Az MNB 2023-ra magasabb inflációt vár az ideinél
Az inflációt 15,0-19,5 százalékra várják a jövő évben; a céges profitok 2022-ben kiugróan nőttek – hangzott el Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatójának december 22-i sajtótájékoztatóján.
Az MNB december 20-án tette közzé idei utolsó prognózisának főbb számait, az infláció eszerint 2023-ban a 15,0-19,5 százalékos sávban lehet az idénre várható 14,5-14,7 százalékot követően.
Balatoni András az inflációt csökkentő külső tényezők közül megemlítette a világpiaci energia- és nyersanyagárak esését, a termelési láncok helyreállását, valamint az élelmiszerek világpiaci árának és a szállítási költségek visszaesését. A belsők közül pedig a gazdasági növekedés lassulását, a rendelkezésre álló jövedelmek és a fogyasztás mérséklődését, az adóintézkedések hatásának kifutását sorolta fel.
Az MNB igazgatója rámutatott arra, hogy az év végére 20 százalék fölé emelkedett, nemzetközi viszonylatban kiugróan magas magyar inflációs adatot az energiaárak és a költségek növekedése okozta. A vállalatok a költségek felett árazták át a termékeket, a céges profitok kiugróan, 34 százalékkal nőttek az előző időszakhoz képest – hívta fel a figyelmet. Azzal folytatta, hogy más régióban is nőnek a profitok, de nem ilyen magas szinten, és úgy fogalmazott: az inflációt már nem lehet magyarázni a költségek növekedésével, „a cégek túlkompenzáltak”.
Az élelmiszerárak inflációja Magyarországon volt a legmagasabb, messze elszakadt a régiós számoktól a legutóbbi adat szerint – jegyezte meg azt is hozzátéve, hogy az élelmiszerek árának mély elemzése elkerülhetetlen, „utána kell nézni, hogy mi okozta ezt a masszív drágulást a termékek széles palettáján”. Kifejtette: a feldolgozott termékeknél „elképesztően magas”, 25 százalékos volt az árdinamika, miközben a feldolgozatlan termékek körében is jelentősnek mondható, 18 százalékos inflációt tapasztaltak. Különösnek nevezte a feldolgozott termékek árának alakulását, hiszen a nettó élelmiszerexportőr országokban - ilyen Magyarország is – jóval alacsonyabb volt a pálya.
Az élelmiszerek importja is jelentősen emelte az árindexet, a forint leértékelődése gyorsan megjelent az árakban - emelte ki. Hozzátette: a piaci szereplők kompenzálták az árkorlátozások hatását, a kiskereskedelmi láncok jövedelmezősége nem romlott, inkább javult. Kérdésesnek nevezte továbbá, hogy a vállalatok az árstopok kivezetése után visszacsökkentik-e azoknak a termékeknek az árát, amelyeket a korlátozás miatt megemeltek.
Arra is kitért, hogy az árak befagyasztása megnövelte a keresletet egyes termékekre, minek következtében a termelési láncokban „szakadások”, kínálati problémák keletkeztek, a tejzsír elérhetőségének csökkenése miatt például a sajtok ára drasztikusan megnőtt – magyarázta. Azt is hozzátette, hogy olyan forgatókönyvek valósultak meg, amelyekre pár éve még senki nem számított volna: Lengyelországból 25 százalékkal olcsóbb volt sajtot behozni, Romániából pedig megérte csirkét importálni.
