértömeg növelés, amit differenciáltan, teljesítményelveket is figyelembe véve oszthatnak ki a vezetők az alapvető munka ellenértékeként. Ha az egyes területeken az oktatás szervezéséért felelős karok megtehetik a bevételeik alapján, akkor ezen felül többletjuttatások lehetőségével élhetnek. 

Amire eddig is lehetőség volt, az továbbra is lehetséges lesz. Többletmunkáért többletjövedelemre szert tenni. Angol nyelvű képzés, projektekben való részvétel, külsős megbízások teljesítése sokaknak ad most is plusz lehetőséget és jövedelmet az egyetemen belül.

Mindez azonban nincs összefüggésben a közalkalmazotti státusszal, a bérlehetőségeket a forrás határozza meg, az alkalmazás biztonságát pedig nem a jogi forma, hanem a feladat és a forrás..

Cívishír: Az új modell szerint egy kuratórium áll majd az egyetemek élén. Kik delegálják ide a tagokat, a kormány, a rektor, a kancellár, a szenátus, a gazdasági élet szereplői?
Bács Zoltán: Az ágazat irányításáért felelős miniszter, valószínűleg a megfelelő szintű egyeztetések alapján. A kuratórium tagjai látják el a fenntartói feladatokat, amit jelenleg az ágazati miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár lát el. Őket sem az egyetem választja. A kuratóriumnál jó esély van arra, hogy az egyetem környezetét, tevékenységét jól ismerő, az egyetem jó működésében érdekelt tagok alkossák. Nem is lehet olyat feltételezni, hogy a felelős szereppel megbízott emberek ne a legjobbat akarják a rájuk bízott egyetemnek. 

Cívishír: A leendő alapítvány kuratóriumi elnöke lesz a Debreceni Egyetem atyaúristene, ezáltal csökken a rektor vagy a kancellár hatalma, befolyása?
Bács Zoltán: Ez elsősorban szolgálat, sok munkával, sok felelősséggel, sok lemondással, ha valaki a lényegüknek megfelelően fogja fel az említett beosztásokat. Az alapítvány kuratóriumának tagjai felelős feladatot látnak el, ezek közül az elnök szerepe kiemelkedő. Nyilván a saját felelősségük mellett célkitűzéseik, elvárásaik is lesznek, fontos döntéseket hozhatnak, ami irányt és keretet szab a működésnek, ugyanakkor maguk is sokat tehetnek az általuk fenntartott egyetemért. Az új helyzet egy kicsit kuratóriumok versenye is lesz, de a fő eredményeket és a stabil alapokat mégiscsak a fenntartott egyetem jelenti, és az eredményeket is csak az hozhatja. Ehhez a vezetett közösséget motiválni szükséges, hagyni kell szárnyalni, önmegvalósítani.

Még nem tudjuk, hogy milyen egyetemi vezetési modellben működünk tovább, de a leendő egyetemi vezetőknek is éppen elég feladata lesz azzal a sok szálon futó multidiszciplináris üggyel, innovációs fejlesztéssel, ami a Debreceni Egyetemet ma jellemzi. 

A kuratóriumi tagokról tudni kell, hogy ők nem főállású kurátorok, hanem az élet valamely területén komoly feladatot ellátó szakemberek: az egyetem által kiemelt stratégiai területek piaci képviselői, a helyi és országos közélet meghatározó szereplői, valamint az akadémiai világ elismert tagjai. 

Cívishír: A kétkedők, az ellenzékiek az egyetemi autonómiát is féltik. Autonóm most a Debreceni Egyetem? Egyáltalán definiálja ezt a fogalmat a debreceni intézmény vonatkozásában!
Bács Zoltán: Az autonómiának nagyon sok értelmezése van. Ennek az európai egyetemek vizsgálata során pénzügyi-gazdálkodási, foglalkoztatási, szervezeti és oktatási-tudományos autonómiáról beszélhetünk. Az nem is kérdés, hogy a pénzügyi-gazdálkodási, foglalkoztatási autonómia jelentősen nő, hiszen tulajdonnal rendelkeznek az egyetemek, és a foglalkoztatási viszonyok is szabadabbak lesznek. Az oktatás-kutatás autonómiája Alaptörvényben garantált. Az intézményrendszerben az autonómia az önrendelkezési jogot, a döntés szabadságát, más megfogalmazás szerint a hatóságoktól való függetlenséget jelenti a belső ügyekben. Mind két szempont a jövőben is  érvényesülni fog, hiszen a kuratórium nem hatóság lesz, hanem az egyetem jó működésében érdekelt testület, amely az egyéni szintű oktatói és kutatói autonómiába végképp nem fog beleszólni, hiszen az nem is életszerű. Ami pedig, hogy a döntési mechanizmusok belső rendszerét érinti, a szenátusnak és a kuratóriumnak is biztosan lesz szerepe ezekben. A hírek szerint a szenátus az alapítvány tevékenységét és döntéseit is ellenőrizheti majd az által,  hogy tagot jelölhet az alapítvány felügyelő bizottságába.

Cívishír: A kormány 1500 milliárd forint fejlesztési pénzt ígér a modellváltás utánra. Ebből mennyi juthat a Debreceni Egyetemnek, és milyen fejlesztéseket terveznek?
Bács Zoltán: Nem tudjuk, hogy ebből mennyi jut, de nagyon sok tervünk van erre, vagy más forrásra alapozva. Amit tervezünk, azt a modellváltási stratégia részeként meghatároztuk az Intézményfejlesztési Terv keretében, amely jelenleg a fenntartó jóváhagyására vár. Nagyon széles skálán mozgunk, oktatásfejlesztés, egészségügyi fejlesztések, egészségipari fejlesztések, oltóanyag-gyártás, science park fejlesztés, sportfejlesztések vannak a célkitűzések között százmilliárdos nagyságrendben.

Cs. Bereczki Attila