Végveszélyben Debrecen egyetlen kastélya

Visszanyeri-e még valaha eredeti állapotát a debreceni Vértessy-kastély? Vagy szép lassan az a kevés is eltűnik belőle, ami még megmaradt? Úgy tűnik, jelenleg ez utóbbi a valószínű, ha csak nem történik fordulat az ügyben. Az évek óta üresen álló kúriának már csak a falai állnak, és lehet, hogy csak a jó minőségű téglának meg a habarcsnak köszönhető, hogy még nem omlott teljesen össze. Ha valaki a Gázvezeték utcán a Vértesi utca felé jár, talán már észre sem veszik a kastélyt, hiszen az útról egyre kevesebb látszik belőle, és szinte már tényleg nincs is mit észrevenni rajta. Pedig akár Debrecen egyik büszkesége is lehetne.

A kastély és a hozzátartozó mintegy 3200 négyzetméter tulajdonosa jelenleg egy családi cég, amely 2005-ben vette meg az ingatlant. A vállalkozás képviselője, Szabó Tamás érdeklődésünkre nem tudott jó hírrel szolgálni. Felidézte, hogy

2012-ben sikeresen pályáztak, és 500 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek a felújítására. Ám pár héttel azt követően, hogy megítélték a félmilliárd forintot, a nyertes pályázatot valamiért visszavonták. A pénzből az épületet és a környékét is teljesen fel lehetett volna újítani.

A tulajdonos elképzeléseiben egy olyan rendezvényház kialakítása szerepelt, ahol például esküvőket tarthattak volna. A kúria állapota azóta is folyamatosan romlik, így ma már a felújítás valószínűleg az akkori költségek többszörösébe kerülne. Szabó Tamás elmondta azt is: nem adta fel, folyamatosan keresi a lehetőséget arra, hogy hogyan tudna forrást bevonni, de olyan pályázatot egyelőre nem talált, amelybe „beleférne” a kastély rekonstrukciója.

A debreceni úszósport bölcsője

A 2011 óta műemléki védettség alatt álló kastély történetéről az egykori tulajdonos unokájától, Vértesi Ferenctől számos érdekességet tudtunk meg. Például azt, hogy a Déli sor, a Mikepércsi út és a reptér által határolt területen 1871-ben kezdődött a földosztás, vasutasoknak és téglagyári munkásoknak. Előtte búzaföldek, szőlőültetvények voltak a környéken. A térség fejlődése Balogh Mihály városi főmérnök és rokona, Vértessy István nevéhez fűződik. Emléküket 1910 óta őrzi utcanév. A Vértesi és a Balogh Mihály utcák közötti területen állt a téglagyár és a kastély, amelynek építtetője Somogyi Gábor nemesi származású cserépmester volt. Belvárosi házának árából a Tégláskert mellett vett egy telepet, amelyen 1827-ben cserép- és téglagyárat létesített, magának és családjának pedig felépítette a kastélyt. A kúria romantikus stílusban épült, de azt nem lehet tudni, hogy pontosan mikor.

Ami biztosnak tűnik: 1842-ben már teljesen berendezve állt. Később a kastély Zichermann Ignác, majd Balogh Mihály városi főmérnök, végül pedig a Vértessy-család tulajdonába került.

A Vértessyek a téglagyári vállalkozásba is Balogh Mihály révén kerültek, Vértessy István ugyanis a főmérnök unokahúgát, Molnár Juliannát vette feleségül. A családi vállalkozás 1904-től 1945-ig volt bejegyezve Balogh-Vértessy Közkereseti Társaság Téglagyára néven.

Ez a társaság végezte a szemétszállítást is, amely az agyagkitermelés után megmaradt gödröket töltötte fel a lakossági hulladékkal. Később a kubikgödrökből kitermelt agyag helyére gyógyító hatással is rendelkező talajvíz tört fel, így hozták létre a város első nyílt vizű strandját, ahol több mint 100 kabin, büfé és különböző tornaszerek álltak a fürdőzők rendelkezésére. Sőt a debreceni úszás bölcsője is itt volt, az egyik tulajdonos, Vértessy Lajos ugyanis megalapította a Debreceni Kereskedelmi Alkalmazottak Sportegyesületének (DKASE) úszószakosztályát. A város első úszóversenyét is itt tartották 1919. augusztus 16-án.

