Hirdetés

Az MTA nem hagyná magát bedarálni

Cívishír

2018.06.15. 19:50

Az MTA nem hagyná magát bedarálni
Orbán Viktor miniszterelnök és Lovász László, az MTA elnöke (Fotó: MTA)

Kemény vita várható a kormánnyal, ragaszkodnak a tudományos kutatás szabadságához.

Hirdetés

A 2019. évi költségvetési törvény és az MTA-törvény módosításának előkészítése a Magyar Tudományos Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért az MTA azt kéri a kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé – többek között ezt szavazta meg teljes egyetértésben az MTA Elnöksége június 15-ei rendkívüli ülésén. A határozatot Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke terjesztette az elnökség – két közgyűlés között az MTA legfőbb döntéshozó szerve – elé. Az ülésen részt vettek a kutatóközpontok és -intézetek vezetői.

Fegyvercsörgés a tudományos világból

A kormány az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) létrehozásával a hazai tudománypolitika egységes szemléletű kezeléséért felelős szervezetet hozott létre. Az MTA támogatja a kormányzat hatékonyabb innovációs és tudománypolitika kialakítását célzó törekvéseit – közli az MTA a honlapján, megjegyezve, hogy a cél érdekében ők is jelentős erőfeszítéseket tettek.

– Az ITM június 12-én érkeztetett elektronikus levélben kérte a Magyar Tudományos Akadémiát az MTA-törvény módosításának véleményezésére, irreálisan rövid határidejű válaszadással.

A kapott javaslat olyan kormányzati kezdeményezést készít elő, amely az MTA kutatóhálózatának működését érintően a kutatás-fejlesztési forrásokat az ITM költségvetési fejezetébe utalja.

A Pénzügyminisztériumból június 13-án megküldött új költségvetési keretszám szerint 2019-ben az összesen kb. 40 milliárd forintos MTA költségvetési alap-előirányzatból 28 milliárd forint kerülne át az ITM-hez. A 28 milliárdból kb. 20 milliárd forint a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségeket tartalmaz. Az MTA-val előre nem egyeztetett módosítás tervezete kétségtelenül és alapvetően érinti az akadémiai kutatóhálózat működésének feltételeit – szögezik le.

A pénteki elnökségi ülés után a tagok a következő nyilatkozot tették:

  • az MTA ragaszkodik a Magyarország Alaptörvénye „Szabadság és felelősség” fejezetének X. cikkében foglalt jogok érvényesüléséhez, azaz a tudományos kutatás szabadságához és az MTA köztestület és intézményei közfeladat-ellátás során szükséges működésbeli függetlenségének megtartásához;
  • a 2019. évi költségvetési törvény és az MTA-törvény módosításának előkészítése az Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért javasolják, hogy a konzultációra időt engedve a törvényjavaslatokat ne terjesszék az Országgyűlés elé;
  • az intézethálózat fenntartására tervezett állandó, a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségek az Akadémiánál kell maradjanak;
  • a felfedező (bottom-up) kutatások támogatása nem csökkenhet, ezeket az Akadémia egyik fő feladatának tekinti;
  • az intézetek és kutatóközpontok kutatási témáinak meghatározásáról, ezek támogatási arányairól és formáiról, az intézetigazgatók, vezető kutatók kinevezéséről az Akadémián eddig is alkalmazott eljárás szerint kell, hogy döntés szülessen;
  • elengedhetetlen, hogy a tudományos pályázatok értékelését és a döntéshozatalt a terület legjobb szakértőiből álló akadémiai bizottságok végezzék;
  • a tudományos pályázatokon belül az alapkutatást segítő pályázatokat el kell különíteni a célzott (alkalmazott, top-down) pályázatoktól; az előbbieknél minden tudományterület kutatási témáit engedni kell pályázni, és a támogatás odaítélése során csak a nemzetközi mércével mért kiválóság számíthat;
  • az MTA elnökének ezen elvek alapján kell tárgyalnia a kormány képviselőivel
Magyar Tudományos Akadémia Innovációs és Technológiai Minisztérium

Hirdetés

Hozzászólás

Hirdetés

Hirdetés

.