Újléta jövője a múlt és a jelen között van

Másfél éves várakozás után végre átadták Újléta piacát, ami mérföldkő a falu életében – erről is beszámolt a Cívishírnek Szimáné Tóth Erzsébet polgármester, amikor települése jelenlegi helyzetéről és jövőbeni terveiről kérdeztük. Az 1100 lakosú faluban az elmúlt évtizedben több mint egymilliárd forint értékben sok fejlesztés történt, de bőven maradtak még megoldásra váró ügyek.

A piac átadása azért húzódott el, mert a szolgáltató másfél évig nem kötötte be az áramot az épületbe. – A falu életében nagyon fontos ez a beruházás, hiszen végre rendezett körülmények között árusíthatják portékáikat az eladók, és kulturált környezetben válogathatnak a vásárlók – mondta a polgármester. A másik nagy fejlesztés a Liget utcai út aszfaltozása volt, így ma már csak egyetlen belterületi utca maradt szilárd burkolat nélkül. A régi utak karbantartása azonban komoly kihívás, mert a tormatermelés miatt rendszeresen érkező kamionok hamar tönkreteszik a burkolatot.

Tervek 2029-ig

A település hosszabb távú céljai között szerepel egy emlékpark kialakítása. Újléta jelenleg csak egy 1956-os emlékhellyel rendelkezik, a nemzeti ünnepeket pedig a templomkertben lévő kopjafáknál kénytelenek megtartani. – Nem szeretnénk mindig másokhoz alkalmazkodni, kell egy saját méltó hely, ahol az egész falu együtt ünnepelhetne – hangsúlyozta Szimáné Tóth Erzsébet.

A programokban szerepel a Gyerekház felújítása is: a több mint hatvanéves egykori iskolaépület kívülről szorul rekonstrukcióra, tetőszerkezete is megérett a cserére. Az egészségház ugyan 2014-ben lett teljes körűen felújítva, de a fűtés csak klímával működik, ezért vagy visszaállítanák a gázfűtést, vagy nagyobb napelemes rendszert telepítenének, az egész épületben korszerűsítésre vár a villamoshálózat.

Egy évtized eredményei

Az elmúlt tíz évben több mint egymilliárd forint érkezett a faluba, amiből szinte minden intézményt fel tudtak újítani. Új mosoda és közösségi ház épült, átadtak hat bérlakást a hátrányos helyzetű családoknak, műfüves és többfunkciós sportpálya, játszóterek létesültek, megújult az óvoda és az étkező, felújították az iskolát – a fejlesztések hosszú sora bizonyítja, hogy Újléta minden lehetőséget igyekezett kihasználni. – Amire pályázhattunk, arra pályáztunk is – tette hozzá a polgármester.

Bosszúságot okoz viszont, hogy megszűnt a helyi posta. A mozgóposta nem jelent megfelelő megoldást, rossz időben, különösen az idősek kerülnek nehéz helyzetbe. A posta épületét ugyan felajánlották az önkormányzatnak, de munkaerő híján lehet, nem tudják újraindítani a szolgáltatást.

A Tóbi-pince sorsa

Az egyik legnagyobb szívfájdalma a település vezetőjének a határban álló Tóbi József-féle pince, amely a Tiszántúl legnagyobb föld alatti borospincéje. Egykor itt érlelték az Újlétai ezerjó bort, amely országos hírnévre tett szert, ma viszont az építmény beázik, csempéi peregnek, lassan az enyészeté lesz. – 2016 óta keressük a megoldást, de minden próbálkozás kudarcba fulladt. A 24. óra utolsó percében vagyunk – fogalmazott Szimáné Tóth Erzsébet.

Szakmai tervek ugyan készültek, amelyek a pince és a szomszédos épület rendezvényházként történő hasznosítását irányozták elő, ám a megvalósításhoz több mint 400 millió forintra lett volna szükség, támogatást azonban nem kaptak.

Mit hozhat a jövő?

A település életére Debrecen közelsége is erősen hat. A 48-as főút felújítása óta sokan járnak be a városba dolgozni, mások inkább beköltöznek. A fiatalok közül kevesen maradnak Újléta határain belül, a nagyváros elszívó hatása erősen érződik. – Programokkal, szakkörökkel próbáljuk a tizenéveseket itthon tartani, ösztöndíjat is adunk, de nagyon nehéz a feladat. A fiataljaink közül vannak, akik diplomát szereznek, de már nem térnek vissza a tormatermeléshez, nem jönnek haza Újlétára – mondta a polgármester.

Pedig a torma továbbra is Újléta gazdaságának alappillére, megélhetési növénye. A Tormaricum feldolgozóüzem és két helyi cég is itt működik, helyi munkaerőt alkalmazva. A településhez tartozó erdő pedig hosszú távon a fenntarthatóságban és az energiaellátásban játszik szerepet, bár az illegális fakivágások és a magánerdők védelme folyamatos gondot jelent.