Orbán stratégája nincs oda a szakértői kormányzásért

Az egyszerű emberek képesek helyes döntéseket hozni, ítélőképességük jó, azonban a tömeges részvétellel zajló döntéshozatalt, „amelyet nyugodtan hívhatunk demokráciának”, nem mindig tartották a kormányzat megfelelő modelljének – hangoztatta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára november 24-én. 

Orbán Balázs – aki a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke is – egy konferencián szólalt fel. Azt mondta, hogy két, egymással ellentétes alapállás létezik. Az egyik szerint a nép képes jó döntéseket hozni, míg a másik értelmében a szakértelem nélküli kormányzás káoszhoz, összeomláshoz vezet. Az ellentmondás feloldásáért a 21. századi Magyarországon azt lehet tenni, hogy nap mint nap a két felfogás helyes egyensúlyának megtalálásán kell dolgozni – jelentette ki. Csak akkor „lehetünk sikeresek, ha a legfontosabb döntéseket az emberekkel közösen hozzuk meg. Nemcsak négyévente ácsingózunk a szavazataikra, mint más politikai erők csinálják, hanem folyamatosan keressük az egyetértési pontokat a legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdésekben mindenkivel” – hangoztatta. 

– Közben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kormányzás nehéz tudomány, szakértelem, minőségbiztosítási intézmények, háttértudás és felkészültség nélkül nem lehetséges az eredményesség. A politikai szereplők feladata az, hogy a két világ közötti átjárást és együttműködést nap mint nap biztosítsák. Ma a kormányoknak nem az a feladatuk, hogy átadják magukat a globalizáció általi összeolvadásnak. Éppen ellenkezőleg, aktív szerepet kell vállalniuk az emberek életének, biztonságának, jogainak védelmében

– vélekedett Orbán Balázs, hozzátéve, maradjanak demokraták, a népnek próbáljanak megfelelni, ne a szupranacionális intézményeknek.

Kijelentette: a jó kormányzás szempontjából döntő fontosságúak a viselkedéstudomány, a hálózat- vagy a játékelmélet által alkalmazott kvantitatív módszerek. – Ezek azt vizsgálják, hogy az ember milyen, nem pedig azt, hogy milyenné kellene átváltoztatni. A fenti tudományterületek képviselői azt kutatják, miként lehet növelni a közszolgáltatások színvonalát. A kvantitatív elméletek nemhogy gyengítik, hanem kifejezetten erősítik a demokráciát. Ezzel szemben egyesek úgy gondolják, hogy nem a nép, hanem valami más, magasabb rendű nevében kell kormányozni. A szakértői kormány mítosza szerint az irracionális tömegek nem képesek saját érdekeik képviseletére, ezért az államnak kell nevelnie, megfelelő viselkedésre tanítania – fogalmazott az államtitkár. 

Nem hisz a technokrata útban

Úgy folytatta: mi, magyarok ezt a gyakorlatot az elmúlt harminc évben többször is megtapasztaltuk a saját bőrünkön.

– Az önmagukat demokratáknak nevező szocialista-liberális kormányok szakértői elitizmusa vezetett 2010-re oda, hogy az ország eladósodott, a foglalkoztatottság mélypontot ért el, a munkanélküliség az egekben volt, leépült a családtámogatási rendszer, elvesztettük pénzügyi szuverenitásunkat és ki voltunk szolgáltatva a nemzetközi hitelezőknek. S történt mindez a felvilágosult szakértői körök, nemzetközi elemzők, média által felemelt tudósok lelkes asszisztálása mellett

– mondta. Úgy vélekedett: világossá vált, hogy a technokrata út rossz, mert ha a szakértők önteltsége veszi át a kormányrudat, akkor megszűnik a demokratikus elszámoltathatóság; a következmények rendkívül súlyosak, így Magyarország nem ezt az irányt követi – jelentette ki Orbán Balázs, megjegyezve: a kormány hisz a polgárok bölcsességében, a kollektív tudás igazságában.