Bajban lenne néhány hajdú-bihari település a közfoglalkoztatás nélkül

Évtizedes hagyománya van a közmunkaprogramoknak, amelyek az ezt a szociális támogatási formát gyakorló településeknek stabil értékteremtőivé váltak. Az önkormányzatok elsősorban a startmunka programok mezőgazdasági és helyi sajátosságokra épülő részeiben foglalkoztatnak közmunkásokat, akik ilyen módon termelő tevékenységet végezhetnek. Ezekben a programelemekben a közfoglalkoztatottak számos, jelentős értéket képviselő terméket állíthatnak elő.

Az értékesítésből származó bevétel összege közfoglalkoztatónként eltérő lehet, hiszen az függ az értékesített termék mennyiségétől, és annak piaci keresletétől.

A termékek másik részét viszont helyben használják fel. Jó példa erre az adott termék településfejlesztés, -karbantartás vagy -marketing célú hasznosítása. Ugyanígy marad helyi felhasználásban a közétkeztetésben hasznosított mezőgazdasági termelvény. Előfordulhat, hogy az önkormányzat a megtermelt árúk szociális alapú szétosztásáról dönt, erről azonban rendeletet kell alkotnia – olvasható a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal válaszában, melyet a Cívishír kérdéseire küldött. A helyi felhasználáson túl a megtermelt javakat az önkormányzatok értékesíthetik a piacon, de dönthetnek úgy, hogy a terméket közvetlen árucserén alapuló kereskedésben „értékesítik”.

Az így szerzett bevételekkel kapcsolatos szabályokat a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet szabályozza.

Ez alapján a közfoglalkoztató hatósági szerződésben vállalja, hogy a mintaprogramból vagy a ráépülő közfoglalkoztatási programból származó bevételeiből a közmunka programok működését segíti elő, vagy az ezekhez kapcsolódó szociális szövetkezet működését támogatja. Előfordulhat azonban az is, hogy az általa foglalkoztatott személyek egy részét a támogatás lejártát követően továbbra is alkalmazza, és ennek költségeit fizeti a bevételből.

Mindent csak szabályosan

Mindez hogyan néz ki a gyakorlatban? Efelől tájékozódtunk vármegyénk néhány településén.

– Nem kérdés! A közmunkából származó bevételt vissza kell forgatnunk a közfoglalkoztatásba, azt nem költhetjük másra! Hogy mennyit? A mezőgazdasági programunkból négymilliót, a helyi értékteremtőből egymilliót – válaszolta Gara Péter, Bakonszeg polgármestere, aki elmondta, hogy a bihari falu jelenlegi 47 közmunkásának többsége mezőgazdasági termékeket állít elő. Továbbá készítenek az önkormányzati intézményeknek és eladásra is ülőpárnákat, rongyszőnyegeket, dísztárgyakat. A bevételből alapanyagot vásárolnak, de ebből a pénzből fordítanak a községháza gépeinek karbantartására, alkatrészek vásárlására is. Ugyancsak a közmunka égisze alá tartozik a komposztkészítés és a fabrikettgyártás. Ezek alapanyagait is gyűjti az önkormányzat, a fabrikettel – jelentős költséget megtakarítva – fűtik az intézményeket.

Bárándon jelentős összeggel, mintegy 26 millió forinttal növeli a település bevételét a közmunkában előállított termékek értékesítése. De legalább ugyanekkora az az összeg – tette hozzá Kovács Miklós polgármester – amit nem kell kifizetni a település közterületeinek karbantartására. A legtöbb pénzt a mezőgazdasági program, abból is a húsállattartás hozza, de nem elhanyagolható a varroda bevétele sem.

– Milliós nagyságrendű bevételünk van az idényjellegű mezőgazdasági terményeink, például a paradicsom, a paprika, az uborka, a tök termeléséből és eladásából, valamint a száraztészta- és a szőnyegkészítésből – mondta Dani Béla Péter, Biharkeresztes polgármestere. Hozzáfűzte, hogy a bevételt ők is visszaforgatják a közmunkába, abban is leginkább a hosszútávú foglalkoztatásba.

Bereginé Szegedi Hajnalka, Bojt polgármestere a közmunkából származó több millió forint bevételről tájékoztatott. Ez a pénz a program fenntartását, továbbélését garantálja. Ez a bevétel azért is fontos – mondta –, mert a jövőben a közmunkára kapott támogatás áfáját az önkormányzatoknak kell megelőlegezni, azt csak később kapják meg az államtól.

– A közmunka településünknek a megélhetést, a közbiztonságot és a fenntarthatóságot jelenti. Közmunka nélkül komoly bevételi problémáink lennének. Éves szinten mintegy 29 millió forint származik a közmunkából – részletezte Miluczky Attila, Egyek polgármestere. – A gyepmesteri telep munkája országosan példaértékű, nagyon jól működik a betonelemgyártó műhelyünk, a varrodánk, az építőipari brigádunk. Utóbbiak elvégzik az útjavításokat, a járdák karbantartását. Felszámolják az illegális hulladéklerakókat, elindítottuk a biomasszagyűjtő programot.

