Kétmilliárdot sikkasztott az ebesi „bróker”
A Debreceni Járásbíróság 2018. április 11-én 556 rendbeli csalás, és sikkasztás bűntettében, valamint 552 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek azt a férfit, aki 559 sértettől csaknem 2 milliárd forintot csalt ki 2011-2013 között. Három sértett 50 millió forintot meghaladó összeget adott át a jó hozamú befektetés reményében. A bíróság halmazati büntetésként 12 év börtönbüntetést szabott ki. K.S. 10 évig a közügyeket sem gyakorolhatja, emellett a bíróság végleg eltiltotta attól, hogy gazdasági társaságban vezető, vagy felügyelőbizottsági tag legyen, és gazdasági-pénzügyi foglalkozást sem űzhet többé. A bíróság csaknem 1,8 milliárd forint értékben adott helyt több mint 500 sértett polgárjogi igényének. A bíróság emellett kötelezte a vádlottat 5 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az ítélet ellen az elsőrendű vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan jelentős enyhítésért fellebbezett, míg az ügyészség a döntést tudomásul vette.
Engedély sem volt
Az ítéleti tényállás alapján K.S. 2011 decembere és 2013 októbere között csaknem 850 befektetési szolgáltatásról szóló megállapodást kötött négy cég nevében. A bírósági szakban derült ki, hogy a Debreceni Törvényszék Cégbírósága már a bejegyzéskor figyelmeztette a vádlottat, hogy az alapkezelési, befektetési szolgáltatást törölje a cégiratokból.
A cégek biztosítás-közvetítéssel foglalkozhattak, befektetési szolgáltatásra szóló engedélye azonban egyiknek sem volt.
K. S. 2011 decemberétől előbb az általa ismert, szűkebb ügyfélkör részére ajánlott kimagasló hozamot garantáló befektetéseket. Kezdetben fizették a kamatokat, így rohamosan terjedt a cég jó híre. 2013 októberében már száznál több üzletkötő dolgozott a vádlottnak, Budapesten, Nyíregyházán, Győrben, Miskolcon, Pécsen és Kecskeméten régiós központok jöttek létre. Professzionális cég képét mutatták, elegáns irodákat béreltek, ez is megtévesztette az ügyfeleket. A szerződésekben leírták, hogy rendelkeznek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével, garantálta a tőke- és hozamvédettséget, valamint szavatolta az Országos Betétbiztosítási Alap 100 ezer eurós garanciáját is. A PSZÁF és az OBA hiába tett közzé figyelemfelhívásokat, és hiába mondta fel két biztosító is a felelősségbiztosításokat, az ügyfelek erről nem értesültek. Sokan az életük során összegyűjtött vagyonukat, mások a temetésre félretett, vagy a gyermekeik taníttatására szánt spórolt pénzüket adták oda. Az ügyfelek 1 milliárd 700 millió forintot és mintegy 500 millió forint értékű devizát ruháztak át a vádlottra. A befizetések összege vélhetően ennél is több volt, de ennyit lehetett bizonyítani: sok esetben ugyanis ismeretlen maradt a sértett, vagy nem sikerült igazolni a befizetést.
A befolyt 2 milliárd 200 millió forintból a vádlott összesen 140 millió forint értékű befektetést fizetett vissza.
Az eljárás egyik fontos kérdése az volt, hogy mi lett a 2 milliárd forint sorsa, ezt a kérdést az egyik tanú is feltette a vádlottnak, de a vádlott kitérő választ adott, a pénz sorsa máig ismeretlen. Ami valószínű: a társaságok működtetése, fenntartása mellett K.S. saját és családja megélhetését, illetve megszokott életszínvonalát biztosította a pénzből. A cégek bankszámláiról – bizonyíthatóan – készpénzben 940 millió forintot vettek ki. Nehézséget jelentett a bizonyítás során, hogy a bankok számos pénzkivételről nem tudtak bizonylatot felmutatni. A társaságok pénzügyi adataiból sem derült ki konkrétum: nem volt rendben a könyvelés és mérleget sem adott le a cég.
