Ezért mond nemet az EU a repülős kémiai irtásra
Míg Egyek, Tiszacsege és Újszentmargita térségével – összesen 500 hektáron – július 22-én Hajdú-Biharban is megkezdődött a repülőgépes kémiai szúnyogirtás a katasztrófavédelem által, addig Debrecenre és a megye más területeire vonatkozóan nem volt adat hasonló gyérítésről (a tervezett irtások helyéről itt tájékoztatnak).
Július 24-re változott a helyzet: Debrecen polgármestere előbb arról posztolt a közösségi médiában, hogy megkezdték a légi irtás előkészítését, majd pénteken konkretizált: július 27-én, napnyugtakor a város felett is megjelenik a repülő. Bejegyzéséből az is kiderül, hogy nem az önkormányzat által megrendelt, hanem a katasztrófavédelemmel egyeztetett irtásról van szó.
Nem csak a szúnyogok szívnak
Sokan nem értik a kavarást az idei szúnyogirtás körül, hiszen július elején a települési polgármesterek egymást felüllicitálva támadták az Európai Uniót, amiért az EU területén 2020-tól megtiltották a levegőből történő kémiai gyérítést. Majd ehhez képest a katasztrófavédelem – az általa megbízott cégek révén – az Állami Népegészségügyi Központ különleges engedélyére hivatkozva mégis megkezdte a repülős irtást e napokban.
Miért hozta az EU a tiltást?
Egyrészt, mert a levegőből használt kémiai vegyszerek a szúnyogokon kívül más rovarokat is elpusztítanak, ami által a teljes tápláléklánc veszélybe kerül. Erre előszeretettel hozzák fel a virágok beporzását végző méhek vagy a fecskék populációinak pusztulását. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy a szúnyogirtásokat követően országszerte tapasztalnak madárelhullásos eseteket (elsősorban a fekete rigóknál és a széncinegéknél).
Azt a katasztrófavédelem is elismeri, hogy az imágók ellen használt készítmények más rovarokra is veszélyesek lehetnek, igaz, szerintük az alacsony dózis miatt szó sincs kiterjedt rovarpusztulásról.
Másrészt az EU-s gyakorlat nem várja a szúnyogok kifejlődését, hanem már lárvakorukban gyérítik a vérszívókat. Ennek alapvető oka, hogy a melegedő időjárás és az özönvízszerű nyári esők gyakoribbá válása miatt így előznék meg az olyan betegségek kialakulását, mint a Magyarországon is egyre sűrűbben emlegetett nyugat-nílusi láz, a már 19 európai országban kimutatott, afrikai eredetű Chikungunya-láz vagy a kutyákat sújtó szívférgesség. Ezen betegségek kórokozóit ugyanis a szúnyogok terjesztik.
Az európai uniós országok zömében évtizedek óta a biológiai irtást részesítik előnyben. Ez lényegében azt jelenti, hogy feltérképezik azokat a vizes élőhelyeket, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek és a megfelelő anyagokkal, más rovarok veszélyeztetése nélkül gyérítik őket. A biológiai gyérítést a magyar katasztrófavédelem is csinálja már, mint írják, a nagy kiterjedésű tenyészőhelyekre július elején juttatták ki a baktérium által termelt speciális fehérjéket. Ezek a kezelések a főváros nyolc kerületét, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megye egyes részeit érintették, valamint Csorna, Dunakanyar, Szekszárd és Szolnok térségét.
A levegőből végzett kémiai irtás során a speciális idegmérget kipermetezik, a felhő pedig lefelé ereszkedve megöli a repülő szúnyogokat. Az ilyen gyérítés a levelek fonákján lévő szúnyogokra hatástalan, ezért fontos, hogy este vagy hajnalban végezzék, amikor a szúnyogok aktívak, azaz a levegőben vannak.
180 napra szól az engedély
Az Állami Népegészségügyi Központ Cívishírnek adott válaszaiból az derül ki, hogy a már említett különleges engedélyt csak az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak adták ki, települési önkormányzatoknak nem. Vagyis helyileg megrendelt légi, kémiai irtásokról egyelőre nincs szó.
A különleges engedély háttere: a katasztrófavédelem közölte az országos tisztifőorvossal, hogy az általuk alkalmazott biológiai és földi, kémiai módszerekkel nem képesek kordában tartani a nagy esők miatt alaposan megszaporodott szúnyogsereget. Ezután engedélyezte az Állami Népegészségügyi Központ – egy esetleges szúnyogok okozta betegséghullám megjelenésétől tartva – 180 napra a légi szúnyoggyérítést deltametrin és természetes piretrin hatóanyag tartalmú biocid termékekkel.
– A honos szúnyogok által terjesztett betegségek, mint például a nyugat-nílusi láz az utóbbi években kis számban okozott egy-egy helyi járványt. Hazánkban az utóbbi években több trópusi szúnyogfaj jelent meg, amelyek a trópusokon honos betegségek terjesztői. A meghonosodásukra egyelőre a hazai körülmények nem alkalmasak – tájékoztattak.
A deltametrin nagyon mérgező kétéltűekre, halakra, hüllőkre nézve is, ezért a szúnyogirtás fokozott környezeti kockázatot jelent. Kutatások a korábbi balatoni halpusztulás és a köztéri szúnyogirtás között kapcsolatot láttak. Az elpusztult halak kopoltyújából ugyanis deltametrint mutattak ki – írja a Kockázatos.hu
