Hirdetés

Matolcsy György szerint lehagyjuk a déli országokat

Cívishír

2018.12.07. 09:52

Matolcsy György szerint lehagyjuk a déli országokat
Matolcsy György korábban Orbán Viktor gazdasági minisztere volt, 2013 óta a jegybank elnöke (Fotók: Debreceni Egyetem, Magyar Közgazdasági Társaság)

Az MNB elnöke debreceni egyetemistáknak beszélt a magyar gazdasági sikerek „titkairól”.

Hirdetés

Hirdetés

Matolcsy György szerint „már csak egy ideig gazdagabbak, nem sokáig” az eurozóna déli tagjai Magyarországnál, „a görögöket lehagytuk, Portugália nyakában loholunk, az olasz fejlettségi szinthez nagyon erősen közeledünk”. A jegybankelnök a mediterrán országok és Magyarország válságkezelését állította szembe egymással december 6-án a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán.

Az unortodox módszerek számmisztikusa az ősz elején járt a cívisvárosban, akkor a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén adott elő. Az általa mondottak annyira megfogták a szervezet megyei elnökét, Nábrádi András közgazdász professzort, hogy a szó szoros értelmében karon ragadta Matolcsyt, rábírva, ossza meg a nézeteit a helyi egyetemistákkal is. Csütörtökön ő vezette fel a volt gazdasági minisztert, megjegyezve, a 2016-os Befolyás-barométer szerint Matolcsy Magyarország negyedik legbefolyásosabb személye. A negyedik legbefolyásosabb személy ezt egy „ajajjal” akceptálta, majd mint a végén kiderült, az őszihez képest alaposan átszerkesztett előadással ajándékozta meg közönségét. Akkor „Közép-európai idő” címmel beszélt a magyar gazdasági modellről, most ezt mediterrán tükörben vétette szemügyre. 

Megszorítások helyett

De míg a címek jönnek-mennek, addig a lényeg az – indított –, hogy „elérkezett a mi időnk, elég volt az elmúlt 500 év megpróbáltatásaiból, most már miénk a tér.” Szerinte azért lehet a 21. század a magyaroké, mert sikeresen kezeltük a legutóbbi gazdasági-pénzügyi válságot és hajtottunk végre gazdaságtörténeti mértékű és léptékű fordulatokat”. Hozzátette: a közép-európai időt a csehek, a lengyelek, a szlovákok, a dél-németek az osztrákok és a baltikumiak már megragadták, a globális válság után 10 évvel pedig ideje eltűnődni, kinek sikerült a kilábalás. A kérdés szerinte az, a növekedés sebesen halad-e vagy csigatempóban, bár ezen még elgondolkodni sem volt idő, a jegybankelnök azonnal megnyugtatott: persze, hogy sebesen. 

Matolcsy György ezt követően lényegében arról beszélt, milyen titok lappang a magyar modell mélyén, tekintve, hogy a 2002 utáni elhibázott gazdaságpolitika és a gblobális válság miatt bekövetkező összeomlás (2008), majd az ország IMF-hitellel való kimentése (Gyurcsány) után néhány éven belül megtörtént a talpraállás. A déliek a nagyjavítás még hatásosabb kibontakoztatása érdekében jönnek a képbe, mondván, 2010-ben a miénkhez hasonló problémákkal küszködtek (magas költségvetési hiány, foglalkoztatottsági gondok, negatív kereskedelmi mérleg stb.). 

Matolcsyék 2020-ra várják a következő válságot

2010-2017 között a legnagyobb mértékben Magyarországon nőtt a foglalkoztatottság, s itt csökkent az egyik legnagyobb mértékben a munkanélküliség – sorolta. A növekedési fordulat után az MNB célja egy hasonlóan kedvező folyamat levezénylése a versenyképesség terén: ennek érdekében 180 pontban fogalmazták meg a 2030-re elérendő célokat. 
– Tizenkét fordulat után most jön a tizenharmadik, a legnehezebb, ez a versenyképességi fordulat. Mi 2020-ban számítunk a következő globális válság bekövetkezésére, ami után sok ország egy vonalba kerül majd. Akkor, a válságot kihasználva, a kanyarban szeretnénk előzni. Minden eddigi értékünkkel együtt egy kreatív, új technológiákra, új menedzsmentre, új piacokra, új szövetségekre építő, nagyon gyorsan fejlődő, versenyképes gazdaságot kell építenünk. 

