„Óraátállítás” a Debreceni Egyetemen
Újszerű porcsejtkutatás indul az egyetemen. Az úgynevezett „óragének” szerepét vizsgálják a porcszövet kialakulásának szabályozásában.
Az élő szervezeteknek, így az embereknek is egy belső, több központból álló biológia óra segít a napi ritmushoz alkalmazkodni, ez igazítja szervezetünk működését a nappalokhoz és éjszakákhoz.
Az agy központi órája, a körülbelül 24 órás ritmust diktáló úgynevezett cirkadán óra a legfontosabb, de emellett több biológiai óra ketyeg még bennünk.
A nagyobb szervek szabályozásában a másodlagos óráknak van szerepük és minden egyedi sejtben is működik egy sajátos ritmussal bíró molekuláris biológia óra.
Matta Csaba, a Debreceni Egyetem kutatója a porcsejtek sajátos biológia óráját és a gének szerepét vizsgálja.
– Az óragének belső ritmusának eltérései betegségekhez vezethetnek. Az ízületi gyulladás és a porckopás kialakulásában például a porcsejtek óragénjeinek is van szerepe. Az egészséges porcban megfelelő az óragének ritmicitása, ízületi gyulladásnál viszont vagy egyáltalán nem mutatható ki, vagy ha van is valamilyen ritmusos működés, akkor az kóros. Az viszont egyelőre rejtély, hogy a ritmicitás milyen gének működésének szabályozása révén romlik el, ami a porckopás kialakulásához vezethet – mondta a hirek.unideb.hu-nak az Általános Orvostudományi Kar Anatómia-, Szövet és Fejlődéstani Intézetének adjunktusa.
A fiatal tudós „A mechanikai ingerek szerepe a differenciálódó porcsejtek biológiai órájára” című pályázatával júniusban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Prémium posztdoktori kutatói programjának hároméves támogatását.
A rövidesen induló kutatáshoz állatmodelleken végeztek előkísérleteket. Megtermékenyített tyúktojásokat néhány napon keresztül inkubátorban keltettek, átvilágítással ellenőrizték, elkezdek-e fejlődni az embriók, majd azok végtagkezdeményeiből izolálták a fejlődő vázrendszer kialakításáért felelős sejteket.
A szakember következő lépésként azt szeretné megvizsgálni, hogy a mechanikai ingerlés beindítja-e az óragének ritmikus működését, és ha igen, akkor hogyan.
Emellett arra is kíváncsi, hogy a mechanikai ingerlés erősségének és a ritmicitásának változtatásával lehet-e módosítani az óra működését, illetve mindez molekuláris szinten hogyan befolyásolja a porcszövet kialakulása szempontjából fontos útvonalakat, valamint a képződő porc állományát az óragének működésének tükrében.