Parajdi katasztrófa: egy héten belül megoldások kellenek
Egy héten belül kell megtalálnia a román környezetvédelmi minisztériumnak a parajdi bányakatasztrófa és a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések számára a legjobb műszaki megoldásokat – határozott június 28-án rendkívüli ülésén az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság (CNSU).
Ilie Bolojan kormányfő online formában tartott rendkívüli ülésre hívta össze az országos testületet azzal a céllal, hogy határozza meg a rövid-, közép- és hosszú távú műszaki megoldásokat a parajdi sószennyezés miatt vízellátási gondokkal küzdő Kis-Küküllő menti települések számára.
A kormány közleménye szerint a tanácskozásra a helyzet sürgőssége miatt volt szükség, mivel a Kis-Küküllő sószennyezése állandósulni látszik. A CNSU a helyzet megoldásához a helyi hatóságok közreműködésére is számít, és felkéri őket, hogy saját önrésszel anyagilag is járuljanak hozzá a munkálatokhoz.
A határozat szerint a környezetvédelmi minisztériumnak hét nap alatt kell megtalálnia a sótalanítási megoldásokat Dicsőszentmárton, Gyulakuta és Küküllőszéplak víztisztító állomásainak működtetéséhez. Újabb 30 nap alatt pedig alternatív vízforrásokat kell azonosítani számukra, melyek függetlenek a parajdi sóbánya fölött folyó Korond-pataktól. A munkálatok finanszírozása a kormány tartalékalapjából történne.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleménye szerint a központi forrásokat a Cseke Attila által vezetett fejlesztési minisztérium biztosítja. A tárcavezető közölte: az érintett települések joggal várják el, hogy kormányzati eszközökkel védjék meg őket. "Segítünk, ahogy csak tudunk - senkit nem hagyunk magára, sem a parajdiakat, sem a Maros megyeieket" – húzta alá.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint a kormányfő az RMDSZ kérésére rendelte el a válsághelyzet gyors rendezését. Aláhúzta: a kormány azon dolgozik, hogy "gyorsan és hatékonyan" elinduljanak a munkálatok. "Parajd és a vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések számíthatnak ránk" – jelentette ki.
Maros megyében immár 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba hetek óta sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbányából a beleömlő Korond-patak. Az egymást követő sóhullámok miatt a dicsőszentmártoni, gyulakutai és küküllőszéplaki víztisztító állomás kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemel, a lakosságnak a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) biztosítja az ivó- és háztartási vizet.
Maros megyében 81 vízosztó pont működik. Egy összesítés szerint június 12-26. között 12,8 millió liter vizet osztottak ki. Ebből 6,2 millió liter volt ivóvíz, 5,6 millió háztartási és közel egymillió liter az állatok itatására alkalmas víz.
Radu Miruta frissen kinevezett gazdasági miniszter a Prima TV-nek adott interjúban bírálta az Országos Sóipari Társaságot (Salrom) a parajdi patak-elterelési munkálatok késése miatt, és szigorú fellépést ígért. A Salrom képviselői úgy nyilatkoztak, hogy 72 órás késéssel számolnak az eredeti ütemtervhez képest.
A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) politikusa figyelmeztetett, hogy a sóbánya beomolhat, és a helyén sós tó keletkezhet a Korond-patak medre alatti födém elvékonyodása miatt. Úgy fogalmazott: megérzése szerint a bányatársaságnak "nem érdeke a probléma megoldása".
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