A Matolcsy-tematikában ők – vagyis a görögök, az olaszok, a spanyolok, a portugálok – a „Club Med országok”, a címkében benne van az északi (nem Matolcsytól származó) értékítélet, hiszen a Club Med egy földközi-tengeri üdülőtársaság. Vagyis ebben az összefüggésben a déliek csak turizmusra alkalmas, kényelmes, összetett feladatokra nem igazán fogékony szereplők.  

– Magyarország és a „Club Med országok” lényegében hasonló helyzetben voltak 2010-ben, a válság utóbbiakat is tarkón billentette. Nálunk lezajlott a növekedési fordulat, náluk nem. A titok egyik kulcsa a strukturális reformokban keresendő, de ezen a kifejezésen mindenki mást ért. A különbség, hogy ők megszorításban gondolkodtak, míg mi a megszorításokat kizárva az adórendszer reformjában

– hangsúlyozta Matolcsy György, megjegyezve: a strukturális változások „nagyon furcsa jószágok, csalafinták, eleinte többet visznek, mint hoznak, de utána, ha jók és végrehajtják, akkor sok pénzt, munkahelyet, növekedést termelnek”.

Egyfajta strukturális változás volt az oka annak is, hogy „a Debreceni Egyetem 2013 óta rakétaként jön föl, az álmai, a tervei szintén fantasztikusak” – dicsérte meg Matolcsy ennél a pontnál a közönségben helyet foglaló rektort és kancellárt.

A jegybank vezetője szerint a francia elnök, Macron is a déliek által alkalmazott megszorítások rabja, „ezért lángol Párizs” (bár a francia kormány immár kész eltörölni a tüntetéseket kiváltó üzemanyagadót  – a szerk.). A megszorító politika azért volt súlyos hiba a „Club Med országok” részéről – mondta –, mert a fejlettségük, a nemzeti jövedelmük 20 százalékát elvitte, miközben sem a növekedést nem tudták beindítani, se a foglalkoztatottságot bővíteni, helyette megágyaztak az egymás utáni gazdasági, költségvetési, banki és politikai válságoknak.

A magyar modell pedig Matolcsy szerint azért működött, mert 

  • volt világosan gondolkodó miniszterelnök kétharmados parlamenti többséggel
  • az egykulcsossá tett személyi jövedelemadó, bár 500 milliárd forint bevételkiesést eredményezett, érdekeltté tette a munkaadókat a munkahelyteremtésben, a munkavállalókat a munkában és a a tudástőke felhalmozásában (az állam nem bünteti nagyobb arányú adóval a magas jövedelmeket) 
  • az adózás súlypontját a jövedelmekről a fogyasztásra terhelték, utóbbi bővülése pedig automatikusan hozta a költségvetési bevétel emelkedését (27 százalékos áfakulcs)
  • kreatív adóztatással felére csökkentették az adókerülést
  • monetáris fordulat, fő elemei: 1. a nulla és 3 százalék közötti infláció kívánatos, a defláció kerülendő a beruházási/fogyasztási hajlandóság csökkenése miatt 2. a jegybanki alapkamat 7 százalékról való fokozatos csökkentése 0,9 százalékra 3. növekedési hitelprogram 4. a bankok által az MNB-nél elhelyezett több mint 5000 milliárd forint folyamatos kiszorítása 

 
A sokat támadott közgazdász-politikus arról beszélt, hogy egy-egy szakmai konferencia után, a fehér asztalnál borozgatva a „Club Med országok” közgazdászai a saját követhetetlenül bonyolult adórendszerük helyett az egykulcsos adózást áhítják, de „kétharmad” és politikai stabilitás nélkül nem tudják megvalósítani. 

Aki a progresszív adózás visszaállítását szeretné Magyarországon – fogalmazott –, az nagyjából azt mondja, sétáljunk kart karba öltve a temető felé. 

Ami a fogyasztási adókat illeti, megjegyezte, „csúf dolog az áfaemelés”, de „rafinált ország voltunk, csalafinta”, bár ahogy a jegybankelnök kereste a szavakat, úgy tűnt, a „gógyis” az a jelző, amire gondolt, csak nem ugrott be neki (a miniszterelnök egyik kedvenc jelzője a magyaros észjárásra).

