Szervátültetés: Debrecenben végezték a 12 ezrediket

A koronavírus-járvány időszaka Magyarországon is visszavetette a szervátültetések számát, de az idei eredmények már kifejezetten bíztatóak - vélik szakemberek. A közleményük idézi Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem (SE) rektorát, aki közölte: az összes, elhunyt és élődonoros szervátültetés 68 százalékát az egyetemen végezték idén. Október 31-ig 127 vese-, 59 máj-, 40 szív- és 8 tüdőátültetés, illetve 6 hasnyálmirigy-transzplantáció történt.

Magyarországon az első szervátültetést - egy élődonoros veseátültetést - 1962. december 21-én végezték el Szegeden, és idén május 10-én megtörtént a tizenkétezredik szervtranszplantáció a Debreceni Egyetemen. A 12 ezer transzplantáció közül 9626 veseátültetés, 1277 máj-, 772 szívátültetés, 196 hasnyálmirigy-átültetés - általában vesével kombináltan - és 129 tüdőátültetés volt.

A programok fejlődésére utal, hogy az első ezer átültetés 30 év alatt, míg az utolsó ezer kevesebb mint három év alatt történt.

Magyarországon 2022-ben, a négy egyetemi városban működő hét szervtranszplantációs központban összesen 369 szervátültetés történt: 313 esetben elhunyt donorból és 56 esetben élő donorból eltávolított szervvel.

A szervátültetésre szoruló páciensek közül legtöbben új vesére várnak, Magyarországon is a legnagyobb számban vesetranszplantációt végeznek. A vese páros szerv, és egyetlen egészséges vesével is teljes értékű életet lehet élni, ezért világszerte egyre nagyobb szerep jut az élődonoros vesefelajánlásnak. A hazai szabályozás lehetőséget ad arra, hogy valaki az egyik veséjét felajánlja. A szakemberek szerint az élődonoros szervátültetéssel a többéves várakozási idő lerövidülhet, és ennek köszönhetően az időközben esetleg fellépő egészségi kockázatok száma is csökken, valamint előnye, hogy a beültetésre váró szervet nem kell szállítani.

Míg az elhunyt donorból származó beültetett vese átlagos túlélési ideje 8-9 év, addig ez az idő jelentősen, akár 15-20 évre is nőhet, ha a szerv élő donortól származik.

A szakorvosok azt is hangsúlyozzák, hogy akár elhunyt, akár élő személy szervét kapja meg, a beteg együttműködése nélkülözhetetlen a szervátültetés sikerességét és tartósságát tekintve. A felmérések szerint minden harmadik beültetett vese azért megy tönkre, mert a beteg nem tartja be az alapvető életmódbeli és kezelési szabályokat.

A közeljövőben elindulhat az inkompatibilisdonor-program, ami lehetővé teheti az élő donoros vesetranszplantációt olyan esetekben is, amikor a donor és a befogadó vércsoportja nem azonos.

Az elhunytakból származó, átültetésre alkalmas szervek száma korlátozott: sokkal többen várakoznak a műtétre, mint ahány megfelelő szerv rendelkezésre áll. OVSZ-adatok szerint a transzplantált betegek várakozási ideje a májátültetés esetén volt a legrövidebb: háromnegyed év. Tüdőátültetésre csaknem egy évig, szívátültetésre átlagosan 1,61 évig várakoztak. Kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés esetén 2,64 év, a vesetranszplantációnál pedig 3,82 év volt az átlagos várakozási idő.