A román provokáció következményét viselte egy debreceni szobor
Miután a városvezetés időszerűtlennek és „nem jó válaszként” aposztrofálta a „román hősi emlékmű” eltávolítására tett javaslatát, Ágoston Tibor sajátos módon fejezte ki nemtetszését az 2019. júniusi úzvölgyi események miatt. A független önkormányzati képviselő augusztus 22-én napközben nemzeti színű drapériával tekerte körül a Benedek téri szobrot, egy „Az úzvölgyi hősök emlékére!” feliratú táblával egészítve ki az akciót.
[Beillesztett cikk: Debreceni köztéri szobor eltávolítását kérik]
– Magyarként, debreceni polgárként ez a válaszom a román részről történt Hargita megyei kegyeletsértésre. A katonai temetők nyugalmát mindenkinek tisztelnie kell, mindegy milyen nációról beszélünk. Aki nem tisztel, nem érdemel tiszteletet. Azután, ami az Úzvölgyében zajlott, a minimum ennek a szobornak a felszámolása. Ezt kértem egy korábbi városi közgyűlés alkalmával. Bár a szobor nem a felszabadulásnak, hanem éppen a román megszállásnak állít emléket, az eltávolítása a mai politikai közegben nem lehetséges. De én akkor sem értem, hogy mit keres ilyen központi helyen – fogalmazott a Cívishírnek, hozzátéve, hogy a drapéria és a tábla csak néhány percig volt látható, kárt pedig nem okozott.
Kiemelte, az úzvölgyihez hasonló kegyeletsértéseket aljas, műveletlen, tiszteletlen, kegyetlen tettnek tartja, de nem általában a román nemzetiségű emberekkel van problémája, csak azokkal, akik a provokációt elkövették.
A képviselő egyébként egyáltalán nem állítaná fel Debrecenben Kocsis András 1958-ban (más források szerint 1961-ben) felavatott szobrát, amely a Debrecent felszabadító román hadsereg hősi halottjainak emlékét őrzi. Csakhogy a Debrecent 1919. április 24-én megszálló románok csapatok nem felszabadítani, hanem elhódítani akarták, hiszen a román területi követelés a cívisvárosra is kiterjedt.
