December 5.: a magyar baloldal szégyennapja

Tizenhárom éve, 2004. december 5-én rendezték a kettős állampolgárságról szóló népszavazást Magyarországon.

A népszavazást viszonylag rövid, ám annál intenzívebb kampány előzte meg. A parlamentben a jobboldal (Fidesz, MDF) támogatta a kezdeményezést, a civil szférában pedig az egyházak és több társadalmi szervezet képviselője állt ki az "igen" mellett. Az akkori kormánypártok (MSZP, SZDSZ) azonban a kettős állampolgárság elleni voksolásra buzdították a szavazókat.

Gyűlöletkampány

A baloldal, és az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc fő érve az volt, hogy a kedvezmény megadása súlyos gazdasági terheket róna Magyarországra, ugyanis a magyar állampolgárság megadásával az országhatáron túl élő magyarok számára is biztosítani kellene a szociális juttatásokat, a közegészségügyi támogatásokat, ezeket pedig a magyar lakosság adóterheiből kellene finanszírozni. 

A Gyurcsány-kormány plakátja a népszavazást megelőző kampányban:

A negatív kampány megtette a hatását, hiszen a választásra jogosultak mindössze 37,58%-a járult az urnákhoz. A népszavazás eredménytelensége és a nemmel válaszolók viszonylag magas (a leadott szavazatok 48,43%-a) aránya óriási csalódást okozott a határon túli magyarok számára. A csalódottságot csak fokozta, hogy a szlovákiai magyarság számára már 2004-ben is, a romániaiaknak pedig a 2007-es EU-csatlakozás miatt

pusztán szimbolikus jelentőségű lett volna a kettős állampolgárság megadása, amely az anyaország érzelmi kötődését jelképezte volna a határon túl élő magyarok irányába.

Közülük sokan a magyar identitásuk megkérdőjelezéseként értékelték a népszavazást. A határon túli magyar vezetők éles szavakkal bírálták a baloldali magyar kormányt a nemzet megosztottsága miatt, amelyet túlnyomórészt a szocialisták gyűlöletkampányának tulajdonítottak.

Elégtétel

A 2004. december 5-án még ellenzékben lévő Fidesz egyik alapvető nemzetpolitikai célkitűzésének tekintette a határon túli magyarok állampolgárságának visszaadását. A 2010-es választási győzelmet követően az első intézkedések között szerepelt a határon túli magyarok kettős állampolgárságának biztosítása. A Fidesz-KDNP vezetésével 2010. május 26-án elfogadták az erről szóló jogszabályt, amely 2011. január 1-jei hatállyal lehetővé teszi az egyszerűsített honosítást a határon túli magyarok számára.

Mindössze három ellenszavazat volt: Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba, valamint Szanyi Tibor nyomott nemet voksoláskor.

2013. január 16-án Kolozsváron Mesterházy Attila, az MSZP elnöke elnézést kért a határon túli magyaroktól, amiért pártja 2004-ben a kedvezményes honosítás lehetőségének megtagadása érdekében kampányolt. „Ezzel kárt okoztunk akkor a magyar-magyar kapcsolatoknak, és olyan érzelmeket keltettünk a határon túli magyarságban, amelyek joggal sértették őket. Téves politikai döntés volt, ezért elnézést kérünk mindazoktól, akiket ezzel megsértettünk“ – nyilatkozta akkor.