Húszmillió hibádzik a debreceni kisvasútnál
A tervek szerint idén szeptemberben hozzákezdtek volna a debreceni Zsuzsi-vasút hátramaradt pályafelújításához, de a közbszerzési eljárás eredménytelenül zárult.
A pályázók ugyanis magasabb költségért végezték volna el a munkát, mint amennyi pénz az előzetes kalkulációk alapján rendelkezésre áll.
2012 júliusában a „korszakos megújulás” mottójával adták át az erdei vasutat: körülbelül 450 millió forint uniós pénzt költöttek a keskeny nyomközű pályára, kerékpárszállításra is alkalmassá tettek két vasúti kocsit, továbbá – részben 50 millió forint önkormányzati forrásból – felépült a hármashegyi végállomáson a várókat, előadótermet, csillagvizsgálót is magába foglaló Természet Háza. A tudósítások szerint (Hajdú Online, MTI) az akkori sajtótájékoztatón szóba sem került, hogy a 17 kilométeres pályaszakaszból csak 10 kilométer megújítására volt elegendő a pénz. Erről egy 2016-os cikkből értesülhetett először a szélesebb közvélemény, majd tavaly Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos bejelentette: a kisvasútfejlesztési program révén 754 millió forint jut a Zsuzsi járműállományának korszerűsítésére, pályafelújításra, továbbá egy, a Nagyállomásig kiépítendő csatlakozás megvalósíthatósági tanulmányára.
Sárrétudvari cég is jelentkezett
A 7 kilométernyi pályafelújításra a DKV Zrt. alá tartozó „Zsuzsi” Erdei Vasút Nonprofit Kft. keresett kivitelezőt közbeszerzési eljárásban, az erről szóló felhívás június végén jelent meg. A munkálatok számtalan részlet mellett a debreceni vasúti átjárók átépítésére és peronfelújításra is kiterjedtek.
A szeptember 6-i Közbeszerzési Értesítő azonban arról tájékoztat, hogy bár négy cég tett ajánlatot, azok meghaladták a rendelkezésre álló 419 millió forintot. Az anyagi lehetőséghez képest a miskolci AEDIUM Építőipari, és Kereskedelmi Kft. ment a legmélyebbre nettó 439 milliós vállalással. Az azonos fővárosi címen szereplő A-Híd Építő Zárt. 586 millió, a V-Híd Építő Zrt. 652 millió forintért kezdte volna el a kivitelezést, míg a sárrétudvari TI-GRÉT Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ajánlatában 720 millió forintos összeg szerepelt.
Nehezített pálya
A Zsuzsi új korszaka nem indult túl fényesen: a 2012-ban átadott szakaszon a kivitelezőnek ezernél több aljat kellett garanciában kicserélnie. A Természet Házának csillagvizsgálós tornyát 2013-ban hónapokra le kellett zárni a látogatók elől, mert konstrukciós melléfogások miatt balesetveszélyessé vált. De már a 2012. júliusi megnyitása sem sikerült, mert – ha hinni lehet az akkori információknak – a torony túl szűknek bizonyult a csillagvizsgáló berendezés elhelyezéséhez. De ezeken azért lehetett segíteni.
Azon már a jelek szerint kevésbé, hogy a bázisévnek tekintett 2008-as, 33 ezres utasforgalmat 2016-ra 100 ezerig szerették volna növelni, ám még csak megközelíteni sem tudták.
Hat évvel ezelőtt a Zsuzsinak százmilliós nagyságrendű beruházással lendületet adó döntéshozók reménykedtek benne, hogy vállalkozók jó üzleti lehetőséget látnak különböző szolgáltatások hármashegyi kinálatában. Kétségtelen, hogy vannak lelkes programszervezők, akik igyekeznek csalogató gyerekműsorokat létrehozni a területen. De az áttörés egyelőre várat.
Ratalics László