Kastélyból sertéshizlalda

Vértesi Ferencnek gyermekkorából is vannak emlékei. Mint mondta, utolsó családtagként a nagynénje lakott a kastélyban, ő pedig többször is ott nyaralt. Megvolt még akkor a tó, a gazdasági épületek, amelyeket gyümölcsöskert vett körül. Az 1952-es államosítás után jött az igazi mélyrepülés: a kastélyból sertéshizlalda lett, az épületbe pedig beköltöztették a dolgozókat. 1953-ban a nagynénjének is el kellett hagynia a kúriát. Később az üzem épületeit lebontották, a tavat feltöltötték, majd egy időben szociális szükséglakásokat alakítottak ki benne. – Elszomorít, ami történt, tulajdonképpen a szemünk láttára megszűnik a múlt egy darabja – fogalmazott. – Ha nem áll be kedvező fordulat, csak a képek, dokumentumok maradnak me az utókornak.

Lehet, hogy Ybl Miklós tervezte

A kastély felújításának tervét a debreceni Kassai Zsolt készítette. A jelenleg Budapesten dolgozó okleveles építészmérnököt telefonon értük el. – Különböző funkciókat próbáltunk kitalálni  az épületnek, és végül egy esküvői rendezvényházra adta be a tulajdonos cég a pályázatot, amit meg is nyert, de később mégsem jutott hozzá a támogatáshoz – mondta. – Rengeteg munkám van ebben a projektben, és most ott hevernek a tervek az asztalfiókban, miközben a kastély állaga folyamatosan romlik.

Bár teljes bizonyossággal nem állíthatja, de Kassai Zsolt elképzelhetőnek tartja, hogy az eredeti tervet Ybl Miklós készítette. – Budapesten egy Ybl-ház tetőrébeépítésének a végéhez közeledtünk, amikor a Vértessy-kastély tervezésével megbízott a tulajdonos - mesélte. A két épület között számos hasonlóságot fedeztem fel, ezért azt gondolom, hogy Ybl Miklós keze munkáját dicséri a kastély. Bár az eredeti tervek nem maradtak fenn, több olyan mesteri szerkesztés is van az épületben, amelyek erre utalnak, és amelyek miatt még mindig áll az épület.

Kiváló anyagot használtak a megépítésekor, a boltozatok íveit mesteri módon szerkesztették meg. Ma már nem igen találnánk olyan kőművest, aki ezt újra meg tudná csinálni.

De vajon meg lehetne-e még egyáltalán menteni a kastélyt, amely nagyon rossz állapotban van? Kassai Zsolt szerint ez nem is lehet kérdés. – Ez egy országos műemlék, mindenképpen meg kellene menteni – szögezte le. – Nézzen körül Debrecenben! Hány kastélyt lát a városban? Egyet sem, ez az egyetlen, nagyon sajnálnám, ha végleg eltűnne. Hiába a kiváló anyag, ha nem történik valami, előbb-utóbb magától összedől. Bízom benne, hogy a jelenlegi városvezetés felismeri a jelentőségét, és nem hagyja veszni ezt az értékes műemléki épületet.

Kassai Zsolt kérdésünkre elmondta azt is, hogy a tervek elkészítéséhez nagyon sok segítséget kapott az egykori tulajdonos unokájától. Vértesi Ferenc a családi albumból olyan régi fotókat adott át neki, amelyek alapján rekonstruálni lehetett, hogyan is nézhetett ki a kastély a fénykorában. Az okleveles építészmérnök kudarcként éli meg, hogy a tervek a fiókban porosodnak. – Egy ilyen sikertelenség elkedvetleníti az embert – mondta. – Debreceni vagyok, de itt kevés tervem valósulhatott meg. Úgy tűnik, tényleg igaz a mondás, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában.

Debreceni önkormányzat: meg kell óvni az épületet

Az ügyben megkerestük a debreceni önkormányzat sajtóosztályát is. Válaszukat változtatás nélkül közöljük.

Takács Tibor