Parajdi sóbánya: figyelik a mikroszeizmikus aktivitást
Figyelik a mikroszeizmikus aktivitást a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, és a kapott adatok függvényében hetekbe-hónapokba is beletelhet, míg hazatérhetnek az otthonaikból kitelepített helyiek – közölte június 10-én a helyszínen Raed Arafat belügyi államtitkár.
Az országos katasztrófavédelmi hatóság (IGSU) vezetője az Agerpres román hírügynökség jelentése szerint úgy nyilatkozott, hogy a mikroszeizmikus aktivitást mérő, két különböző típusú szenzorokat vasárnap kezdi felszerelni a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Mint közölte, a külföldi szakértők szerint két-három hónapba is telhet, amíg az állandó mérések révén sikerül feltérképezni a helyzetet.
A műszeres mérésekkel a további beomlásokat és a víz alá került bánya mélyén zajló jelenségek dinamikáját tartják megfigyelés alatt, a kockázatok pontos felmérése, valós idejű észlelése érdekében. Csak miután kaptak egy pontos képet, térhet haza az otthonából kitelepített 27 állandó lakó, valamint válik látogathatóvá a többi érintett hétvégi ház. Az államtitkár szerint a szenzorok révén időben értesülnek majd a bányában bekövetkező változásokról, és szükség esetén elrendelhetnek újabb kitelepítést.
Közölte, hogy a veszélyeztetett területet nem terjesztik ki, és újabb kitelepítések sem lesznek egyelőre.
Raed Arafat elmondta, hogy az EU polgári védelmi mechanizmusának aktiválása nyomán Romániába érkezett külföldi szakértők kedden elhagyják Parajdot, de továbbra is állandó kapcsolatban lesznek a román illetékesekkel. A külföldi szakemberek egy újfajta, modern technológián alapuló módszert javasoltak a Korond-patak medrének szigetelésére.
Továbbá két gát építését is elrendelték a patak felső szakaszán, melyek a víz sebességét hivatottak csökkenteni. A hétvégén megépített gátak a veszélyeztetett terület süllyedésének késleltetését és a folyóvizekbe jutó sótartalom csökkentését is szolgálják.
A Maros megyei prefektúra kedden arról tájékoztatott, hogy csökkent a Kis-Küküllő vízének sótartalma – a folyóba a Korond-patak szállítja a bánya sós vizét –, így azon a 16 településen, ahol egy hete ihatatlanná vált a vezetékes víz, most már alkalmassá vált az állatok itatására. Emberi fogyasztásra továbbra sem ajánlják, a lakosságnak – 39 ezer embernek – 48 ivóvízosztó pontot működtetnek. Eddig az állami tartalékalapból 338 ezer liter, míg a marosvásárhelyi vízszolgáltatótól 218 ezer liter ivóvizet osztottak ki, és további 67 ezer liter vizet biztosítottak az állatok itatásához.
A Maros megyei egészségügyi igazgatóság a kutak és források vizét is vizsgálja.
Az állami tulajdonban lévő Salrom működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
