Szocik, Sztálin és a foci halála
Dunaújváros sosem volt a világ közepe: a török hódoltság alatt éppúgy kétszáz lakosa volt a Pentelének nevezett településnek, mint az 1848-as szabadságharc idején. Akkoriban szerbek és rácok éltek a faluban, majd egy nazarénus szekta hirdette az igét - amíg a karhatalom le nem számolt a megváltást ígérőkkel. A jövőt az 1898-as esztendő vetítette elő, amikor a kistelepülésen először tartottak szocialista gyűlést.
Ismeretlen faluból "világváros" . Igazi változást a második világháború utáni időszak hozott a környéken. A kommunista párt elhatározta, hogy Magyarország a "vas és acél országa" lesz. Először Sióagárdon szerettek volna vasművet építeni, de számítások szerint ott majdnem kétszer annyi (6 millió köbméter) földet kellett volna megmozgatni, mint Dunapentelén (3,5 millió köbméter). Mohács is szóba került a vasműnek otthont adó városként, de a Jugoszláviával szemben fennálló rossz viszony miatt a "városépítők" Pentele mellett döntöttek.
Kitalálták, hogy legyünk a „vas és acél országa"
"Megbízunk, hogy vegyél részt Dunapentele építésében. Vagyis, hagyd ott szülőfaludat, szakmádat, múltadat, régi életedet, és Dunapentelén kezdjél újat, vállald a kényelmetlenséget, a pufajkát, a gumicsizmát, taposs híg sarat, áss árkot, szállásold be magad egy barakkszobába, ahol a tieden kívül még harminc pár bakancs áll a fal mellett, és ne mérgelődj, ha szervezési hiba miatt délben hozzák a reggelit és este az ebédet. Érezd jól magad, és légy optimista, mert olyasminek a részese vagy, amit a magyar történelem aranylapjain jegyeznek fel." - olvasható egy korabeli szórólapon. A hatás nem maradt el: az egyik munkásbrigádot azért kellett megdorgálni, mert a verseny lázában éjjel beszöktek az építkezésre és csendben, titokban tovább dolgoztak.
Felépült Sztálinváros!
A munkások "óhaja": Sztálinváros. Az épülő városnak nevet kellett adni. A Sztálinváros elnevezés Gerő Ernő ötlete volt, aki azonban úgy érezte, elegánsabb lenne, ha a munkások kérnék a Pártot, hogy Sztálinról nevezhessék el városukat. A Dunai Vasmű dolgozóinak Rákosi Mátyáshoz szóló levele a kérelmet így összegezte: "Legforróbb óhajunk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóján, épülő nagy művünket és városunkat, ötéves tervünk büszkeségét, a világ minden dolgozójának vezéréről, a szocializmus megvalósítójáról, a magyar nép legőszintébb barátjáról, a nagy Sztálinról nevezhessük el. A Vasmű minden egyes dolgozója, városunk minden egyes dolgozója kéri, hogy épülő békeművünk Sztálin Vasmű, új, szocialista városunk Sztálinváros nevet vehesse fel." A levelet 14 800 dolgozó írta alá.
Sztálin halála után derült ki, a dolgozók aláírása nem volt annyira őszinte...
Sztálin halála után. Kiderült, hogy elhibázott koncepció volt Magyarországot a "vas és acél" országának kikiáltani. Sőt, Nagy Imre miniszterelnöksége alatt több kommunista politikus is arról nyilatkozott, hogy az ország gazdasági problémáinak oka a Sztálini Vasmű megépítése volt. Az pedig, hogy a 14 800 dolgozó aláírása mennyire nem volt őszinte, a város '56-os forradalomban betöltött szerepe bizonyítja. A városi népgyűlés már október 24-én elhatározta, hogy a Sztálinváros elnevezés helyett visszatér a történelmi eredetű Dunapentele használatához, s a Sztálin Vasmű elnevezést a Dunai Vasmű elnevezéssel váltja fel. 1961-ben aztán a város új nevet kapott, azóta nevezik a települést Dunaújvárosnak.
Sztálintól a Dunaferrig. A futballklub 1952-ben alakult meg, és egy év múlva már be is mutatkozott az első osztályban, igaz, a kezdetekkor mindössze egy évet töltött el ott: 1953-ben a Budapesti Postást és a Soroksárt megelőzve a 12. helyen végzett a csapat, amely egy évvel később utolsóként kiesett. 1961-ben a város mellett a futballklubot is átnevezték: Dunaújvárosi Kohász lett az új név.
A stadionrekonstrukciós programból épült stadion most az enyészeté lesz?
A rendszerváltáskor a város összes egyesülete a Dunaferr nevet viselte, a kilencvenes években a város női kézilabdacsapata BEK-et (1999), a jégkorongcsapat pedig többször bajnokságot nyert. A focisták 2000-ben szereztek bajnoki címet. Egervári Sándor együttese aztán majdnem bravúrt hajtott végre a BL-ben is. A Dunaferr az első selejtezőkörben a Hajduk Splitet verte ki 4-2-es összesítéssel, a BL kapujában azonban a Rosenborg kiejtette a magyar bajnokot (2-2, 1-2).
A Dunaferr hamarosan egyre kevesebb pénzt invesztált a futballba, így történt, hogy 2003-ban a csapat utolsóként kiesett a másodosztályba - Tököli Attila 15 góljával így is a góllövőlista negyedik helyén végzett. A mélyrepülés azóta tart, a minap pedig Andics József, a klub egyik tulajdonosa kijelentette, hogy a városi önkormányzat miatt kellett a klubot megszüntetni. A testület havi 1 millió forintot kért a stadion használatáért - jelenleg Dunaújvárosban erre senkinek sincs pénze.
