Így élnek a magyarok a háború peremén – Beregszászról jelentjük

2022. február 24-én robbant ki szomszédságunkban az orosz-ukrán háború. Immár nyolc hónapja közvetetten érint minket, de nálunk sokkal jobban megviseli a kárpátaljai magyarokat. Beregszászt és környékét bár a harcok nem érintik, a háború életük részévé vált, megváltoztatta a mindennapi működésüket, családokat szakított szét, lakhelyük elhagyására késztette őket, vagy hónapok óta a besorozástól való félelemben élnek.

Légiriadó naponta többször

A légiriadó szirénái október második felében újra napi többször megszólalnak, de a lakosok egyelőre nem foglalkoznak vele, mivel nem érzik a közvetlen veszélyt. A férfiak bezárkóznak lakásukba, nem veszik át a behívót, a postaládában hagyottról pedig tudomást sem vesznek. Munkába is félelemmel járnak – ha járnak, hiszen az utcán is bármikor megállíthatják őket. Sokan nem maradtak otthon a lehetséges legrosszabb fejleményekre várva, hanem a háború kitörésekor Magyarországra költöztek vagy visszatértek külföldi munkahelyükre.

Szétszakadt családok

Főként az értelmiség elvesztése okozhat majd hosszú távon gondot a kárpátaljai magyarság számára. Géza, történelem-földrajz szakos tanár is úgy döntött, hogy a háború alatt Magyarországon telepszik le. Jelenleg családja nélkül albérletbe kényszerült Nyíregyházán. Éppen vendégoktatóként dolgozott Budapesten a háború kitörésekor, s ekkor hamar döntést hozott, hogy nem tér vissza Beregszászba ebben a zavaros időben, hanem Magyarországon próbál teljes munkaidős állást találni. Hadköteles korú révén tartott attól, hogy előbb-utóbb behívót kap annak ellenére is, hogy tanulmányai miatt ő nem vett részt katonai alapképzésben sem. Eleinte a Keleti pályaudvaron önkénteskedett is, hogy segítse az Ukrajnából menekülőket. Végül tanügyi kontrollerként sikerült elhelyezkednie, aminek a tanításhoz jelenleg nem sok köze van. Számára ez csak egy időleges megoldás, ugyanis a helyzet rendeződése után szeretne visszatérni szülőföldjére, ahol magyar tannyelvű intézményekben közel 20 évet dolgozott le. Felesége és gyermekei Beregszászban maradtak, ők tudják ott folytatni a megszokott életüket: felesége továbbra is dolgozik, gyerekei iskolába járnak. Hetente, kéthetente találkoznak az albérletében. Nagy váltásként éli meg ezt az időszakot a család szétszakadása és az új munkaköre miatt is.

A nők sincsenek biztonságban

Már a nők egy része sem érzi magát biztonságban. Október elején az ukrán parlament elfogadta azt a törvényt, melynek értelmében az Ukrajna Védelmi Minisztériuma által jóváhagyott jegyzékben meghatározott, a megfelelő katonai szakterülethez kapcsolódó végzettséggel és/vagy szakmával rendelkező (például kémikus, biológus, telekommunikációs szakember, élelmiszertechnológiákkal foglalkozó szakember, informatikus), egészségi állapotuk és életkoruk szerint katonai szolgálatra alkalmas nőket csak önkéntes alapon, az ő beleegyezésükkel veszik nyilvántartásba. A törvény azonban előírja az egészségügyi dolgozók kötelező katonai nyilvántartásba vételét. Amíg az önkéntesség és a kötelező érvény meghatározásán vitáztak, sokan inkább elmenekültek az országból.

Kárpátaljai áldozatokról naponta írnak a helyi sajtóban, köztük már több magyar nemzetiségű is van. Beregszász polgármestere is megemlékezik róluk Facebook oldalán: utoljára október elején egy beregszászi születésű katona temetéséről adott hírt, aki a hetedik kárpátaljai magyar nemzetiségű áldozat.

30 ezer forintos nyugdíj

Általánosságban elmondható, hogy a bérek nagy eltérést mutatnak, hiszen legtöbben magánkézben lévő cégeknél dolgoznak, ahol önkényesen szabják meg a bérezést. A középiskolai tanárok – akik Ukrajnában sem tartoznak a legjobban kereső rétegek közé – fizetése 10-15 ezer hrivnya között alakul, viszont a legnehezebb helyzetben lévők, azaz egy rokkantnyugdíjas vagy egy alacsony öregségi nyugdíjjal rendelkező esetében előfordulhat, hogy 2-3 ezer hrivnya között kapnak kézhez, ami 20-30 ezer forintnak megfelelő összeg. Ehhez képest 28 hrivnya körül van egy kiló kenyér ára, 6 hrivnya egy tojás. Bizonyos árucikkek esetén nagy megugrást tapasztaltak ősszel: például a hagyma árában, valamint a disznóhús egy kilogrammos ára nemrégiben 120-ról 160 hrivnyára emelkedett. Egy liter benzin 50 hrivnya, azaz 500 Ft körül van. Az ellátottság viszont továbbra is kiváló, minden termékféle megtalálható a boltok polcain, nincs hiány semmiből.

Ott sem lesz őszi szünet

Az energiafogyasztással kapcsolatban a hatóságok takarékosságra intenek országszerte, bár Kárpátalján nincs korlátozás vagy kimaradás jelenleg. A tűzifa ára is emelkedett – válaszként a várható megnövekedett igényekre. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke egyik nyilatkozatában elmondta, hogy a legtöbb kistérségben nem lesz őszi szünet, folyamatosan tanítani fognak, hogy december 15-ig teljesíteni tudják a tantervet, néhol pedig bevezették a hatnapos munkahetet, azaz szombaton is tanítanak. Babják Zoltán, Beregszász polgármestere energiatakarékosságra hívja fel a figyelmet közösségi oldalán, valamint a város az utcai világítás éjszakai lekapcsolásával takarékoskodik.

A magyarság kárára...

A háború kezdete óta Beregszász befogadja a belső Ukrajnából érkezőket, akik egyébként jelentős vásárlóerőt képviselnek. Nemcsak a mindennapi élethez szükséges cikkeket vásárolják, hanem ingatlanokat is, hiszen új életet kell kezdeniük egy új helyen. Ezzel párhuzamos jelenség, hogy a helyiek és a környékbeliek nagy része elhagyta Beregszászt, ami a magyarság csökkenésével és a magyar-ukrán lakosság megváltozott egyensúlyi helyzetével járhat együtt, ha a háború befejeztével nem térnek vissza addigi lakhelyükre.

Krajnik Ildikó