Olyan nyarak jönnek a gyerekeinkre, hogy meg fognak buggyanni

1. Perzselő nyarak az évszázad végére

2100-ig világszerte, így a megyében is az átlaghőmérséklet emelkedésére számítanak a két meghatározó jövőbeli éghajlati modell, a német REMO és a francia ALADIN-Climate alapján. A melegedés Hajdú-Biharban erőteljesebb lehet az országos átlaghoz képest. Ezt inkább nyáron és ősszel vehetjük majd észre. A nyár 2050-re 1,4–2,6 fokkal, 2100-ra 4,1–4,9 fokkal lehet melegebb a mainál. A következő századfordulóra 3,5 fokkal emelkedhet a megye éves, ma 10-10,2 fokos átlaghőmérséklete.

2. Könyörögni fogunk az esőért

Az Alföldön a csapadék mennyisége 1965 és 2005 között valamennyivel növekedett. Ma a gyakorlatban ez szárazabb tavaszt jelent és a tél is inkább esős, mint havas. Szaporodnak ugyanakkor a rövid, de annál kiadósabb, 20 millimétert meghaladó záporok. A klímamodellek 2100-ra a mainál is érezhetően csapadékszegényebb nyarakat, de esőben gazdagabb őszöket, teleket jeleznek előre. Ritkábban fog esni, de olyankor bőven. Gyakoribbá válnak a lakóépületekre veszélyes viharok.

3. Hőségriadók sora jön

Hajdú-Biharban a fagyos napok (amikor a minimumhőmérséklet nulla fok alatti) ritkulnak, viszont a hőségnapok (amikor a legmagasabb hőmérséklet eléri a 30 fokot) 14-16 nappal meghaladják az 1981-es szintet. 2050-ig tovább csökken a fagyos napok száma. Azonban évi 30-40 hőségnapra is fel kell készülni, ami közel kétszerese a mainak!

4. Többen halhatnak meg az időjárás miatt

A legalább 30 fokot hozó napok számának majdnem megduplázódása komoly kihívás elé állítja az egészségügyet és közvetve a gazdaságra is hatással lesz. Az elmúlt évtizedek statisztikáiból látható, hogy hőhullámok idején növekszik a halálozás. Az előrejelzések szerint a legforróbb térségékben – mint az Alföld keleti része, vagyis MI – a hőhullámokkal összefüggő éves átlagos többlethalálozás másfélszeresére emelkedik a következő évtizedekben. A leveszélyeztetebbek a 65 év felettiek és a kisgyermekek. Gyakoribbá válhatnak a szív- és érrendszeri betegségek, az embólia és agyvérzés, a metabolikus kórképek, a közúti balesetek (bár az önvezető technológia térnyerése ez utóbbit kiküszöbölheti – a szerk.). Az egészségügyi kockázatok a nagyvárosokban a legkomolyabbak.

5. Akkor most mi lesz?

Az emberi tevékenység fokozta felmelegedést, a klímaváltozást lassítandó beszélnek az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásának csökkentéséről. Hajdú-Biharban az ilyen kibocsátás 62 százalékáért az energiafogyasztás, 24 százalékáért a közlekedés, 12 százalékáért a mezőgazdazdaság a felelős. A másik oldalon, a helyi erdők az összes kibocsátás 6 százalékát nyelik el. Most az a mondás, hogy Hajdú-Biharban 2050-ig 43 százalékkal kellene csökkenteni az ühg kibocsátást. Hogyan? Millió módja van: a megújuló energiaforrások részarányának növelése a fűtésben, energetikai fejlesztések a hőveszteségek lefaragására, a kerékpáros közlekedés fejlesztése, az erdősültség növelése, meződgazdasági techológiák stb.

A klímastratégia olyan intézkedések sorozata, amely a terület- és településfejlesztés tudatában segít felkészülni a klímaváltozással járó problémákra. 

Akit a téma mélyebben is érdekel, innen letöltheti a függelékekkel együtt 260 oldalas dokumentumot.
RaL