Dalai lárma
Ideje lenne már e hasábokon is gratulálni Csukás Istvánnak, a 2011-es Prima Primissima díj kategória győztesének, egyéb megfontolásokból is, mert az életmű hevenyészett áttekintése során végre kitudódott, honnan veszi azokat a megfejthetetlen kóbormacska-neveket: Oriza Triznyák például évtizedek óta nyugtalanít; a dalai viceláma, Őszentsége Szakja Trizin magyarországi látogatása óta azonban homlokomon kisimultak a ráncok.
Őszentsége a 41. a hagyományt folyamatosan őrző lámák sorában, s ebbéli minőségében 1959-ben, a kínai megszállás alkalmával hagyta el Tibetet. Őszentsége az általunk jól ismert Dalai Láma után közvetlenül a második a tibeti hierarchiában, karizmatikus elöljárója azonban eleddig homályba szorította. A plakátfotók alapján Őszentsége Szakja Trizin úgy fest, mint aki előző életében Juszt László volt, a későbbiekben pedig majd Demis Roussosként reinkarnálódik, élőben inkább Sitting Bullra emlékeztet; méltóságteljesen helyezkedett el a sportcsarnok hevenyészett színpadán, mellette aszketikus kis tanítvány, másik oldalán magyar tolmács.
Két-háromszáz fizető néző, a másfél órás tanítás 1 500 forint, de az első három tanításra bérlet is váltható, 3 ezerért. A vasárnapi, Tara Hosszú Élet beavatás és tanítás című program 2 ezer forint, bérletszünet. A műsor a szenvedés buddhista megközelítéséről szól. A lényeg: a szenvedés fő oka a zavart, nem tiszta tudat, amit ki kell tisztítani. Nagyjából ugyanez a többi kis és nagy egyház tanításának lényege, ráadásul abban is megegyeznek, hogy a tudat kitisztítására ők a legalkalmasabbak. Végeredményben meg lehetne valósítani az abszolút ökonómiát, ha a felekezetek megegyeznének hol, és hogyan szedik a pénzt.
A buddhisták nem térítő egyház, ők már az ajtóban inkasszálnak. A katolikusoknál havi bontásban ketyeg a dézsma+az extrák, a Hit Gyülekezeténél a teljes megtérésig szó sem esik pénzről, utána jön a „boldog, ki szívvel, dúsan ad”, plusz további gázsi lelkesedés függvényében. A szcientológusoknál nincs jövedelemarányos adakozás: bárkit megkopasztanak két hónap alatt ötszáz ronggyal, viszont adnak számlát. Na ezt hozza valaki közös nevezőre. És akkor még nem tettünk említést a végsőkig cizellált Krisna-tudatú konstrukcióról: megtérés után koszt-kvártély, viszont a járdán adományokat kell gyűjteni, imígyen végül is azok tartják el az egyházat, akiknek semmi közük hozzá.
A buddhisták és egyben Szakja Trizin szerint a szenvedésnek három fajtája van: a szenvedés okozta szenvedés, a változás okozta szenvedés, és a dolgok állandótlan természete okozta szenvedés. Ugyanezt bővebben elmondja egy más vallású guru is, de ha valaki a keleties szavakat és a veretes, klasszikus hangzású neveket szereti, érdemes beugrania a buddhistákhoz. Őszentsége Szakja Trizin például a következő tanítókkal állt kapcsolatban: Dzsamjang Kjenzi Csöki Lodrö, Nawang Lodrö Semphen Nyingpo, Csögye Trincsen Rinpocse, valamint Kenpo Api Rinpocse. Később Drupcsen Rinpocse és Dzamjang Kenzi Rinpocse reá hagyományozták a nyingmapák „Hatalmas Tökéletességét” is. Hogy a számos Rinpocse hasonló szerepet tölt-e be, mint a korai mormon egyház tanúságtévő névrokonai ezúttal nem derült ki, legfeljebb annyi, hogy a Csillagok háborúja forgatókönyvírója sokat forgolódott buddhista körökben. Ha a jövőben bárkinek szüksége lesz rá, hogy különbséget tudjon tenni történelmi és nem történelmi egyházak között, elárulom a varázsreceptet: a történelmiek nem üvöltöznek.
Szakja Trizin is visszafogottan tanít, csak néha irgalmatlanul nagyokat krákog a mikrofonba, odakinn megszólalnak a riasztók; valószínűleg meghűlt a repülőn. Őszentsége elmondta, hogy a szenvedés fő oka: nem vagyunk tudatában tudatunk tiszta természetének, mintegy híján vagyunk a bölcsességnek. Ezen a ponton szólalt meg a nézőtéren az első mobiltelefon. Az ember azt hinné, a buddhista előadás valamivel disztingváltabb közönséget vonz, mint a Cinema City, de hétkor jött a csipogós kvarcóra, és csak imádkozhattunk, hogy a későbbiekben ne kússzon a láma homlokára egy kis infra célgömb. Az ember, aki egy viskóból egy palotába költözik, egy idő után ott is boldogtalan lesz, így a láma, mert a relatív állapotváltozás csak a felszínen hoz javulást és így tovább és így tovább. Akárhogyan is, a boldogság titkát valószínűleg Lord Byron fejtette meg, amikor a naplójában ezt írta: sok függ a neveltetéstől, sok a lelki alkattól, de a legtöbb a jó emésztéstől.
Szalmási Nimród
