Strapabíró és környezetbarát zsineg kifejlesztésén dolgoznak Berettyóújfaluban
A TAMA Hungary Kft. (Konzorciumvezető) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Konzorciumi tag) konzorcium keretében támogatási kérelmet nyújtott be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett 2019-1.1.1-PIACI KFI kódszámú, „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása” című pályázati felhívásra. A „Megnövelt teherbírású polipropilén és környezetbarát alapanyagú bálakötöző zsinegek kifejlesztése” című, 2019-1.1.1-PIACI-KFI-2019-00335 azonosító számú támogatási kérelmet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásra érdemesnek minősítette.
A projekt összköltsége 1,32 milliárd forint, melyből a vissza nem térítendő támogatás összege 705,7 millió forint.
A gabonafélék betakarításakor a szalmát megfelelő gépesítéssel hengeres vagy téglatest alakú bálákba tömörítik és tárolják. Hogy a kész bála megtartsa az alakját, különböző kötözőanyagokat használnak, általában nagymértékben orientált polipropilén (PP) zsineget, hálót. Gépesített kötözéskor a viszonylag merev zsinegek a csomózás során gyakran elszakadnak. Másrészt pedig a kész bálák tárolása során fellépő időjárási körülmények (csapadék, napfény, hőmérséklet) is okozhatják a bálakötöző zsinegek csomókötéseinek elszakadását, ami pedig a későbbi begyűjtést nehezíti. A TAMA 2009-ben alakult, berettyóújfalui üzemükben bálahálók mellett 18 ezer tonna/év mennyiségben állítanak elő PP zsinegeket, kifejezetten bálakötözéshez. A projekt a konkurens termékekhez képest jobb műszaki színvonalú, és emellett környezetbarát bálakötöző zsinegek kifejlesztését és piacra vitelét kívánja megvalósítani. Az egyik cél a meglévő PP bálakötöző zsinór anyagának és gyártási technológiájának fejlesztése a nagyobb szakítószilárdság, nagyobb rugalmasság (nagyobb szakadási nyúlás), kisebb tömeg, és a hő hatására kisebb visszaalakulási (relaxációs) hajlam elérése érdekében. Várhatóan a bálakötöző zsinórok és az azzal létrehozott csomókötés nagyobb erőértéknél szakad el, növelve így a bálázási folyamat hatékonyságát, és csökkenti az ahhoz szükséges időt és a felhasznált anyag mennyiségét. A másik cél pedig az eredetileg PP-ből készített zsinór mellé egy környezetbarát, megújuló erőforrásból előállítható, egyben biológiai úton lebontható polimerből (ún. biopolimerből) történő előállítási technológia kidolgozása. Ennek eredményeképpen pedig a termőföldekre a nagy mennyiségű, kőolaj alapú műanyag helyett környezetbarát, biológiai úton lebontható anyag kerül.
