Romákkal a romaügyért

Az Európai Bizottság kezdeményezte azt a magas szintű fórumot, amelyet a Kölcsey Központban tartottak Az EU alapok szerepe a roma integráció elősegítésében címmel.
– Olyan országokat kerestünk meg, amelyekben nagy számban élnek romák, és a régiós szintre „vittük le” a találkozókat – mondta Dominique Bé, az Európai Bizottság, Foglalkoztatási Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság főosztályvezető-helyettese a rendezvény sajtótájékoztatóján. S hangsúlyozta: – E konferencia üzenet, hogy az európai alapok közreműködnek a romák segítésében. A megvalósításhoz viszont együttműködés szükséges többek között régiós szinten, az önkormányzatok és a civil szervezetek között.

Debrecen eredményes

Az elmúlt években inkább eredmények születtek romaügyben a városban, mint konfliktusok. De nem szabad azt hinni, hogy egyedül meg tudjuk oldani a kihívásokat, hisz a pozitív eredmények partnerség nélkül elveszhetnek. Örömmel fogadta ezért Debrecen az Európai Bizottság kezdeményezését a fórumra, amelyre Budapest után Debrecenben regisztráltak a legtöbben, külföldiek is többen Debrecent választották – mondta Halász D. János alpolgármester. A konferenciától eredményeket remélt azért is, mert a cigányság több százezres népesség hazánkban és megítélésükkel, értékeikkel foglalkozni kell. – Egy dologból van kevés: időből, olyan nagy fajsúllyal nehezedik a társadalomra ez az ügy. El kell fogadni az unió segítő kezét, és motiválni az embereket a megoldásra – zárta szavait.

Nagy lépés uniós pénzből

Az unió nagy volumenű forrásainak köszönhetően Magyarország komoly előrelépést tehet a társadalmi integrációban. A különböző operatív programokból (TÁMOP) kap támogatást az egészségügy, az oktatás és a foglalkoztatási projektek. Ezeken 2013-ig ezermilliárdot felhasználó programokon belül a roma integrációt is támogatják – ismertette Sági Zsolt, a Humán Erőforrás Program Irányító Hatóságok igazgatója. Hozzáfűzte, hogy az Európai Szociális Alapból többmillió forintos beruházásai között a társadalmi integráció mellett jut pénz a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatására.
Felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van sokrétegű felmérésekre, megfigyelésekre arról, mennyi romát vontak be a programokba, milyen eredmények születtek, s megjegyezte, hogy a forrásfelhasználáson van mit javítani.

Fő pillér az oktatás

– Nehéz ma romának lenni Magyarországon a társadalmi előítéletek, az alacsony szakképzettség miatt – mondta Aba Horváth István, a Debreceni Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Csatlakozott ahhoz a véleményhez, hogy előrelépés csak úgy lehetséges a romaügyben, ha a segítő programok megírásában, megvalósításában cigányok is résztvesznek – s ehhez a közösségnek ki kell termelni az embereket. Az út és a cél, hogy a cigányok aktív keresők, adózó polgárok legyenek, a fiatalok minél tovább maradjanak az oktatásban. – Új társadalmi szerződést kell kötni cigányok-cigányok, magyarok-cigányok, cigányok-politikusok között – mondta. S azzal zárta szavait, hogy szeretné látni a cigánylakta vidékeken az aszfaltutakat, a villanyhálózatot, és hogy a romák közül is sokan bejutnak a főiskolákra, egyetemekre.