Földesen évente 1-1,2 millió forint bevételt tud elkönyvelni az önkormányzat a közmunkaprogramokban folytatott tevékenységek bevételéből. A pénzt, a törvénynek megfelelően ott is a program továbbvitelébe forgatják vissza. Jeneiné Egri Izabella polgármester kérdésünkre hozzátette, hogy megtermelik a közterületekre szánt virágpalántákat, valamint a közkonyha szükségleteként jelentkező zöldségeket. Bevételük leginkább a palánták értékesítéséből van.

Természetesen Fülöpön is a jogszabály szerint járnak el a közmunka bevételeinek felhasználásában. Csakhogy ott a léptékek nagyobbak. Hutóczki Péter polgármestertől megtudtuk, hogy a közterületi utak karbantartását, a közétkeztetésben az alapanyagok termelését (beleértve a sertéstartást), a száraztésztához a tojás előállítását is a közmunkások végzik. – A bevételeinkből egészítjük ki az üzemanyagköltséget, ennek a szerződését ugyanis még a literenkénti 480 forintos áron kötöttük. De a gépek alkatrészeire, karbantartásra is a közmunka bevételeit tudjuk felhasználni.

– Nagy segítség nekünk a közmunkaprogramból származó bevétel, hiszen megelőlegezi az áfát, a közterületek karbantartásával pénzt tudunk megspórolni, besegít a szállításba – mondta Mező Gyula, Gáborján polgármestere. A faluvezető a már említett előnyök miatt is szeretné legalább olyan szinten megtartani  programot, mint ahogyan 2022-ben működött. – 40-50 embernek ad így munkát az önkormányzat, és tapasztaljuk, egyre kevesebb a férfi. Végtére is betölti a funkcióját a közmunka, mind többen a versenyszférában találnak megélhetést. A fűnyírást, a kaszálást mégsem lehet a nőkre bízni – tette hozzá.

Körösszakálban 500 ezer és 1,5 millió forint között van az önkormányzat közfoglalkoztatásból származó bevétele – tudtuk meg Pálfi Tamás polgármestertől, aki rögtön ki is egészítette, hogy a teljes összeget a programok működtetésére költik. Ebbe beletartozik gépek, berendezések javításának a váratlan kiadásai, de az üzemanyagköltséget is ki tudják egészíteni. És persze ott van az a munka, amiért nem kell pénzt kifizetni: a közterületek karbantartása. Ezen a téren – mondta a polgármester – a lakosság igénye jóval nagyobb, mint a közmunkások teljesítőképessége.

Monostorpályiban a közfoglalkoztatás annyi bevételt ad, amennyi a program folytatásához kell. Ez évente körülbelül egymillió forint. A faluban száraztésztát is készítenek, az állami támogatásból csak lisztet tudnak vásárolni, a tojást maguk állítják elő. Szabó József polgármestertől megtudtuk azt is, hogy 36 közfoglalkoztatottja van az önkormányzatnak, a mezőgazdasági programban a közintézmények konyhájára alapanyagokat állítanak elő, míg egy másikban a közterületeket tartják rendben, javítják az utakat, járdákat. Ez utóbbiakkal pénzt takarítanak meg.

– Visszaforgatjuk! – jelentette ki Nagy Lajos, Nyírábrány polgármestere kérdésünkre, hogy mit tesznek a közmunkából származó bevétellel. – Milliós nagyságrendről van szó, fóliát, vetőmagot, munkaeszközöket vásárolunk belőle, de ebből újítjuk a traktort is. Erős a mezőgazdasági programunk, zöldséget termelünk fóliában és van több mint egy hektár kukoricánk is.

Nyíradony a közmunkaprogramjában megtermelt paprikát Németországba szállítja és ott értékesíti. Ebből a termés mennyiségétől és minőségétől függően 10-20 millió forint bevétele van az önkormányzatnak. A másik, bevételt jelentő program a kerámiák készítése, amiből 6 millió forintot realizált az önkormányzat. Ugyanakkor – folytatta Tasó Béla polgármester – a nyírségi kisváros évi büdzséjében 100 millió forintot különített el a közmunkaprogramokra. Ezt mérsékli a különböző termékek eladásából származó bevétel.

– A mezőgazdasági programunkból 10 millió, a helyi sajátosságokéból 2-3 millió forint bevétele van az önkormányzatnak – válaszolta kérdésünkre Borbélyné Fülöp Hajnalka, Tetétlen polgármestere, aki azzal folytatta, hogy ez a 12-13 millió forint az alapanyagok vásárlására és a telephelyek rezsiköltségére megy el. Ez utóbbi nagyot emelkedett az elmúlt hónapokban.

CH