A pióca már nem használ

A monetáris fordulat kapcsán Matolcsy annak előzményeibe azért nem ment bele, mert akkor „különböző kritikai megjegyzéseket kellene tennie az jegybanki vezetésekre”. 

– 2013 márciusától a kormány és a jegybank együtt dolgoznak, amiért igazságtalan, helytelen és abszurd vádakkal illettek minket. Miért, hogy, hogy nem dolgozik együtt a kormány és a jegybank?! A FED és az amerikai kormány együtt kezelték a válságot, miként az Európai Központi Bank (EKB) is részt vett az eurozóna válságkezelésében. Ha nem vásárolnak olasz államkötvényeket, ami egyébként tilos lett volna, s nem élnek más kreatív eszközökkel, a nemzeti kormányok nem tudták volna fenntartani az eurozóna rendszerét

– jelentette ki, utalva arra, hogy miközben az olasz államkötvények vásárlása igazán „unortodox” húzás volt az EKB részéről, a magyar kormányt megrótták a hagyományostól eltérő (megszorítás) válságkezelésért. 

– Az ortodox válságkezelés szerint pióca kell a betegre, de ez a 21. század eleji gazdaságban ez nem válik be – fejtegette. A magyar monetáris politika sikere nem abból fakad, hogy ennyire zseniális a 2013 utáni jegybanki vezetés  – folytatta –, hanem a kormányal való együttműködésből, vagyis nem tankönyvekből, eurozónás jótanácsokból táplálkoznak – fűzte hozzá –, hanem az életből, a kreativitásukból.

Amikor Draghi a kezére tette a kezét

Egy felvetésre, hogy az eredményeket miért nem kommunikálják profibban, Matolcsy György messziről indított. – Bár a magyar nagyon közel az ősi nyelvhez, és a miénkben van a legtöbb mozgást jelentő ige, a kommunikáció időnként nem magyar erősség.
Az MNB vezetője azért konkrétabb okokat is megjelölt. – Akiknek fel kellene emelnie a hangját, azoknak előbb a saját korábbi, ellentétes véleményükkel kellene leszámolni, ami nehéz ügy. Éveken át mondták, hogy nem lesz növekedés: lett. Hogy összedől az ország: nem így történt. Aztán vannak, akik hivatalszerűen kommunikálnak, ők teszik is a dolgukat. És ott a kormányzati gazdaságpolitikához közel álló csapat, amely már megszületett ugyan, de még cseperedőben van… – fogalmazott a közönség derültségére. Hozzátette: ebben a társaságban akadnak már jók, vitriolosak, szellemesek, de még nem olyan erősek, mint a 2002 és 2010 közötti gazdaságpolitkát hozsannázó csapat – utalt az úgymond jobboldali és a balliberális újságírók tevékenykedésére.

Majd így folytatta: – Amikor először vettem részt Frankfurban, az Európai Unió jegybanki elnökének, Mario Draghinak vacsoráján, tetemre voltam hívva néhány korábbi jegybanki vezető elbocsátása miatt. Úgy reagáltam, hogy azokkal a szakemberekkel nem tudtunk egyetérteni, ezért kellett menniük. Aztán mikor soroltam volna az eredményeinket, Draghi a kezét a kezemre téve rám nézett és tudtam: abba kell hagynom. Nem lehet szembesíteni a barátainkat a magyar válságkezelés sikerével. Azzal, hogy mennyire mást kellene tenniük majdnem mindben, amihez persze más politika kellene. Talán 50 év múlva a nagy globális tankönyvekben benne leszünk egy lábjegyzetben.

Matolcsy György elégedetten utalt arra, hogy az MNB „szellemes intézkedéseinek” eredményeként kitolták a pénzpiacra a bankok náluk parkoltatott 5000-5500 milliárd forintját, ami után korábban évi 300-500 milliárdos kamatot fizettek. – Azért fizettünk, hogy nem dolgozik a pénz, elég abszurd helyzet, nem? Ezt több lépésben megszüntettük, eleinte nem hitték el, hogy ilyen egyáltalán lehetséges. De itt is érvényesítettük a fokozatosság elvét. Ezt a pénzt a bankok immár államkötvényekben tartják, ami pedig a devizában mért államadósságunk arányát csökkentette – állapította meg.

Ratalics László

DebrecengazdaságMatolcsy György

Hirdetés

Szóljon hozzá!

Hirdetés

.