Megbecsülik a nádudvari képírót, Komán Nagy Imrét
A települése eseményeit fotósorozatokon történő minőségi megörökítéséért kapott szülő- és lakóhelyétől, Nádudvartól Pro Urbe díjat Komán Nagy Imre. Igaz, ez 2018-ban történt, ám a képírás azóta is az egyik kedvenc hobbija. És mi a másik?
Az később kiderül, de egyelőre legyen elég annyi, hogy az is összefüggésben van a fényképezéssel.
– Közel 45 éve kaptam egy fényképezőgépet a ballagásomra. Ettől kezdve szinte folyamatosan fényképeztem, annyira megszerettem a fotózást. Jártam fotószakkörbe itthon, Nádudvaron, Erdélyi Emma vezette. Még Máthé András debreceni fotóművész is tartott egy ideig foglalkozásokat. Az alapokat ott tanultam meg, a többit pedig autodidakta módon, és a gyakorlat adta. Olyannyira, hogy saját fotólaborom is volt, ott a kor technikai lehetőségeinek megfelelően fekete-fehér képeket hívtam elő. A kezdeti Szmena gépeimet később kompakt fényképezőkre cseréltem, majd egy fotós pályázaton nyertem egy bridge gépet, később pedig a modernebb, tükörreflexes fényképezőkre tértem át. Az utóbbiak már természetesen digitálisak voltak. A kedvenc fotótémám a természet, de nagyon szeretem a rendezvényeket is. Fantasztikus pillanatokat lehet elkapni. De gyakorlatilag mindent fényképezek, ami a látőkörömbe kerül – beszélt a fotózásról a raktárosként dolgozó Komán Nagy Imre, aki elmondta azt is, Nádudvaron közvetlenül a Hortobágyi Nemzeti Park mellett lakik, így a természet bármikor adja magát témának. Néha gondol egyet, akár este is, és már kint is van a pusztában.
Ott a madarak, azok közül is a vadlibák és a darvak a legkedvesebbek számára.
A vadlibák olykor ezres csapatokban is keringenek, nekik kedvez a mostani, esős időjárás, a vizel borított területeket kedvelik nagyon. A múlt év ősze a darvak szempontjából nem volt szerencsés, mivel a nyári aszály tönkretette a kukoricát, ezért a táplálékhiány miatt a szokottnál jóval kevesebb daru volt a Hortobágyon. Aztán ott vannak a szürkemarhák. A puszta nemes állata ugyancsak remek fotótéma a nádudvari képíró számára.
A rendezvények fotózása azonban egészen különleges módon került be Komán Nagy Imre portfóliójába.
– Polgárőr voltam, és a szolgálatba is magammal vittem a fényképezőgépet, hátha látok valami érdekes dolgot. No nem a szolgálattal összefüggésben, hanem az esti fényben úszó utcán például. A feladatunk volt a rendezvények, események biztosítása is. Aztán ha már ott voltam, és velem volt a fényképezőgép, kérdezték, készítenék-e néhány felvételt. Egyre több ilyen kérés érkezett, sőt már szolgálatban sem kellett lennem, hívtak, fényképezzem az eseményeket. Város napok, civil szervezetek és művészeti csoportok összejövetelei és fellépései, megnyitók, mazsorettesek előadásai. Utóbbit nagyon szeretem fotózni, a másik nagy kedvencem pedig a Liszt Ferenc Kórus. Mivel elég jól ismernek Nádudvaron, így a horgászoktól a citerásokon át a kincsesházi rendezvényekig lényegében én fotózok mindent.
A vármegye híres épületei
A nádudvari fotós képei azonban nemcsak a város sajtótermékeiben, kiadványaiban és a résztvevők magángyűjteményében tekinthetők meg, hanem a legjobb felvételeket kiállításon is bemutathatta. Mondja, ilyen megjelenést ő sohasem szeretett volna, aztán az ugyancsak fotózással foglalkozó helyi pedagógus, Czibere Annamária rábeszélte, hogy kiállításon is mutassa be legjobb képeit. Tervei természetesen még vannak a fotózásban. Szolgálja tovább települését, és a természettől sem szeretne elszakadni.
És persze vannak új tervei: a térség nevezetes, meghatározó épületeit örökíti meg.
– Ehhez persze el kell jutni azokra a helyekre. Van ugyan jogosítványom, de nem szeretek vezetni, és így jön be a képbe a másik hobbim, a kerékpározás – tér rá a másik kedves időtöltésére Komán Nagy Imre. – A városomban biciklivel vagy gyalog közlekedik mindenki. Én leginkább biciklivel. Kicsi koromtól része az életemnek a kerékpározás, komolyabban azonban úgy hat-hét éve, mert a gyaloglás kicsit macerásabb lett a lábamnak, a biciklizés meg könnyedén megy. Az, hogy Nádudvarról átbiciklizek bevásárolni Hajdúszoboszlóra, Balmazújvárosba vagy Püspökladányba az hetente megesik, ha az időjárás megengedi. Én egy lassú kerékpáros vagyok. Hajdúszoboszlóra körülbelül másfél óra alatt érek át, mert közben figyelem a természetet, és ha olyat látok, amit érdemes megörökíteni, az lefényképezem. Úgyhogy nekem nem az a cél, hogy gyorsan, nagy távolságot tegyek meg, hanem a kintlét a természetben és a fényképezés. De Debrecenbe is biciklivel járok, és voltam már kétkerekűvel Tiszacsegén is. Utóbbi településnek a szép épületei fotózásával kezdtem. Az idén tervben van Nyíregyháza, Tokaj és Máriapócs. Arrafelé vannak szép templomok, kastélyok, emlékhelyek. Voltam már biciklivel Nyíregyházán, egy nap alatt oda-vissza meg lehet tenni. Csak figyelembe kell venni a nappal hosszát és az időjárást is. Sötétben nem szeretek biciklizni, nem látok semmit, és veszélyes is lehet a közlekedés, bár van rajtam láthatósági mellény és ki van világítva a járművem. Még nem volt rossz tapasztalatom a járművezetőkkel. Hosszabb távokat nyáron teszek meg, akkor el kell indulni hajnalban, mert a nagy melegben nem jó biciklizni az aszfalton, és a szél sem kedvez a kerékpározásnak. Aztán egy nyíregyházi úton vannak emelkedők szép számmal, ezek a felüljárók. Elég rájuk feltekerni. Nekem egy egyszerű agyváltós, hét sebességes biciklim van – meséli lelkesen.
Persze emberünknek nem csak annyi egy bicikliút, hogy felpattan a kétkerekűjére és már át is teker például Balmazújvárosba.
A távolabbi célpontok előtt térképen alaposan megtervezi az útját. Az, hogy merre megy, mit láthat közben, hol tart pihenőt. És hogy mikor, melyik nap induljon, az az időjárástól függ. Mondja, a nyíregyházi útját addig-addig kellett halasztania a forróság, a szél vagy az eső miatt, hogy az átcsúszott a következő évre. Fizikálisan nem kell készülnie a napi 100-120 kilométeres utakra, mert a rendszeres napi kerékpározással edzésben tartja magát. Ha úgy érzi, hogy fárad, megáll, pihen; az sem zavarja, ha óránként csak tíz kilométert tesz meg.
De térjünk vissza egy gondolat erejéig még a fotózásra: van-e, akinek át tudja adni a fényképezés terén megszerzett tudását, tapasztalatait? – A fiatalok körében népszerű a fényképezés, leginkább a jó kamerákkal, programautomatikával rendelkező mobiltelefonjaiknak köszönhetően. Ők érdeklődőek, és ahogy tudom, segítem őket.
CH
