Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Székrecsegés

| 2011. 12. 29. | 16:03:53
Debrecen – Negyvenöten voltak a tyúkok Bálint Márton és Réti Nicoleta esküvőjén, jó húzós leves lett belőlük, kézzel gyúrt, soktojásos laskával. Meleg zsír Red Bull helyett, ahogy ez egy széki lakodalomban szokás.
Székrecsegés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Hajnalban még nyolc-tíz öregasszony csupaszította a kiszemelt baromfikat, rokonok és szomszédok, összesen legalább negyven szoknya. A Csibi köz három napra le volt zárva a forgalom elől, mivel a lakodalmas sátrat az utca közepére állították, de ez nem okozott különösebb fennakadást Szék közlekedésében, a napközibe igyekvő és onnan hazatérő tehenek pont elfértek a kerítés mellett. Leszámítva azt a borjút, aki a lakodalom miatt többé nem tarthatott a nagyokkal.

Szék, ez a mezőségi, tehát nem székelyföldi falu erős bástya az autentikus népzene és a hagyományos viselet terén. A legtöbb mihálynapi vásáron népi öltözéket áruló erdélyi széki; – gazdag is a falu - Széken pedig rendszeresen időzik néhány pesti muzsikus vagy táncos.

A házasság örökké zöldellő pálmái közé igyekvő két fiatal egyike félig román származású, nem is igen beszélt magyarul, de mivel kicsi Márton (Széken mindenki kicsizi a számára kedveset, ahogyan a csángók meg állandóan kicsinyítő képzőznek) magyar, s a lakodalmat a férfi falujában szokták rendezni, így a rend is magyar volt. Széki volt például a pálinka, ami ha nem is emelkedett oroszhegyi magasságokba, jelentősen megkönnyítette a kultúrák találkozását, jórészt magyar volt a muzsika, sőt magyar volt a román származású násznagy. Marinel civilben Márton sógora, bonyolult személyiség, ami abból is kiderült, ahogy vasárnap délután halkan cifrázta nekünk a dákoromán kontinuitást egyértelműen cáfoló dalokat.

A mennyasszony családtörténetéből csak annyit sikerült megfejtenünk, hogy magyar apja a jórészt románok lakta Bonchidán elrománosodott, lánya nem is tanult meg magyarul. Nicoleta hibátlan kétnyelvűsége az ifjú férj minden fogadkozása ellenére kétséges, ismervén a kolozsvári lakótelepek nemzetiségi összetételét; ott lesz ugyanis majd lakásuk. A lakodalom se nem széki, vagyis viseletes, hagyományos, se nem úrias, tehát egyszerű evés-ivásos, hanem a kettő keveréke volt. Végigmentek a ceremónián, de az ifjú pár nem hordott viseletet (nagyon drága lett volna beszerezni Nicoletának, magyarázta Márton, de vélhetően inkább a feleség asszimilációja tartott még nagyon az elején). A román vendégek nem ismerték a magyar táncokat, de ebből nem volt probléma, mert nem ismerték a román táncokat sem, pedig állítólag Bonchidáról származnak a talán legszebb erdélyi román táncok. Őket az Akácos út meg Lagzi Lajcsi indította be, ahogy Erdélyben mondják, a hamis muzsika. A régi öregek is biztos ezt mondták a 30-as években, amikor a falusi táncokban megjelent a foxtrott, a keringő, meg a charleston, amiket ma már csak az akkori fiatalok járnak két lassú csárdás között. És persze az akkori hamist ismerik a budapesti néptáncosok is, akik a legtöbb helyinél hibátlanabbul, bár kevesebb lélekkel járják a táncokat.

Természetesen a román vendégek zenei preferenciái is érthetők, a legtöbbjük nem Bonchidáról érkezett, hanem városon él, és moldvai vagy regáti lévén még haza sem tud járni a rokonokhoz feltankolni és identitást erősíteni, mint a városlakó magyarok teszik hétvégén és ünnepek idején. Azért a románok is jól érezték magukat a lagziban, nem bozgorozott senki, a magyarok sem nyustuztak. A sátor alatt ugyan kicsit elkülönült a két csapat, de bent a házban kalapos széki bácsi és városi román gyerek egymás mellett szorongott a lócán, figyelve, ahogy Van Damme megmutatja a kicsi gonosz sárgáknak, hogy mi is a rend.

