Ezekre a típusfeladatokra számítanak a matekérettségin
Kíváncsi rá, hogy melyik témakörrel hány pontot lehet szerezni a matek érettségin? 70 ezer diákot és családjukat ez most biztosan érdekli két héttel a dolgozatírás előtt. Egy friss statisztikából kiderül, hogy az elmúlt évek 10 legutóbbi középszintű matek érettségi feladatai közöl a legtöbb pontot erő témakör a valószínűségszámítás volt, ezzel átlagosan 13,4 pontot lehetett szerezni a maximálisan elérhető 100-ból. A második legtöbb pontot erő téma a számtani és mértani sorozatok volt, ez dolgozatonként átlagosan 10,4 pontot ért. A következő három helyen elég szoros versenyben van három nem igazán népszerű témakör. A teljes listát a https://www.mateking.hu/matekerettsegi#top20oldalon találja.
Egy erős kettesért
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jól kivehető trendek látszanak a középszintű matek érettségi feladatoknál. Az egyik ilyen trend, hogy minden évben stabilan tartja magát három témakör. A vizsgált feladatlapokon többnyire a legtöbb pontot erő témakör a valószínűségszámítás volt, ezzel átlagosan 13,4 pontot lehetett szerezni a maximálisan elérhető 100-ból. A második legtöbb pontot erő téma a számtani és mértani sorozatok volt, ez dolgozatonként átlagosan 10,4 pontot ért. Ezek helyes megoldása már önmagában 30 pontot jelent, ami egy erős kettest ér a diákoknak – állítja a statisztikát készítő Mosóczi András egyetemi óraadó, a mateking.hu alapítója.
Függvények
A számok alapján egy másik fontos trend, hogy egyre gyakoribbak a függvényes feladatok, szinte mindig van lineáris függvény, és valamilyen másfajta függvény is. Ezzel egyidőben jóformán teljesen eltűntek a trigonometrikus és logaritmikus egyenletek, amelyeknek hadat üzent a közoktatás és ki is kerülnek a középszintű tananyagból. Nem tűnnek el viszont a trigonometria segítségével megoldható geometriai feladatok. A szinusz és koszinusz benne marad az új matematika tantervekben és az érettségin is sokat ér, átlagosan 8,9 pontot. Két témakörre oszthatóak fel ezek a típusú feladatok, az egyik a derékszögű háromszögekkel kapcsolatos rész, a másik pedig az általános háromszögekkel foglalkozó.
Koordinátageometria
