Szobrot állítanak Debrecenben Szabó Magdának
Október 5-én lenne 100 éves Szabó Magda. A 10 évvel ezelőtt elhunyt Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító a debreceni emberek szívében különleges helyet foglal el, neve összeforrott a város szellemiségével.
Kötődése és kapcsolata a református egyházzal nem csak spirituális volt, hiszen 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka volt és zsinati világi alelnöki tisztséget töltött be, 1993-ban pedig a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták. Munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el. 1977-ben a város Debrecen Város Díszpolgára címet adományozta számára, s megkapta a város kulcsait. Halála után tiszteletére emlékszobát alakítottak ki egykori gimnáziumában
– áll a közgyűlési előterjesztésben.
Szabó Magda felbecsülhetetlen szellemi értéket hagyott hátra.
Magánszemély adománya
Katona Gyula debreceni vállalkozó a városnak adományoz egy Szabó Magda szobrot azzal, hogy vállalja a szobor elkészítésének költségét, valamint azt, hogy a szobrot az önkormányzatnak ajándékozza, egyúttal lemond annak a tulajdonjogáról.
A szobor tervét E. Lakatos Aranka szobrászművész készítette el. A Szabó Magda szobor az életnagyságúnál kissé nagyobb zsánerszobor. A figura egy zöld gránit pad jobb oldalán ül, lábait keresztbe téve, eleganciát sugározva. A padot két oldalról stilizált, szecessziós vonalvezetésű macskaforma zárja le. A szobor az írónőt a 60-as éveiben ábrázolja. A figura anyaga bronz, a pad zöld gránit, a talapzat bazalt.
Az önkormányzat a szoborkompozíció elhelyezéséhez szükséges további költségek finanszírozását vállalja maximum 5 millió forint erejéig.