Bubuci bandája, a felszegi zenekar játszott (a falu mindhárom szegének külön zenekara van), a vendégsereg összetételére való tekintettel román brácsással és egy orgonistával kiegészülve. Szombat délután kettőkor kezdtek, aztán elkísérték a lánykérőket Bonchidára, utána folytatták Széken, pont 24 órát játszottak egyfolytában. Közönségük is felülmúlta állóképességben bármelyik pesti acid legényt, a hetvenéves bácsi ugyanúgy nyomta a csárdást délután, mint másnap, amikor a pesti vendégek előszédelegtek, kezükben gyógyszeres fioláikkal. Volt néhány igazi rokkendroll figura a románok között is, egyikük belépett a sátorba, a legjobb hungáriás éveket idéző mozdulattal eldobta a cigit, elhelyezte a tincset a homlokban, aztán beállt a lajbisok közé rokizni. Ő persze nem bírta másnapig, hiányzott zsigereiből az ökonómia, ami a székieket képessé tette arra, hogy vasárnap délután, a lagzi végeztével még egy focimeccsre is kiálljanak a szomszéd faluval. Egy órán át pörögnek négyen összekapaszkodva (járják a „magyart”), de minden tizedik percben elkezdenek körbe csoszogni és billegni, szigorúan ritmusra persze, aztán hegyibe megint. A lehető legkisebbet mozdítják a lábukat, nem lépnek métereseket, nem dobálják látványosan végtagjaikat, holnap is lesz nap, föld állat, munka magyarban, mégis intenzívebben és tovább mulatnak, mint az XTC dervisei. De a bonchidai románok is tudhatták a titkot, a lány kikérésekor az öregasszony karján lógott a retikül, a bácsi butykost szorongatott egyik kezében, nyomták, és egyszer sem vétették el a lépést, pedig ott fűben kellett pörögniük.

A meghívott 300 vendégnek csak a fele jelent meg, ami nemcsak a hangulatra, a Babuci vonójába illesztett bankjegyek számára, de az ünnepeltek életkezdési támogatására is kihatott: a tervezett összegnél kevesebb lej gyűlt össze a mulatás végére. Kint így hívják azt, ami nálunk menyasszonytánc: a násznagy üres borítékokat oszt ki éjféltájban, mindenki beleteszi a pénzt, és szép kalligrafikusan rávési, hogy „Szabó Bálint 500 lej”. Gond csak akkor van, ha Szabó Bálintnak hatszázat kellene fizetnie, ugyanis ötven évre visszamenőleg fel van jegyezve, hogy ki mennyit adott a másik lagziján. A pénzromlás, pénzcsere sem gond, vannak különféle szorzóik a történelmi változásokra, csak az ember botlik néha, és kevesebbet ad, mint amit az apja kapott egykoron, akkor, amikor Kormányzó urunk olyan gyönyörűen mutatott azon a fehér lovon.

Szalmási Nimród

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
November 1-jén az összes szentet ünnepeljük
November 1-jén az összes szentet ünnepeljük
A katolikusok számára mindenszentek ünnepe kötelező egyházi ünnep.
Hirdetés
Hirdetés
Elhunyt orvosaikról, képviselőikről sem feledkeznek meg Komádiban
Elhunyt orvosaikról, képviselőikről sem feledkeznek meg Komádiban
A dél-bihari kisváros temetője felkészült a halottak napjára érkezők fogadására.
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
Példaként említik, hogy Debrecenben találkozik a nyugati és a keleti tőke
A német gazdaság gyengélkedése jelentős mértékben fogta vissza a magyar ipari termelést
Megszűnik három különadó
Kivezeti a kormány.
Turizmus: felemás a szeptemberi mérleg
A belföldi vendégek száma 5 százalékkal alacsonyabb volt az előző év azonos havinál.
Hirdetés
Hirdetés
Támogatott tartalom
Halloween Party a Grand Casinóban
Halloween Party a Grand Casinóban
Tudjuk, hol fogja tölteni az idei halloweent.
Bérbe adnák a belvárosi hotelt
Bérbe adnák a belvárosi hotelt
A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. pályázati felhívása.
Közeleg az ikonok éjszakája
Közeleg az ikonok éjszakája
A magyar klasszikus rocktörténelem három emblematikus zenekara élő nagykoncertet ad Debrecenben.
Hirdetés